Szuezi válság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A szuezi válság a Szuezi-csatorna államosítása miatt kitört nemzetközi konfliktus és Egyiptom ellen folytatott közös izraeli-brit-francia háború volt volt 1956. október 29. és november 7. között.

A Szovjetunió támogatását élvező egyiptomi miniszterelnök, Gamal Abdel Nasszer 1956. július 26-án államosította a Nagy-Britannia tulajdonában levő Szuezi-csatornát. Nagy-Britannia, a lengyel válság miatti világháborús veszélyre tekintettel nem üzent hadat Egyiptomnak, hanem Izrael és Franciaország bevonásával titkos tervet dolgozott ki a csatorna visszaszerzésére. Az október 22-én megkötött sèvres-i titkos megállapodás lényege az volt, hogy az izraeli hadsereg a Szuezi-csatorna vonaláig elfoglalja Egyiptomot, a britek és franciák pedig ezután látszólag békéltetőként lépnek fel és felajánlják Egyiptom megvédését, amihez katonailag meg kell szállniuk a csatornát. A megállapodással egyidejűleg Nagy-Britannia ultimátumot intézett Egyiptomhoz, amelyben október 31-ig adott haladékot a Szuezi-csatorna kiürítésére.

Izrael a sèvres-i tárgyalásokat követően október 29-én lerohanta Egyiptomot, és elfoglalta a Sínai-félszigetet. Miután október 31-én Nasszer előre láthatóan elutasította Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumát, azok megkezdték az ország bombázását, majd november 5-én haderőik partra szálltak Egyiptomban. Igaz, a megkérdezésének mellőzésén felháborodó USA és az ENSZ gazdasági és politikai nyomására november 6-án illetve november 7-én végül Nagy-Britannia és Franciaország kénytelen volt azonnali fegyverszünetet kötni.