Wikipédia:Fizikaportál

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Fizikaportál

Galileo Galilei

A fizika (Görög φυσικός (füzikósz): természetes és φύσις (fűzisz): természet) a legszélesebb értelemben vett természettudomány amelyből több ág vált ki a tudomány fejlődése során. A fizikusok az anyag tulajdonságait és kölcsönhatásait tanulmányozzák az elemi részecskék szintjétől a világegyetem egészéig. A fizikai jelenségeket matematikai modellekkel igyekeznek kvantitatív módon leírni.

A fizika szoros kapcsolatban áll a többi természettudománnyal, kiváltképpen a kémiával, a molekulák tudományával. A kémia a fizika sok területéből merít, különösképpen a kvantummechanikából, termodinamikából és elektromágnességből. A fizikusok és kémikusok között széles az egyetértés afelől, hogy a fizika törvényei írják le a legalapvetőbb szinten az összes kémiai kölcsönhatást.

Kiemelt szócikk

szerkeszt

Az LHC CMS detektorának építése

A CERN -Conseil Européen pour la Recherche Nucléair- a részecskefizikai kutatások európai szervezete, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a World Wide Web születési helye. A francia-svájci határon helyezkedik el, Genftől kissé északra. Az alapító okiratot 1954. szeptember 29-én írták alá 12-en, jelenleg viszont már 20 tagországgal rendelkezik.

Célja részecskegyorsítók biztosítása a nagyenergiájú fizika számára, nemzetközi együttműködések keretében számtalan kísérletet építettek fel itt. A fő telephelyen Meyrin-ben van egy nagy számítástechnikai központ is, rendkívül hatékony adatfeldolgozó kapacitással.

Jelenleg 3000 teljes idejű alkalmazottja van, és mintegy 6500 tudományos kutató és mérnök - 80 nemzet 500 egyeteméről -, a világ részecskefizikai közösségének mintegy fele, dolgozik CERN-beli kísérleteken. A nagyközönség szívesen látott vendége a CERN Mikrokozmosz kiállításának, és lehetőség van időnként ténylegesen működő detektorok szervezett látogatására is.

Kiemelt kép

szerkeszt

Részecskék sokasága tör elő a Relativisztikus Nehézion Ütköztető STAR-kísérletében két relativisztikus (100 GeV nukleononként) ionjának (arany) ütközési pontjából. Az elektromosan töltött részecskék a mágneses térben követett ívelt pályájuk alapján észlelhetők.

Tudtad-e?

szerkeszt ...hogy Albert Einstein, akit főként a relativitáselméletről ismerünk, a Nobel-díjat a fotoelektromos jelenség magyarázatáért kapta?
...hogy Max Planck létrehozott egy csak fizikai állandókon alapuló mértékegységrendszert?

Fizikusok

szerkeszt

Alább találhatóak azok a fizikusok, akikről kidolgozott szócikk van. A sorrend nagyjából időrendi, némileg csoportosítva vannak.

Fizikusok kategória (a magyarokat alkategóriában kell keresni)

Arkhimédész

Galileo Galilei - Johannes Kepler - Isaac Newton

Ernst Abbe - Anders Celsius - Benjamin Franklin

Max Planck - Albert Einstein

Jedlik Ányos - Eötvös Loránd - Balázs Nándor

Louis de Broglie - Werner Heisenberg - Niels Bohr - Erwin Schrödinger

Teller Ede - Szilárd Leó - Wigner Jenő - Lánczos Kornél

Paul Dirac - Wolfgang Pauli - Enrico Fermi

Ernest Rutherford - Robert Millikan - James Chadwick - Carl D. Anderson

Donald A. Glaser - Jukava Hideki

Lise Meitner - Emmy Noether

Freeman Dyson - Tomonaga Sinicsiró - Richard Feynman - Julian Schwinger

Leon Lederman - Carlo Rubbia - Chen Ning Yang - Tsung-Dao Lee

Yuval Ne'eman - Murray Gell-Mann

Martinus J. G. Veltman - Gerardus 't Hooft - Hans Bethe

David Gross - H. David Politzer - Edward Witten

Kármán Tódor - Gábor Dénes - Bay Zoltán - Simonyi Károly

Vermes Miklós - Öveges József - Kunfalvi Rezső

Fizikahírek

szerkeszt Az Ősrobbanás maradványsugárzását vizsgáló COBE műhold két fejlesztője – John C. Mather és George Smoot – 2006-ban fizikai Nobel-díjat kaptak „a mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás feketetest jellegének és anizotrópiájának felfedezéséért”.

Január 6-án volt Petzval József születésének 100. évfordulója. 1840–1841 körül szerkesztett, 149 mm-es gyújtótávolságú, nagy fényerejű akromatikus kettős fényképészeti objektívjével, addig szükséges hosszú (3-20 perces) megvilágítási időt a másodperc töredékére csökkentette.

Tennivalók

szerkeszt

Kért cikkek : szilárdtestfizika, statisztikus fizika,
téridő, mágnes
Mikola Sándor, Károlyházi Frigyes.
Bővítendő cikkek : optika, Világegyetem
Öveges József, Eötvös Loránd, Kunfalvi Rezső, Michael Faraday, Nikola Tesla, Niels Bohr, Murray Gell-Mann, Sheldon Lee Glashow, Richard Feynman
A fizika kultúrtörténete
Kis munkával kiemelt szócikké tehetőek: Részecskefizika, CERN, ATLAS-kísérlet
Albert Einstein, Jedlik Ányos, Szilárd Leó, Simonyi Károly, Martinus J. G. Veltman
kvantummechanika, részecskegyorsító, neutrínó, nukleáris fegyver, radioaktivitás Itt javasolhatóak.
Fordítandók : angol: en:Rainbow, en:Isaac Newton, en:Comet, német: de:Max Planck, de:Erdmagnetfeld, de:Katastrophe von Tschernobyl, de:Luftfeuchtigkeit, de:Qubit, de:Seifenblase, de:Sternbild, de:Galileo Galilei, de:Minkowski-Diagramm több...
Ahova képek kellenek : magyar fizikusokról (lakóhely, sír, szobor, szabadon felhasználható fénykép), Simonyi Károlyról, Öveges Józsefről, Vermes Miklósról

Wikiműhelyek

szerkeszt

Kategóriák

szerkeszt Fizika - Fizikusok - Részecskefizika - Asztrofizika - Magfizika - Részecskefizika - Kvantumfizika - Kategória:Fizikai kutatóintézetek - Csillagászat

További portálok

szerkeszt

Alkalmazott tudományok és technika:	Informatika · Orvostudomány
Művészetek:	Film · Zene
Országok, tájak, kultúra:	Arab világ · Földrajz · Írás · Magyar · Ókor · Törökország
Társadalomtudományok, bölcsészet:	Filozófia · Közgazdaságtan · Nyelvészet · Politika · Történelem
Természettudományok és matematika:	Biológia · Csillagászat · Fizika · Matematika
Wikipédia:	Kezdőlap · Közösségi portál