Észak-atlanti Szerződés Szervezete

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete – angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO – 26 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949. április 4-én alapítottak Washingtonban. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében.

A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.

Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen – 1999-ben vált a szövetség tagjává.

Tartalomjegyzék

1 Tagjai
2 Legfontosabb Intézményei
3 Története
- 3.1 Szembenállás a Varsói szerződéssel
- 3.2 A NATO bővítése
4 A NATO főtitkárai
5 Lásd még
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Tagjai

A NATO országok térképe

[szerkesztés] Alapító tagok (1949)

[szerkesztés] Legfontosabb Intézményei

Észak-atlanti Tanács

Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti ("állandó képviselők"), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.

Védelmi Tervező Bizottság

Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak.

Nukleáris Tervező Csoport

Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása

Főtitkár, Titkárság

A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein.

Katonai Bizottság

A NATO legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben.

Bizottságok és ügynökségek

A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.

Parancsnokságok

A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.

Euro-atlanti Partnerségi Tanács

Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.

[szerkesztés] Története

A szerződés aláírására 1949. április 4-én került sor Washington, D.C.-ben.

[szerkesztés] Szembenállás a Varsói szerződéssel

A Szovjetunió - szintén megalkotta a maga katonai tömbjét Varsói Szerződés néven. A Varsói Szerződés a hidegháború megszűnésével felbomlott.

[szerkesztés] A NATO bővítése

1997.július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott az az öt állam, amelyek 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagjai lettek, továbbá Bulgária és Románia.