Tököl

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.32200° k. h. 18.96199°

Tököl

Tököl címere
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Ráckevei
Rang	város
Terület	38,49 km²
Népesség
Összesen: 9056 fő (2001) Népsűrűség: 235,28 fő/km²
Irányítószám	2316
Körzethívószám	24
Térkép é. sz. 47.32200° k. h. 18.96199°	Település Mo. térképén

Tököl (horvátul: Tukulja, szerbül: Тукуља) város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 3.1 Egyéb 4 Újságok 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Tökölt délről Szigetcsép, keletről Szigethalom, nyugatról a Duna és északról a tököli repülőtér határolja. Budapesttől délre kb. 40 km-re található

[szerkesztés] Története

A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését, a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. A 16. században mezőváros, s a csepeli ispán székhelye.

Tököl lakosságából 1200 család horvát (rác, bunyevác), valamint 300 család német származású. Ennek gyökerei a 17. századba nyúlnak vissza, ezért a község gazdasági és kulturális életére is kihat a nemzetiség jelenléte. Az előkerült csiszolt kőkori leletek bizonyítják, hogy a terület több ezer éve folyamatosan lakott hely. A földbe vájt kunyhók, kagylóhéjak, megkövesedett állati maradványok, tűzhelynyomok, kőpengék, őrlőkövek stb. jelzik az egykor itt élt emberek mindennapi eszközhasználatát. Az itt élő rézkori népek a Laposka-skela dűlőben az 1870 körül előkerült i. e. 2000 körüli kultúra utolsó leletei alapján a harang alakú kultúrához tartoztak.

A magyarság honfoglalásakor Árpád törzse vette birtokba a szigetet. A település első, okleveles említése 1270-ből való. IV. László király parancsára a határt bejárva a Nyulak-szigeti apácák kapták meg a területet. A következő, 1319-ból és 1324-ból ismert feljegyzések a falu adómentességét, kedvező helyzetét említik. A 15. századra Tököl ismét királyi birtok, ahol jelentős számban éltek kézművesek. Erre utalnak a korai iratokban fennmaradt családnevek is, amelyek közül a legismertebbek: Molnár, Ács, Takács, Kovács.

A 16. század elejére a krónikák már Tököl mezővárosról szólnak. A helybeli bíró egyúttal a sziget ispánja is. Ekkor elég jelentős hely ahhoz, hogy a királyi gyermekeket időnként itt szállásolják el. A török uralom időszakában a település egy időre lakatlanná vált. A töröknek e területről történt kiűzése után Savoyai Jenő herceg lett a sziget és ezáltal a falu új birtokosa, aki kedvező feltételekkel hívott katolikus német telepeseket. Ebben az időben visszatelepültek a katolikus rácok (sokácok, bunyevácok, illírek) is.

A német telepesekkel Tökölt ismét a jelentősebb községek között tartották számon. Első ismert pecsétje 1728-ból való, rajta a falu címerével. Az állított, ovális vonalgyűrűbe foglalt körirat (SIGILUM TOKOLIENSE) által határolt mezőben balra fordított, két lábon álló, egyfarkú oroszlán, mellső lábait emeli.

A 20. században a település mellett található repülőtéren fogták el 1956. november 3-án Maléter Pált.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Egyéb

• Szigetszentmiklóstól nyolc km-re délre található a volt szovjet katonai repülőtér, amely ma polgári gépeket is kiszolgáló közforgalmú leszállóhely.

[szerkesztés] Újságok

• Tököli Tükör

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Tököl Önkormányzatának honlapja
• Tököl a Vendégvárón

A Csepel-sziget települései
Csepel · Halásztelek · Lórév · Makád · Ráckeve · Szigetbecse · Szigetcsép · Szigethalom · Szigetszentmárton · Szigetszentmiklós · Szigetújfalu · Tököl