Vasfüggöny

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A kétpólusú. Vörössel a keleti blokk, kékkel a nyugati blokk. A csíkos rész az el-nem-kötelezett Jugoszlávia és a keleti blokkból kilépett Albánia.

A vasfüggöny Európában.

Ez a cikk a hidegháború vasfüggönyéről szól. Az eltérő jelentéseket lásd a vasfüggöny (egyértelműsítés) lapon.

A vasfüggöny Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája. Jelentése a két világrendszert elválasztó katonai, politikai és ideológiai „elszigetelő rendszer”, amely a szovjet és a nyugati blokk országai között kiépült. Az elnevezés Winston Churchill híres 1946. március 5-i fultoni beszédéből származik, az angol iron curtain tükörfordítása.

[szerkesztés] A magyarországi vasfüggöny története

A 260 kilométer hosszúságú magyar-osztrák határon 1949-től – az illegális határátlépések megakadályozására – különböző technikai rendszereket, drótkerítéseket és aknazárat hoztak létre. Ezeket évek múltán felszedték, 1955 őszétől megkezdték az aknamentesítést, az aknazár 1956 őszére gyakorlatilag megszűnt, majd a forradalom leverése után, 1957 márciusában a kormány határozatban rendelte el az újratelepítést. 1965-től megszüntették az aknazárat, és helyette elektronikus jelzőrendszert (EJR) telepítettek. Az MSZMP politikai bizottság 1989. február 28-i ülésén elfogadta a EJR megszűntetését. A bontás május 2-án kezdődött meg és 1989. június 27-én fejeződött be, azonban még napjainkban is megtalálhatók a határ menti erdőkben az elbontott szögesdrót-zár maradványai.

Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter közösen átvágja a vasfüggönyt jelképező drótkerítést az osztrák-magyar határon 1989 nyarán.

[szerkesztés] Lásd még

• Páneurópai Piknik

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Léka Gyula: A műszaki zár- és erődrendszer (vasfüggöny), 1948–1989
• Vasfüggöny Múzeum Felsőcsatáron
• Részletes műszaki és történeti áttekintés a magyar Vasfüggönyről

Ez a történelmi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!