Szeptember 12

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szeptember
H	K	Sze	Cs	P	Szo	V
					1	2
3	4	5	6	7	8	9
10	11	12	13	14	15	16
17	18	19	20	21	22	23
24	25	26	27	28	29	30

2007

szeptember 12. az év 255. (szökőévekben 256.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 110 nap van hátra.

Névnapok: Mária, Gujdó, Ibolya, Irma, Marion, Palóma, Szelestény, Tóbiás

Tartalomjegyzék

1 Események
2 Születések
3 Halálozások
4 Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

[szerkesztés] Események

i.e 490 – Athéni győzelem a perzsák felett a marathoni csatában.
1396 – Zsigmond király megkezdi Nápoly ostromát.
1463 – I. Mátyás szövetséget köt Cristoforo Moro velencei dózséval a törökök ellen.
1609 – Henry Hudson felfedezi a róla elnevezett Hudson folyót.
1683 – Bécs városa felszabadul a törökök július 14. óta tartó ostroma alól. Károly lotharingiai herceg és Sobieski János lengyel király vezette felmentő sereg a védőkkel együtt döntő győzelmet arat Kara Musztafa nagyvezír seregén.
1730 – A fellázadt janicsárok letaszítják III. Ahmedet a hatalomról és helyette fiát, I. Mahmudot kiáltják ki az Oszmán Birodalom szultánnak.
1849 – Kossuth Lajos viddini levele, ebben elítéli Görgey Arthúr főparancsnokot a feltétel nélküli fegyverletétel miatt.
1914 – Az első marne-i csata vége. A szövetségesek megállítják a német csapatok előrenyomulását.
1920 – Paavo Nurmi finn maratoni futó harmadik aranyérmét nyeri az antwerpeni olimpián.
1922 – Magyarországon kihagyják a menyasszony házassági esküjéből azt a kifejezést, hogy „mindenben engedelmeskedik férjének”.
1924 – Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi egyezményt köt Berlinben.
1932 – Megindul a menetrendszerű villamos vasúti forgalom Magyarországon.
1940 – Felfedezik Franciaországban a lascaux-i festményeket. A barlangfestmények 17 000 évesek, a paleolitikumból valók.
1943 – A II. világháború során német ejtőernyősök kiszabadítják az olasz kormány által fogva tartott Benito Mussolinit.
1953 – Sztálin halála után Nyikita Szergejevics Hruscsovot választják meg a Szovjetunió első titkárának.
1957 – Ünnepi díszelőadással megnyílik Budapesten a helyreállított Corvin Filmszínház, az ország első állandó szélesvásznú mozija.
1962 – John Fizgerald Kennedy kijelenti, hogy az USA öt éven belül embert küld a Holdra.
1964 – A Minisztertanács határoz az MRTV szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és Magyar Televízió létrehozásáról. Állami Rádió és Televízió Bizottságot is felállítanak.
1974 – Hailé Szelasszié etióp császárt megfosztják hatalmától.
1980 – Katonai puccs Törökországban.
1983 – A szovjet delegáció megvétózza a vizsgálatot a dél-koreai repülőgép lezuhanásával kapcsolatban a BT-n belül.
1983 – Arnold Schwarzenegger megkapja az amerikai állampolgárságot (14 évvel korábban települt át Ausztriából).
1988 – Budapesten mintegy húszezren vesznek részt a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tüntetésen. A Parlamentben Grósz Károlynak és Straub F. Brunónak címzett petíciót adnak át, hangsúlyozva: a vita demokratikus rendezése egy megújuló politikai konszenzus alapja lehet.
1990 – Az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, a Szovjetunió valamint Kelet- és Nyugat-Németország vezetői aláírják azt az egyezményt, mely szerint a két Németország egybeolvadhat.
1994 – Bemutatkozik a Netscape webböngésző.
1997 – Népszavazást tartanak Skóciában, ahol a skótok igent mondanak az edinburgh-i skót parlament újbóli felállítására.

[szerkesztés] Születések

1449 – Lorenzo de Medici firenzei politikus
1494 – I. Ferenc francia király, Leonardo da Vinci mecénása, († 1547)
1575 – Henry Hudson angol felfedező
1832 – Tisza Lajos politikus, miniszter († 1898)
1849 – Alexander von Krobatin csász. és kir. vezérezredes, az Osztrák–Magyar Monarchia hadügyminisztere († 1933)
1882 – Ónody József magyar versenyúszó
1888 – Tersánszky Józsi Jenő, Kossuth-díjas író († 1969)
1888 – Maurice Chevalier francia színész, énekes, dalszerző († 1972)
1896 – Elsa Triolet (er. Elsa Jurevnaja Kagan), orosz születésű francia írónő, Louis Aragon író felesége († 1970)
1897 – Iréne Joliot-Curie Nobel-díjas francia atomfizikus, fiziko-kémikus, Marie Curie fizikus leánya
1900 – Haskell Brooks Curry amerikai matematikus, a a kombinatorikus logika kutatója
1902 – Margaret Hamilton amerikai színésznő, az „Óz, a csodák csodája” c. filmben a Nyugati boszorkány alakítója
1913 – Jesse Owens afro-amerikai atléta, olimpiai futóbajnok, polgárjogi vezető († 1980)
1921 – Stanisław Lem lengyel író, a „Solaris” szerzője
1931 – Ian Holm angol színész („Hazatérés”, „Tűzszekerek”, „A pokolból”, „A gyűrűk ura”)
1932 – Kocsis Sándor operatőr
1940 – Linda Gray amerikai színésznő („Dallas” sorozat)
1941 – Katona József úszó
1944 – Barry White soulénekes
1949 – Irina Rodnyina olimpiai bajnok műkorcsolyázó
1973 – Paul Walker, amerikai színész