Málta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Málta: szigetország Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetország fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Az Európai Unió tagállama.

Máltai Köztársaság
Repubblika ta' Malta

Málta zászlaja Málta címere
mottó : Nincs
Hivatalos nyelvek	máltai, angol
Főváros	Valletta
Elnök	Eddie Fenech Adami
Miniszterelnök	Lawrence Gonzi
Terület  - teljes  - % víz	184. 316 km2 elhanyagolható
Népesség  - teljes(2002)  - Népsűrűség	165. 394 583 1249/km2
Függetlenség  -kikiáltása	Az Egyesült Királyságtól 1964. szeptember 21.
Pénznem	Máltai líra
Időzóna	UTC +1
Nemzeti himnusz	L-Innu Malti
Internet TLD	.MT
Hívószám	356

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 1.5 Környezetvédelem 2 Történelem 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Népesség 4.1 Általános adatok 4.2 Legnépesebb települések 4.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 4.4 Szociális rendszer 5 Gazdaság 6 Kultúra 6.1 Oktatási rendszer 6.2 Kulturális intézmények 6.3 Művészetek 6.4 Hagyományok 6.5 Gasztronómia 7 Sport 8 Ünnepek 9 Érdekességek 10 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

Szócikk: Málta földrajza

[szerkesztés] Domborzat

Málta egy, a Földközi-tengeren található szigetvilág, Szicíliától 93 kilométerre délre. Csak a három legnagyobb sziget, Málta-sziget (Malta), Gozo (Ghawdex) és Comino (Kemmuna) lakott. A szigetek partvonalát tagoló számos öböl jó kikötőket biztosít, a szigetek tájait alacsony hegyek és fennsíkok jellemzik. A legmagasabb pont a Málta-szigeti Ta'Dmejrek, 253 méter. A felszíne nagyrészt elkarsztosodott mészkőtáblákból áll.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

Az éghajlat mediterrán, enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Gyakorlatilag csak ez a két évszak van, ami a szigeteket a turisták kedvelt célpontjává teszi.

Nyári középhőmérséklet: 22-23 °C. Téli középhőmérséklet: 13-14 °C. Az évi csapadék mennyisége: 500 mm.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Szócikk: Málta történelme

• Kr.e. 5200 körül már lakott sziget volt, fejlett történelem előtti civilizációval.
• Kr.e. 3500 után mintegy évezreden át templomokat emeltek, ezekből több fennmaradt, ma is látható. Ilyen templom például a Gozó szigetén található Ggantija, amely jelenlegi tudásunk szerint a Föld legrégebbi szabadon álló építménye, idősebb, mint a Stonehenge, vagy az egyiptomi piramisok.
• Kr.e. 1000 körül a föníciaiak a főszigetet Malet-nak, "biztonságos kikötő"-nek nevezték el.
• Kr.e. 400 körül a sziget Karthágó fennhatósága alá került Melita néven,
• Kr.e. 200 körül a rómaiak foglalták el.
• Kr.u. 60. Pál apostol hajótörése Máltán, aki kb. három hónapot töltött a szigeten. Róla nevezték el a sziget É-Ny-i részén lévő öblöt. Az őskeresztények katakombái ebből az időből maradtak fenn.
• 870-től arab uralom, jelentősen befolyásolták a helyi kultúrát, főként a máltai nyelvet. Ekkor lett a sziget Malta.
• 1127. A szicíliai normannok jöttek, ekkor Málta újra keresztény lett. Körülbelül ekkor jött létre a máltai nemesség, amely ma is létezik, 32 nemesi címet még ma is használnak, ezek közül a legrégebbi: Djar il Bniet és Buqana bárói.
• 1530. A szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozták, akiket kiűzött Rodoszról a terjeszkedő Oszmán Birodalom.
• 1565. A harcos szerzetesrend, akik ma "Szuverén Máltai Lovagrend" néven ismertek, visszaverte a török (ottomán) támadást, amely után megerősítették a sziget erődítményeit, különösen Valletta körül.

A török flotta érkezése

St. Elmo bevétele

A törökök rohama

A képek Matteo Perez d' Aleccio itáliai festő képei, a Nagymesterek Palotájából, Valletta.

• 1798. A lovagrend uralma véget ért, amikor Napóleon meghódította Máltát. 1800-ban a britek foglalták el a szigeteket.
• 1814. A párizsi szerződés részeként, Málta hivatalosan is a Brit Birodalom része lett, és az 1930-as évek közepéig flottatámaszpontként és hajózási csomópontként szolgált. A II. világháború során fontos szerepet játszott a tengelyhatalmak hajózási útvonalaihoz való közelsége miatt; a máltaiak bátorságukért megkapták a György-keresztet, amely azóta is az ország zászlaján látható.
• 1879-től a lovagrend Nagymestere ország nélküli államfőként regnál.
• 1964. szeptember 21. Az ország függetlenné vált. Az ekkor született alkotmány még megtartotta II. Erzsébet angol királynőt mint Málta államfőjét, akit a szigeten egy főkormányzó képviselt; de 1974. december 13-án, a köztársaság létrejöttekor az elnök lett az államfő. 1964 óta a Nemzetközösség tagja, és 2004. május 1. óta az Európai Unióé.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

Málta 1964 óta független. 1974 decembere óta parlamentáris köztársaság. Az ország feje az államelnök, reprezentatív feladatkörrel rendelkezik.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az elnök, akit az egykamarás parlament, a Képviselőház (Kamra tar-Rappreżentanti) választ, a parlamenti többséget szerzett párt vezetőjét jelöli ki miniszterelnöknek.

Szintén az elnök jelöli ki, a miniszterelnök javaslata alapján, a kormányhivatalokat vezető minisztereket. A kabinet tagjait szintén a Képviselőház tagjai közül választják, amely 65-69 tagú, tagjait az arányos képviselet alapján választják. Választásokat 5 évente tartanak.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Szócikk: Málta közigazgatása

1993 óta, Málta 68 helységre (helyi tanácsra) oszlik. Ezek képviselik a kormányzó hatalmat, köztes szint a helyi tanácsok és a kormány között nincs. A helyi tanácsok listája:

Málta szigete		Gozo szigete
Attard Balzan Birkirkara Birżebbuġa Cospicua Dingli Fgura Floriana Gudja Gżira Għargħur Ghaxaq|Għaxaq Ħamrun Iklin Kalkara Kirkop Lija Luqa Marsa Marsaskala Marsaxlokk Mdina Mellieħa Mġarr Mosta Mqabba Msida Mtarfa	Naxxar Paola Pembroke Pieta Qormi Qrendi Rabat Safi San Ġiljan Santa Luċija San Pawl il-Baħar San Ġwann Santa Venera Senglea Siġġiewi Sliema Swieqi Ta' Xbiex Tarxien Valletta Birgu Xgħajra Żabbar Żebbuġ Żejtun Żurrieq	Fontana Għajnsielem Għarb Għasri Kerċem Munxar Nadur Qala Victoria San Lawrenz Sannat Xagħra Xewkija Żebbuġ

[szerkesztés] Politikai pártok

• Munkáspárt (Labour Party)
• Nemzeti Párt (Nationalist Party)

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Lakossága:
• Népsűrűség: Málta a világ egyik legsűrűbben lakott országa, négyzetkilométerenként körülbelül 1 250 lakossal.
• Népességnövekedés:
• Születéskor várható élettartam:

A népesség az arabok, a britek, az olaszok és a föníciaiak leszármazottaiból áll. A szigeten élő külföldiek nagy része brit. A muszlim közösség létszáma 2 250 fő, ők észak-afrikaiak, akik máltaiakkal házasodtak össze.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

• Málta legnagyobb települései: Birkirkara, Qormi, Mosta, Zabbar, Rabat
• A lakosság 89%-a városlakó.

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Etnikai kisebbségek Máltán nincsenek.
• Nyelv: Málta két hivatalos nyelve a máltai (egy, a sémi-hámi nyelvcsaládba tartozó nyelv) és az angol, de sokan olaszul is beszélnek.
• A katolikus vallás az ország (törvény szerinti) államvallása, 90% körüli hívővel, a vallásszabadság biztosított.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Málta fő kincsei a mészkő, a jó földrajzi elhelyezkedés, és a termelékeny munkaerő. Az ország csak mintegy 20%-át termeli meg élelmiszerszükségletének, ivóvízkészletei szűkösek, és nincsenek saját energiahordozói. A gazdaság a külkereskedelemtől (a sziget hajózási csomópont), az ipartól (elektronikai és textilipar), és a turizmustól függ.

A gazdaság legfőbb ágazata a szolgáltatás, az idegenforgalom. 1960 óta vált egyre fontosabbá.

Málta privatizálta az állami vállalatokat, és felszabadította piacait az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtt. Málta és Tunézia tárgyalásokat folytat az országok közti kontinentális talapzat gazdasági, főleg olajkitermelési célú kihasználásáról.

Külkereskedelem: fontos partnerei: Németország, Olaszország, Nagy-Britannia.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

Mosta templomának (St Marija Assunta) kupolája a római Szent Péter-bazilika után a legnagyobb.

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Ünnepek

[szerkesztés] Érdekességek

• Magyar utazónk is járt Máltán, gróf Forray Iván 1842-ben, akinek a szigetről készült festményei Utazási album c. könyvében jelentek meg, 1858-ban.
• A XIX. század végén az erdélyi Erődi Béla professzor is utazást tett Máltán, erről készült könyve 1895-ben jelent meg. Utazásom Sicilia és Málta szigetén.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Málta a máltai Wikipédiában
• Photos of Gozo
• Malta
• About Malta – online ismertető mindenről, ami máltai
• www.maltalinks.com – máltai keresőportál és üzleti adatbázis
• Gov.mt – máltai kormányzati portál
• www.link2malta.com – Málta üzleti adatbázisa
• a Máltai Lovagrend (olasz, angol, spanyol, francia, német)
• Málta térképe
• Málta, Comino, Gozo képek

Az Európai Unió

Ausztria | Belgium | Bulgária | Csehország | Ciprus | Dánia¹ | Egyesült Királyság | Észtország | Finnország | Franciaország | Görögország | Hollandia | Írország | Lengyelország | Lettország | Litvánia | Luxemburg | Magyarország | Málta | Németország | Olaszország | Portugália | Románia | Spanyolország | Svédország | Szlovákia | Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert