Vidin
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Területe | km² |
Postai kód | |
Telefonos körzetszám | (+359) |
Weblap | |
Népesség - Teljes (2005) - Népsűrűség |
/km2 |
Polgármester | Ivan Cenov |
Időzóna | Kelet-Európai: UTC +2 |
Vidin város (Видин) (régi magyar neve: Bodony) Bulgária északnyugati részén, a Duna déli partján. A Duna túlpartján levő Calafat román várossal kompjárat köti össze. 2005-ben 52 558 lakosa volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A város helyén a Kr. e. 3. században Dunonia kelta település állt. Az 1. százdaban a római hódítás után a Bononia nevet kapta. A rómaiak határerődöt építettek itt, a túlparti barbár betörések ellen. Az erődítményt 444-ben Attila hadai lerombolták, majd a 6. században I. Justinianus bizánci császár újjáépíttette. 626-ban az avarok foglalták el, majd szlávok telepedtek le. A szlávok Badin illetve Bdin nevet adták a településnek, innen származik a mai név. A 7. században a szlávokat a bolgár-törökök váltották fel.
Vidin a 10. - 14. században kiemelt szerepet játszott a régió belső viszályaiban. 1186-ban I. Aszen cár elvette a bizánciaktól, 1260-1264 között IV. Béla uralta. 1367-ben rövid ideig Nagy Lajos uralma alatt állt. 1388-ban Iván Szracimir cár behódolt a törököknek. Ettől kezdve a vidini vár a törökök északra tartó hadjáratainak fontos bázisa lett.
A 18. században a város osztrák kézre került, ekkor korszerűsítették a védelmi rendszert.
1792-1807 között a III. Szelim szultánnal szembeszegülő Pantazvatoglu janicsár pasa uralkodott a városban.
1849 szeptemberében a magyar szabadságharc bukása után Törökföldre menekült Kossuth Lajos ebben a városban írta, és bocsátotta ki híressé vált "vidini levelét", melyben a bukás okát az "áruló" Görgey személyében jelölte meg.
1850-ben a város fellázadt a török uralom ellen, de a lázadást leverték. A város (és Bulgária) felszabadulását az 1877-78-as orosz-török háború hozta meg.
[szerkesztés] Látnivalók
- Baba Vida (magyarul Vida anyó), a középkori vár, amely magában foglalja az ókori Bononia falait is
- Duna parti parkosított sétány
- Szent Petka-templom, 17. századi freskókkal
- 17. századi Szent Panteleimon-templom
- Pantazvaglu pasa által építtetett dzsámi
- Musztafa pasa dzsámi
- Szalahaddin Baba türbéje
[szerkesztés] Forrás
- Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Városok a Duna mentén (forrástól a torkolatig) |
Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Kelheim · Regensburg · Straubing · Deggendorf · Vilshofen · Passau
Linz · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg
Pozsony · Észak-Komárom · Párkány
Győr · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Bátaszék · Baja · Mohács
Vukovár · Eszék – Apatin · Gombos · Palánk · Újvidék · Zimony · Belgrád · Kevevára · Szendrő · Pancsova · Golubacs
Újmoldova · Orsova · Szörényvár · Calafat · Bechet · Corabia · Turnu Măgurele · Zimnicea · Gyurgyevó · Olteniţa · Călăraşi · Cernavodă · Feteşti · Hârşova · Măcin · Brăila · Galaţi · Isaccea · Tulcea · Sulina
Vidin · Lom · Orjahovo · Nikápoly · Szvistov · Rusze · Tutrakan · Szilisztra