Brăila
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Brăila | |
---|---|
Megye | Brăila |
Koordináták | |
Terület | 17,5 km² |
Népesség - Teljes |
216 929 |
Polgármester | Constantin Sever Cibu |
Brăila város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye. Lakossága 2002-ben 216 929 fő volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Régészeti feltárások szerint a környék már a neolitikum idején lakott volt. Maradtak fent emlékek a bronzkorból is. A Kr. e. 4. és 3. században géta település lehetett itt, amely kapcsolatban állt a görög településekkel.
Egy 1350-ben megjelent spanyol útleírásban („Libro del conoscimiento”), illetve néhány katalán térképen (Angellino de Dalorto, 1325–1330 és Angelino Dulcert, 1339) a város Drinago néven szerepel. 1368-ban már Brayla néven említik egy, a brassói kereskedőknek adott kiváltságlevélben. 1538–1540 között a törökök foglalták el a várost; a török uralom az 1828–1829-es orosz–török háborúig tartott. Ebben az időszakban a város neve Ibrail volt. A város a 19. század végén és a 20. század elején élte virágkorát, amikor Románia fontos külkereskedelmi forgalmat bonyolító kikötőjévé vált. A második világháború után, Galaţi fejlődésével egyidejűleg, a város veszített jelentőségéből.
[szerkesztés] Lakosság
Az 1930-as népszámláláskor a városnak 68 347 lakosa volt, ebből 75,4% román, 9,7% zsidó, 6,7% görög, 1,7% magyar. Vallási hovatartozás szerint a népesség 84,4%-a ortodox, 10,4% izraelita, 3,2% katolikus volt. A demográfiai csúcspont az 1980-as években volt, amikor a lakoság száma elérte a 235 000 főt. 1989 után, a munkanélküliség növekedése miatt a népesség ismét csökkenni kezdett. Egyes becslések szerint 2010-re a lakók száma kb. 200 000 fő lesz.
[szerkesztés] Látnivalók
- Görög templom
- Szent Arkangyalok-templom
- Szent Miklós-templom
- Traian-tér és a város régi negyede
- Duna-part
- Városközpont a lépcsős szökőkúttal
- Emlékmű-park
- Népkert
- Brăilai Múzeum
- Műgyűjtemények Háza
- Perpessicius emlékház
[szerkesztés] Híres emberek
- Ana Aslan gerontológus (1897–1988)
- Anişoara Cuşmir-Stanciu olimpiai bajnok távolugró (1962–)
- Hariclea Darclée, operaénekes (1860–1939)
- Nae Ionescu filozófus, matematikus (1890–1940)
- Panait Istrati író (1884–1935)
- Joseph Moses Juran mérnök, amerikai üzletember (1902–)
- Antigone Kefala Ausztráliában élő költő (1935–)
- Manea Mănescu Románia miniszterelnöke 1974–1979 között (1916–)
- Gheorghe Mihoc statisztikus (1906–1981)
- Diana Mocanu olimpiai bajnok úszó (1984–)
- Serge Moscovici Franciaországban élő szociálpszichológus (1925–)
- Gheorghe Munteanu Murgoci geológus (1872–1925)
- Dimitrie Panaitescu Perpessicius irodalomtörténész
- Gheorghe Petraşcu festő (1872–1949)
- Camelia Potec olimpiai bajnok úszó (1982–)
- Johnny Răducanu dzsesszzongorista (1935–)
- Mihail Sebastian író (1907–1945)
- Ilarie Voronca költő (1903–1946)
- Iannis Xenakis zeneszerző (1922–2001)
Városok a Duna mentén (forrástól a torkolatig) |
Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Kelheim · Regensburg · Straubing · Deggendorf · Vilshofen · Passau
Linz · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg
Pozsony · Észak-Komárom · Párkány
Győr · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Bátaszék · Baja · Mohács
Vukovár · Eszék – Apatin · Gombos · Palánk · Újvidék · Zimony · Belgrád · Kevevára · Szendrő · Pancsova · Golubacs
Újmoldova · Orsova · Szörényvár · Calafat · Bechet · Corabia · Turnu Măgurele · Zimnicea · Gyurgyevó · Olteniţa · Călăraşi · Cernavodă · Feteşti · Hârşova · Măcin · Brăila · Galaţi · Isaccea · Tulcea · Sulina
Vidin · Lom · Orjahovo · Nikápoly · Szvistov · Rusze · Tutrakan · Szilisztra