1948. évi nyári olimpiai játékok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| XIV. Nyári olimpia | |
| Rendező | London, Anglia |
| Nemzetek | 59 |
| Sportolók | 4099 |
| Versenyszámok | 17 sportágban 136 versenyszám |
| Érmek | 411 138  135  138  |
| Megnyitó ünnepség | 1948. július 29. |
| Záró ünnepség | 1948. augusztus 14. |
| Hivatalos megnyitó | VI. György |
| Sportolói eskü | Donald Finlay |
| Olimpiai fáklya | John Mark |
Magyar részvétel  |
|
| Sportolók | 128 |
| Zászlóvivő | Németh Imre |
| Érmek | 28 10 5 13 |
| Olimpiai pontok | 199 |
Az 1948. évi nyári olimpiai játékok – a XIV. Nyári olimpia – helyszíne London volt.
A második világháború miatt tizenkét éves szünet volt a négyévenként megrendezett olimpiák sorában. Az elmaradt 1940-es és 1944-es nyári olimpia csak sorszámot kapott. Az 1940-es, XII. nyári olimpia rendezésére eredetileg – London, majd Tokió lemondása után – Helsinki kapott jogot, a háború kitörése azonban megakadályozta a játékok megrendezését. Szintén elmaradt a XIII. Nyári olimpia, melynek rendezésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nyolc város[1] közül – szavazással – Londont választotta ki. A második világháború utáni első olimpia rendezésére hat város[2] pályázott, de a NOB a rendezési jogot szavazás nélkül Londonnak ítélte.
A versenyeket 1948. július 29-e és augusztus 14-e között bonyolították le és rajtuk ötvenkilenc ország négyezer-kilencvenkilenc sportolója vett részt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Érdekességek
- Egyéni számban Elek Ilona volt az egyedüli, aki meg tudta védeni tizenkét évvel korábbi bajnoki címét. Az 1936. évi olimpia aranyérmesei közül Gerevich Aladár és Berczelly Tibor férfi kardvívásban, továbbá a csehszlovák Jan Brzak kenu kettesben ismét olimpiai bajnok lett.
- A női atlétikaversenyek kiemelkedő alakja, a holland Fanny Blankers-Koen négy aranyérmet nyert.
- Az összesen hétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, Gerevich Aladár ezen az olimpián nyerte egyetlen egyéni bajnoki címét.
- A játékok történetében először fordult elő, hogy egyetlen férfi atléta sem nyert két bajnoki címet.
- Drámai pillanatokban bővelkedett a nehéz terepen lebonyolított maratoni futás. A stadionba elsőkén a belga Étienne Gailly érkezett, de annyira kimerülten, hogy végül ketten is megelőzték.
- Ez volt az utolsó olimpia, amelyen művészeti versenyeket is rendeztek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint ezután a játékokkal párhuzamosan rendezett kulturális kiállításokkal, művészeti bemutatókkal színesítik az olimpia programját.
- A férfi torna lólengés számában három finn tornász azonos pontszámmal végzett az első helyen, így mindhárman aranyérmet kaptak. A ma érvényes szabályozással ellentétben a második és harmadik helyezettet akkor is megállapították, ha többen végeztek az első helyen, így ezen az olimpián lólengésben öt érmet adtak ki.
- Meglepetésre a női atlétika súlylökés és diszkoszvetés számát Micheline Ostermayer francia zongoraművésznő nyerte.
- A díjlovaglás csapatversenyét eredetileg Svédország csapata nyerte, 1949-ben a Nemzetközi Lovas Szövetség javaslatára azonban a győztes csapatot utólag törölték az indulók listájáról és megfosztották bajnoki címétől. A döntés hátterében az állt, hogy – 1952-ig – a szabályok szerint díjlovaglásban csak tiszti állományban lévők indulhattak, és a svéd csapat egyik tagjáról a Nemzetközi Lovas Szövetség kiderítette, hogy nem tiszti állományú volt, hanem csak altiszti.
[szerkesztés] A részt vevő országok
A háborúban vesztes országok közül nem hívták meg Németországot és Japánt. A játékokon a következő ötvenkilenc ország vett részt:
|
|
|
[szerkesztés] Olimpiai versenyszámok
Az olimpián – a művészeti versenyeket is beleértve – tizennyolc sportág összesen húsz szakágában százötven versenyszámot rendeztek. A férfi torna lólengés számában az első helyen hármas holtverseny alakult ki, így ebben a számban három olimpiai bajnokot avattak. A művészeti versenyek díjazottjait nem feltüntető éremtáblázatban így százharminchat versenyszám százharmincnyolc aranyérmese szerepel.
A hivatalos program a következő versenyszámokat tartalmazta:
| Versenyszámok az 1948. évi nyári olimpiai játékokon |  |
|||||
| Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | nyílt | |||
| férfi | női | férfi | női | összesen | ||
| atlétika | 22 | 8 | 2 | 1 | 0 | 33 |
| birkózás | 16 | 0 | 0 | 0 | 0 | 16 |
| evezés | 1 | 0 | 6 | 0 | 0 | 7 |
| gyeplabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| kajak–kenu | 4 | 1 | 4 | 0 | 0 | 9 |
| kerékpározás | 3 | 0 | 3 | 0 | 0 | 6 |
| kosárlabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| labdarúgás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| lovaglás | 3 | 0 | 3 | 0 | 0 | 6 |
| műugrás | 2 | 2 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| művészeti versenyek | 0 | 0 | 0 | 0 | 14 | 14 |
| ökölvívás | 8 | 0 | 0 | 0 | 0 | 8 |
| öttusa | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| sportlövészet | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 |
| súlyemelés | 6 | 0 | 0 | 0 | 0 | 6 |
| torna | 7 | 0 | 1 | 1 | 0 | 9 |
| úszás | 5 | 4 | 1 | 1 | 0 | 11 |
| vitorlázás | 1 | 0 | 4 | 0 | 0 | 5 |
| vívás | 3 | 1 | 3 | 0 | 0 | 7 |
| vízilabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| Összesen | 86 | 16 | 31 | 3 | 14 | 150 |
[szerkesztés] Éremtáblázat
Harminchét ország nyert érmet. A házigazda brit csapat az éremtáblázaton a tizenkettedik helyen végzett. Az éremtáblázat a művészeti versenyek díjazottjait nem tünteti fel.
(A táblázatban a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes oszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
| Az 1948. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje. | |
||||
|---|---|---|---|---|---|
| Ország | Arany |
Ezüst |
Bronz |
Összesen | |
| 1. |  Egyesült Államok (USA) |
38 | 27 | 19 | 84 |
| 2. |  Svédország (SWE) |
16 | 11 | 17 | 44 |
| 3. |  Franciaország (FRA) |
10 | 6 | 13 | 29 |
| 4. |  Magyarország (HUN) |
10 | 5 | 12 | 27 |
| 5. |  Olaszország (ITA) |
8 | 11 | 8 | 27 |
| 6. |  Finnország (FIN) |
8 | 7 | 5 | 20 |
| 7. |  Törökország (TUR) |
6 | 4 | 2 | 12 |
| 8. |  Csehszlovákia (TCH) |
6 | 2 | 3 | 11 |
| 9. |  Svájc (SUI) |
5 | 10 | 5 | 20 |
| 10. |  Dánia (DEN) |
5 | 7 | 8 | 20 |
A teljes listát lásd az 1948. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata szócikkben.
[szerkesztés] Magyar részvétel
Az olimpián 182 sportoló képviselte Magyarországot. Az ország súlyos nehézségei ellenére sikerült túlszárnyalni az 1936. évi nyári olimpiai játékokon elért eredményt: a magyar sportolók összesen 28 érmet, 10 arany-, 5 ezüst- és 13 bronzérmet nyertek. A helyezések alapján számított 199 olimpiai pont 65-tel több mint az előző olimpián elért eredmény.
A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1948. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.
[szerkesztés] Megjegyzések
- ^ Az 1944. évi nyári olimpia rendezésére Londonon kívül pályázott még Róma, Detroit, Lausanne, Athén, Budapest, Helsinki és Montreal
- ^ Az 1948. évi olimpia rendezésére Londonon kívül pályázott még Baltimore, Lausanne, Los Angeles, Minneapolis és Philadelphia
| Olimpiai játékok |
| Nyári olimpiai játékok |
| 1896 | 1900 | 1904 | 1906¹ | 1908 | 1912 | 1916² | 1920 | 1924 | 1928 | 1932 | 1936 | 1940² | 1944² | 1948 | 1952 | 1956 | 1960 | 1964 | 1968 | 1972 | 1976 | 1980 | 1984 | 1988 | 1992 | 1996 | 2000 | 2004 | 2008 | 2012 | 2016 | 2020 |
| Téli olimpiai játékok |
| 1924 | 1928 | 1932 | 1936 | 1940² | 1944² | 1948 | 1952 | 1956 | 1960 | 1964 | 1968 | 1972 | 1976 | 1980 | 1984 | 1988 | 1992 | 1994 | 1998 | 2002 | 2006 | 2010 | 2014 | 2018 |
|
Based on work by