Jemen

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

الجمهوريّة اليمنية
Al-Jumhuriyah al-Yamaniyah

(Jemen zászlaja) (Jemen címere)
Mottó: nincs
Hivatalos nyelv	arab
Főváros	Sana'a
Elnök	Ali Abdullah Saleh
Miniszterelnök	Abdul Qadir Bajamal
Terület  - Teljes  - ebből víz	48. 527.970 km² elhanyagolható
Népesség  - Teljes (2003)  - Népsűrűség	53. 19.349.881 37/km²
Egyesítés	1990. május 22.
Pénznem	Jemeni rial (YER)
Időzóna	UTC +3
Himnusz	United Republic
TLD	.ye
Hívószám	+967

Állam Dél-Nyugat Ázsiában az Arab-félsziget délnyugati peremén.

[szerkesztés] Története

Jemen területén az ókorban a Minei és a Sába birodalom osztozott; 631-ben foglalták el az arabok.

1517 után nagy része török uralom alá került.

1839-től Adent és környékét elfoglalták az angolok, míg a többi része továbbra is török fennhatóság alatt maradt. Dél-Jemen (fővárosa Aden) 1937-ben angol koronagyarmat lett. 1963-ban a Dél-Arab Emirátusok Szövetségéhez csatolták, de a kibontakozó függetlenségi mozgalom kikényszerítette az angolok távozását.(1967)

Dél-Jemen kikiáltotta függetlenségét, baloldali, szocialista politikát folytatott és 1970-1990 között Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság néven a kommunista országokkal szoros kapcsolatokat tartó önálló állam volt.

Észak-Jemen (fővárosa Szanaa) 1911-ben autonómiát harcolt ki magának a Török Birodalmon belül, majd 1918-ban független királyság lett.

A királyságot 1962-ben katonai puccs döntötte meg, amelyet polgárháború követett a köztársaság ill. királypártiak között. A háború után (1970) a katonaság ragadta magához a hatalmat.

1990-ben tárgyalások útján Észak és Dél-Jemen egyesült. Államformája köztársaság. 1994 tavaszán polgárháború tört ki, amelyben a volt Dél-Jemeni vezetők országuk elszakadásáért harcoltak, de vereséget szenvedtek.

[szerkesztés] Természeti viszonyok

A Vörös-tenger és az Adeni-öböl menti keskeny, meleg sivatagi parti síkságok mögött emelkedik a központi fennsík, melynek magassága eléri a 3760 m-t és nyári csapadékban gazdag. Északi és keleti része a Rab-el-Háli homoksivatagba megy át.

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan

Arab Liga
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia