Szifilisz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szifilisz (lues), más néven vérbaj egy nemi betegség, amit a Treponema pallidum nevű spirochaeta baktérium okoz. Régi illetve népies elnevezései a bujakór és a franc (ez utóbbi a francia betegségből).

A fertőzés oka legtöbbször a nemi érintkezés, de ismeretes veleszületett (kongenitális) szifilisz is, mikor a fertőzött anya adja át a betegséget a születendő gyermeknek, illetve egyéb nem nemi úton szerzett megbetegedés is, például nyílt sebbe kerülő fertőzött testváladékkal.

A szifilisz jelei és tünetei rendkívül változatosak, a diagnózis lényegesen bonyolultabb volt a szerológiai tesztek nélkül. A betegség a „nagy imitátor” nevet is megkapta, mivel olyan gyakran összetéveszthető volt más megbetegedésekkel.

A szifilisz penicillinnel és más antibiotikumokkal kezelhető. A szájon át való kezelés statisztikailag nagyon rossz hatásfokú más eljárásokhoz képest, mivel a betegek hajlamosak félbehagyni a gyógyszerszedést. A legrégibb és ma is a leghatásosabb módszer a mindkét farpofába adott prokain benzil-penicillin injekció. (A két injekcióra azért van szükség, mert egy adagban túl fájdalmas lenne, még a hozzáadott prokain érzéstelenítő ellenére is.)

A másik kezelés néhány hosszan tartó hatású azitromicin tabletta felügyelet melletti beszedése. Ez az eljárás azonban hamar elavulhat, mivel megjelentek a szifilisz azitromicinrezisztens törzsei, amelyek 2004-ben már a San Franciscó-i szifiliszfertőzések 56%-áért voltak felelősek.[1] Más eljárások azonban kevésbé hatásosak, mivel napi több tabletta szedését írják elő a betegnek.

Ha nincs kezelve, a szifilisznek súlyos következményei lehetnek, például idegrendszeri, szív- és az agykárosodások. A kezeletlen szifilisz halálos is lehet.