Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kép:Konstantin Chernenko.jpg | |
Hivatalban | 1984 – 1985 |
Előd | Jurij Andropov |
Utód | Mihail Gorbacsov |
Született | 1911. szeptember 24. |
Születési hely | Bolsaja Tyesz, Oroszország |
Elhunyt | 1985. március 10. |
Halálának helye | Moszkva, Szovjetunió |
Foglalkozás | Politikus |
Politikai párt | Szovjetunió Kommunista Pártja |
Konsztantyin Usztyinovics Csernyenko (Константи́н Усти́нович Черне́нко, 1911. szeptember 24. – 1985. március 10.) ukrán nemzetiségű szovjet politikus, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió vezetője 1984. február 13-tól 13 hónappal később bekövetkező haláláig. Csernyenko 1984. április 11-től haláláig a Legfelsőbb Tanács elnökének posztját is betöltötte.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Hatalomra jutása
Csernyenko a szibériai Bolsaja Tyesz-ben (Krasznojarszki terület) született. 1926-ban lépett be a Komszomol-ba, és 1931-ben vált a Kommunista Párt tagjává. Rövid katonai szolgálatát a Határőrségnél, a kínai-szovjet határon teljesítette, majd leszerelését követően politikusi karriert kezdett. Miután figyelemreméltó munkát végzett a távoli kerületekben, 1960-ban Moszkvába hívták és Leonyid Brezsnyev védőszárnya alatt jutott előre a ranglétrán, 1966-ban a Központi Bizottság póttagja lett, majd 1971-ben rendes tagjává vált. 1977. októberében csatlakozott a Párt Politikai Bizottságához, amelynek 1978. novemberében vált teljes jogú tagjává. A hatalmi harcok megszűntetése végett választották meg.
[szerkesztés] Hatalmi harc és főtitkárrá való megválasztása
Csernyenko 1965-ben a Pártközpont hivatalvezetője lett. Továbbra is tisztviselőként dolgozott, de ez a beosztása már jelentős hatalmat biztosított számára. Mindent tudott a párt magas beosztású vezetőiről, átolvasta a lehallgatásokról és a hivatali helyiségek ellenőrzéséről készült napijelentéseket, bár fő napi feladata továbbra is iratok százainak aláírása maradt. Ezt csinálta közel 20 éven át. Pártfőtitkárrá való megválasztása után is folytatta az aláírásokat, bár a szovjet bürokrácia miatt ez az aláírás alig valamivel jelentett többet, mint korábbi beosztásaiban. Végül amikor megbetegedett és már nem volt képes saját kezűleg aláírni dokumentumokat, aláírás-bélyegzőt használtak beosztottai, ami tovább csökkentette annak értékét.
Brezsnyev 1982-ben bekövetkező halála után, Csernyenko alulmaradt a hatalmi harcban a Brezsnyev-ellenes erőkkel szemben, köztük a KGB-vel és a Vörös Hadsereggel, és helyette a KGB korábbi elnökét, Jurij Andropovot választották meg főtitkárnak. Majd amikor Andropov, alig 16 hónappal hivatalba lépése után, 1984. februárjában meghalt, akkor lett Csernyenko az új főtitkár, bár egészségi állapotával kapcsolatban már akkor is merültek fel kételyek.
[szerkesztés] Csernyenko munkássága
Csernyenko főtitkársága visszatérés volt a brezsnyevi idők szigorú politikájához. Támogatta a szakszervezetek nagyobb beleszólási jogát, reformokat kezdett az oktatás területén és csökkenteni kívánta a bürokráciát. Külpolitikai eredményei között találjuk, hogy kereskedelmi egyezményt írt alá Kínával. Keveset tett azonban a hidegháború eszkalálódása ellen. 1984-ben például a SZU megakadályozta Erich Honecker NDK-beli vezető látogatását az NSZK-ban. Ugyanazév őszén viszont a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodtak a fegyverzetkorlátozási tárgyalások 1985 elején történő folytatásáról.
Csernyenko rossz egészségi állapota nem tette számára lehetővé, hogy hatékony vezetői munkát végezzen. Gyakori hiányzásai világossá tették, hogy megválasztása csak a Politikai Bizottság konzervatív- és a reform erői között dúló harc végkimeneteléig tartó átmeneti intézkedés volt.
Csernyenko hivatali ideje során elődjének szinte minden döntését megváltoztatta. Véget vetett a nagyléptékű személycseréknek és leállította a korrupciós ügyekben indított vizsgálatokat is. Ezekkel szemben Csernyenko nagyobb figyelmet fordított a közvélemény alakulására. A fogyasztói javak, a közszolgáltatások választékának, minőségének javítására, a mezőgazdasági termelés növelésére helyezett hangsúlyt. Kezdeményezte a Párt közvetlen gazdaságirányítói szerepének csökkentését. Ugyanakkor Csernyenko idején a KGB fokozta a másként gondolkodók elnyomását. Csernyenko egyetlen jelentősebb személyi változtatást hajtott végre, eltávolította posztjáról Nyikolaj Ogarkov hadseregtábornokot, a Hadsereg vezérkari főnökét, aki ellenezte az állami források életszínvonalnövelő intézkedésekre való felhasználását, inkább a fegyverzetrendszerek kutatására és fejlesztésére kívánt költeni.
[szerkesztés] Utolsó hónapjai
Az 1985 elején tartott választásokon Viktor Grisin PB-tag erőltetésére a halálos beteg Csernyenkót is kihozták kórházi ágyáról; Grisinnek ezt az akcióját még Csernyenko ellenségei is a főtitkárral szembeni kegyetlenségnek minősítették.
Egy szovjet főtitkár halála után utódja, szokás szerint, felnyitotta az elhunyt személyes páncélszekrényét, és áttekintette az ott tárolt tárgyakat. Amikor Gorbacsov kinyittatta a széfet, egy kis dossziéban személyes iratokat találtak, valamint több vastag köteg készpénzt. Még több pénzt találtak dolgozóasztalában. Soha nem derült ki, hogy mi volt Csernyenko célja a pénzzel.
Hivatalban eltöltött rövid ideje miatt igen kevés fénykép létezik Csernyenkóról.
Csernyenkót a Kremlben helyezték végső nyugalomra.
[szerkesztés] További információ
Csernyenko, élete során, különböző helyeken és különböző beosztásokban dolgozott:
Határőr, Határőr alegység párttitkára, Agitprop igazgató Krasznojarszkban és más régiókban, pártfunkcionárius (apparatcsik), Központi Bizottsági tag és titkár, Politikai Bizottsági tag, Legfelsőbb Tanács elnökségi tag, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnöke, az SZKP főtitkára.
[szerkesztés] Lásd még
Hidegháború – Lapozz a történelemben! |
Fontosabb események (1945–1967) | Fontosabb események (1968–1991) | Kapcsolódó cikkek | Főszereplők | Más fontos szereplők |
1940-es évek:
1950-es évek:
1960-as évek:
|
1960-as évek (folytatás):
1970-es évek:
1980-as évek:
1990-es évek:
|
Kapcsolódó konfliktusok: |
Szembenálló katonai tömbök: Politikai vezetők:
|
|