Vidin

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vidin (Bodony)
Видин

Területe	km²
Postai kód
Telefonos körzetszám	(+359)
Weblap
Népesség  - Teljes (2005)  - Népsűrűség	/km2
Polgármester	Ivan Cenov
Időzóna	Kelet-Európai: UTC +2

Vidin város (Видин) (régi magyar neve: Bodony) Bulgária északnyugati részén, a Duna déli partján. A Duna túlpartján levő Calafat román várossal kompjárat köti össze. 2005-ben 52 558 lakosa volt.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Látnivalók 3 Forrás 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

A város helyén a Kr. e. 3. században Dunonia kelta település állt. Az 1. százdaban a római hódítás után a Bononia nevet kapta. A rómaiak határerődöt építettek itt, a túlparti barbár betörések ellen. Az erődítményt 444-ben Attila hadai lerombolták, majd a 6. században I. Justinianus bizánci császár újjáépíttette. 626-ban az avarok foglalták el, majd szlávok telepedtek le. A szlávok Badin illetve Bdin nevet adták a településnek, innen származik a mai név. A 7. században a szlávokat a bolgár-törökök váltották fel.

Vidin a 10. - 14. században kiemelt szerepet játszott a régió belső viszályaiban. 1186-ban I. Aszen cár elvette a bizánciaktól, 1260-1264 között IV. Béla uralta. 1367-ben rövid ideig Nagy Lajos uralma alatt állt. 1388-ban Iván Szracimir cár behódolt a törököknek. Ettől kezdve a vidini vár a törökök északra tartó hadjáratainak fontos bázisa lett.

A 18. században a város osztrák kézre került, ekkor korszerűsítették a védelmi rendszert.

1792-1807 között a III. Szelim szultánnal szembeszegülő Pantazvatoglu janicsár pasa uralkodott a városban.

1849 szeptemberében a magyar szabadságharc bukása után Törökföldre menekült Kossuth Lajos ebben a városban írta, és bocsátotta ki híressé vált "vidini levelét", melyben a bukás okát az "áruló" Görgey személyében jelölte meg.

1850-ben a város fellázadt a török uralom ellen, de a lázadást leverték. A város (és Bulgária) felszabadulását az 1877-78-as orosz-török háború hozta meg.

[szerkesztés] Látnivalók

• Baba Vida (magyarul Vida anyó), a középkori vár, amely magában foglalja az ókori Bononia falait is
• Duna parti parkosított sétány
• Szent Petka-templom, 17. századi freskókkal
• 17. századi Szent Panteleimon-templom
• Pantazvaglu pasa által építtetett dzsámi
• Musztafa pasa dzsámi
• Szalahaddin Baba türbéje

[szerkesztés] Forrás

• Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A város honlapja
• Képek

---