J. R. R. Tolkien

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

J.R.R. Tolkien

John Ronald Reuel Tolkien (Bloemfontein, Dél-Afrika 1892. január 3. – Oxford 1973. szeptember 2.) az Oxfordi Egyetemen az angolszász nyelv professzora 1925 és 1945 között, az angol nyelv és irodalom professzora 1945-től 1959-ig, de neve a nagyközönség körében inkább írói és költői munkái miatt ismert.

A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A Gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A babó (A hobbit) szerzőjeként ismerik. Középfölde eredetével és történelmével foglalkozó könyve, A szilmarilok szintén igen ismert. Ezen művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként. Kevéssé ismert művei közé tartozik: A sonkádi Egyed gazda, A Wootoni kovácsmester, Bombadil Toma kalandjai valamint A kóborló és a varázsló című művek, melyek már-már átütik a mese és a fantasy határát. Ezeket a történeteket főként gyermekeinek írta.

Ezeken túl számos tudományos munkája kapcsolódik a Beowulf, Sir Gawain és a Zöld Lovag témákhoz. Az „Inklings” („Tintanyalók”) irodalmi vitakörhöz tartozott és C. S. Lewis közeli barátja volt.

Tartalomjegyzék

1 Életrajza
2 Művei
- 2.1 Életében kiadott művek
- 2.2 Posztumusz művek
3 Nyelvek
4 Irodalom
5 Tolkien világában játszódó művek
6 Írók, akikre nagy hatással volt
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életrajza

[szerkesztés] Korai évek

Bár Bloemfonteinban született (ma: Dél-Afrika), J. R. R. Tolkien gyermekkora nagy részét az angliai Birminghamben töltötte, majd Oxfordban tanult. Apját, Arthur Tolkien banktisztviselőt a reumás láz okozta legyengülés következtében fellépő agyvérzés korán elvitte (1896). Anyja, anglikán családja tiltakozása ellenére, áttért a római katolikus hitre. Nem sokkal ezután (1904) derült ki cukorbetegsége, de még így is erején felül gondoskodott abban az időben szintén sokat betegeskedő két fiúgyermekéről. Még ez év novemberében diabetikus kómába esett és meg is halt.

Tolkien olthatatlan szeretetet érzett anyja iránt, aki „valódi mártír volt, és nem mindenkinek adja meg az Úr oly könnyen azt az ajándékot ... egy anyát, aki halálra dolgozza magát, hogy gondoskodjék a fiairól és az ő hitükről.” Ez nagy hatást gyakorolt vallásosságára, mivel úgy érezte, anyja emlékét és magányos küzdelmét katolikus hitéért nem teheti értelmetlenné azzal, hogy más vallású vagy vallástalan lesz (Tolkien mély hitének szerepe volt abban, hogy C. S. Lewis később keresztény hitre tért). Írásaiban is megjelenik a keresztény értékrend és szimbolizmus.

Később megismerte Edith Brattet, élete első és legnagyobb szerelmét, aki hozzá hasonlóan árva volt, s akivel egy házban lakott. Anyja halála utáni gyámja, Francis Xavier Morgan atya, egy katolikus pap, megtiltotta, hogy találkozzanak, egészen addig, amíg Tolkien három év múlva el nem éri a nagykorúságot. Tolkien legalább annyira ragaszkodott gyámjához, mint Edithez, ezért a hároméves tilalmi időszakot betartotta, de ennek lejártával azonnal feleségül vette Edithet (1916. március 22.). Őt később Lúthien alakjában örökítette meg. „Ő volt az én Lúthienem” – írta később egy levelében fiának, Christophernek.

[szerkesztés] Ifjúkora

[szerkesztés] Oxfordi egyetemi évek

Fiatalon fordult érdeklődése a nyelvek irányába. Az olyan antik vagy ősi eredetű nyelvek, mint a latin, az ógörög, a welsh (welszi), a gót, az óskandináv nyelvek, az óangol különféle változatai, és a finn, különösen elbűvölték. Már ebben a korban, illetve Oxfordi egyetemi évei alatt, megkezdte mesterséges nyelveinek kidolgozását (1915-re már igen előrehaladt a tündenyelvek kidolgozásában). Ezekben az években alapította legközelebbi barátaival a T.C.S.B.-kört (Tea Club, Barrowian Society, azaz Barrowiánus TeaKlub Társaság), ami egy nem hivatalos irodalmi önképzőkör volt, mely rendszeres időközönként összeült, a tagok egymás verseit és felolvasásait hallgatták, illetve szatirikus színdarabokat adtak elő. Tolkien is nekik olvasta fel első verseit, melyekben már megjelennek a tündék, orkok és hasonló mitológiai alakok.

[szerkesztés] Az I. világháború

Tolkien az I. világháború idején, még egyetemistaként, csatlakozott a brit hadsereghez, ahol a legtöbbször kitüntetett egységében szolgált. Szemtanúja volt rengeteg bajtársa, köztük közeli barátai halálának, sőt ő maga is kórházba került. Lábadozása idején kezdte el írni mitológián és népköltészeten alapuló történeteit, melyeknek Az elveszett mesék könyve címet adta. Műveinek tanulmányozói szerint írását nagyban befolyásolta a háború, a képzelet segítségével próbált elmenekülni a gyárak, gépek, fegyverek és bombák huszadik századából.

[szerkesztés] Az érett Tolkien

[szerkesztés] Leedsi tanári kinevezése

A világháború után, 1918 novemberétől Tolkien részt vett az oxfordi New English Dictionary (Új Angol Szótár) készítésében, melynek szerkesztőségébe egykori izlandinyelv-tanára, William Craigie ajánlotta be. Ebben az időszakban családjával Oxfordba költözött. 1920-ban az angol nyelv docenseként a leedsi egyetemen vállalt munkát, 1921-től kezdve a család Leedsben is lakott; 1925-ben azonban visszatért Oxfordba az angolszász nyelv professzoraként.

1917-ben született első fia, John; 1920-ban második fia, Michael; 1924-ben pedig harmadik gyermeke, Christopher Reuel Tolkien (később az apa posztumusz műveinek szerkesztője és társszerzője).

1945-ben az oxfordi Merton College-ba került, itt az angol nyelv és irodalom professzora lett, és egészen 1959-es nyugdíjba vonulásáig betöltötte posztját.

Edith és J. R. R. Tolkien sírja Oxfordban

[szerkesztés] Halála

1973 kora őszén megbetegedett (régebb óta kedélybetegség gyötörte és emésztési panaszai is voltak), augusztus 30-án csütörtök éjjel rosszul lett, ezért egy Bournemouth közeli magánkórházba vitték. Állapota egyre rosszabbá vált, akut vérző gyomorfekélyt diagnosztizáltak nála az orvosok, amely elfertőződött, és a fertőzés gyorsan terjedt; végül szeptember 2-án, szombaton kora reggel végzett vele.

Az oxfordi Wolvercote temetőben Tolkien és felesége sírkövének felirata Berennek és Lúthiennek nevezi őket, utalásként Középfölde legszebb szerelmi történetének főszereplőire.

[szerkesztés] Művei

Tolkien szeretett mind valódi és virtuális nyelvekkel foglalkozni, sőt ilyeneket teremteni; mind mesés történeteket kitalálni gyermekei szórakoztatására. Ami a nyelveket illeti: öccsével és unokahúgaival már gyermekkorukban több ún. gyermeknyelvet is kitaláltak („állat-nyelv”, melyben a szavakat állatnevek és számok helyettesítették; illetve a Nevbosh avagy Új Nonszensz, melyet az angolból, franciából, latinból és ógörögből gyúrtak össze); ami pedig a fantáziadús történeteket: gyermekeinek minden évben leveleket írt a Mikulás nevében. Az ezekből kialakuló novellafüzért később A Mikulás levelei címen adták ki.

Tolkien sosem gondolta, hogy történetei ekkora népszerűségre tesznek szert. Egy korábbi tanítványa kérésére jelentette meg A hobbit (más magyar kiadásban: A babó) című könyvét, amit gyermekei szórakoztatására írt. Bár gyermekeknek íródott, a könyvet rengeteg felnőtt is elolvasta, és elég népszerűnek bizonyult ahhoz, hogy kiadója, az Allen & Unwin folytatást kérjen Tolkientől. Ennek hatására több művet is írt, de ezekkel a kiadó vagy nem volt elégedett, vagy pedig nem tartotta A hobbit elgondolható folytatásának. Ám végül megszületett leghíresebb műve, a háromkötetes A Gyűrűk Ura (megj. 1954–55). A regény megírása csaknem tíz évbe telt, ezalatt Tolkien az „Inklings" vitakör teljes támogatását élvezte (köztük legközelebbi barátjáét, C. S. Lewisét, aki a Narnia krónikái szerzője).

Bár A Gyűrűk Ura a hatvanas években hatalmas sikerre tett szert és azóta is rendkívüli népszerűségnek örvend, sok tudós (főleg azok, akiknek szakterülete az ó-skandináv mitológia) úgy véli, a mű nagyban másolja a mitológiai forrásokat.

Tolkien eleinte úgy gondolta, A Gyűrűk Ura hasonló gyermekmese lesz, mint A hobbit, ám a történet hamarosan sötétebb és komolyabb lett. Bár A hobbit közvetlen folytatása, sokkal idősebb közönséghez szól. A Gyűrűk Ura egy részletesen kidolgozott világban játszódik, Középföldén, aminek leírása megtalálható az író halála után kiadott A szilmarilokban és más művekben.

A Gyűrűk Ura a huszadik század egyik legnépszerűbb szépirodalmi alkotása lett. Tolkien a mai napig nagy hatással van a fantasyirodalomra, mely A Gyűrűk Ura sikere után nőtt föl igazán.

[szerkesztés] Életében kiadott művek

1937 A hobbit / A babó (magyarul: 1975)
1945 Leaf by Niggle (nem Középföldén játszódik)
1947 On Fairy-Stories (tanulmány, nem kimondottan Középföldéhez kapcsolódó, de fontos)
1949 A sonkádi Egyed gazda (középkori mese, nem Középföldén játszódik; magyarul: 1988; megjelent Giles, a sárkányok ura címmel is)
1954 A Gyűrű szövetsége, A Gyűrűk Ura 1. rész (magyarul: 1981)
1954 A két torony, A Gyűrűk Ura 2. rész
1955 A király visszatér, A Gyűrűk Ura 3. rész
1962 Bombadil Toma kalandjai és más versek a vörös könyvből (versek)
1964 A gyűrű nyomán – Fa és levél (az On Fairy-Stories és a Leaf by Niggle egy könyvben)
1967 A woottoni kovácsmester (magyarul: 1994)
1967 The Road Goes Ever On (dalok Donald Swann zeneszerzővel közösen)

[szerkesztés] Posztumusz művek

Tolkien haláláig írta Középföldén játszódó történeteit. Ennek az anyagnak nagy részét fia, Christopher Tolkien rendezte egy kötetbe Guy Gavriel Kay fantasy író segítségével, ez A szilmarilok címmel jelent meg 1977-ben. Christopher Tolkien több könyvet is adott ki Középföldéről.

1977 A szilmarilok (A Gyűrűk Ura előzményei; magyarul: 1991)
1980 A Gyűrű keresése (történetek Númenorról és Középföldéről; magyarul: 1995)
1981 The Letters of J. R. R. Tolkien
1983 The Monsters and the Critics (tanulmányok)
1983 Az elveszett mesék könyve I. (magyarul: 1996)
1984 Az elveszett mesék könyve II. (magyarul: 1996)
1985 The Lays of Beleriand
1986 The Shaping of Middle-earth
1987 The Lost Road and Other Writings
1988 The Return of the Shadow (The History of The Lord of the Rings v.1)
1989 The Treason of Isengard (The History of The Lord of the Rings v.2)
1990 The War of the Ring (The History of The Lord of the Rings v.3)
1992 Sauron Defeated (The History of The Lord of the Rings v.4)
1993 Morgoth's Ring (The Later Silmarillion v.1)
1994 The War of the Jewels (The Later Silmarillion v.2)
1996 The Peoples of Middle-earth

A Tolkien halála után megjelent művekben, például a The History of Middle-earth (Középfölde történelme) és A Gyűrű keresése címűekben befejezetlen, félbehagyott és a megjelent műveknek ellentmondó történetek vannak, Tolkien ugyanis évtizedeken át dolgozott mitológiáján, és a történeteket egyfolytában átírta, szerkesztette és bővítette. Csak A szilmarilok van teljes összhangban A Gyűrűk Ura-val, ez is csak Christopher Tolkien szerkesztői munkájának köszönhetően. Még maga Christopher is azt mondja, sok következetlenség maradt benne. Még A hobbit sincs teljes összhangban A Gyűrűk Urá-val.

A Középföldén játszódó művek egy érdekes darabja a Bilbo's Last Song (Bilbo utolsó dala) című vers (1990).

Egyéb, Középföldéhez nem kapcsolódó művek, melyek Tolkien halála után jelentek meg (többségében gyermekeinek írt történetek):

1975 Sir Gawain and the Green Knight, Pearl, Sir Orfeo (középkori versek, melyeket Tolkien fordított)
1976 The Father Christmas Letters
1982 Mr. Bliss
1995 J. R. R. Tolkien: Artist and Illustrator (Tolkien illusztrációi)
1998 Roverandom (Kóborló és a varázsló)

Tolkien eredeti kézirataiból több jelenleg a Marquette University (Milwaukee, Wisconsin, USA) tulajdonában van, köztük A Gyűrűk Ura, A hobbit és A sonkádi Egyed gazda kéziratai, jegyzetek és levelek; más kéziratok (köztük A szilmarilok-é) az oxfordi Bodleian Library-ben vannak.

[szerkesztés] Nyelvek

Tolkien mindvégig lelkes nyelvtudós maradt: a nyelvtudomány iránti érdeklődése hatására tizenöt mesterséges nyelvet alkotott (közülük a leghíresebbek A Gyűrűk Ura két tünde nyelve, a quenya és a sindarin.) Középfölde teljes kialakulását és történetét később ezekhez a nyelvekhez alkotta meg háttérként. A Gyűrűk Ura című művében több függelék is foglalkozik elképzelt világa nyelveinek leírásaival.

Tolkien tucatnyi európai nyelvet beszélt folyékonyan, az óangol és kelta mellett franciául, spanyolul és germán nyelveken is. Személyes leveleiben megjegyezte, hogy a finn nyelvet különösen szép hangzásúnak tartja, és a Kalevala nagy hatással volt rá, mely bevallottan megjelenik A Szilmarilok (ld. Túrin Turambar) ill. A Gyűrűk Ura c. művében is.

Műveinek népszerűsége hatással volt a fantasyirodalom nyelvhasználatára.

Lásd még: Középfölde nyelvei, quenya, sindarin, tengwar, ork, sarati, khuzdul