Szilisztra

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szilisztra (Durosztol)
Силистра

Területe	km²
Postai kód
Telefonos körzetszám	(+359)
Weblap
Népesség  - Teljes (2005)  - Népsűrűség	/km2
Polgármester	Ivo Andonov
Időzóna	Kelet-Európai: UTC +2

Szilisztra város (Силистра) (régi magyar neve: Durosztol) Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Dél-Dobrudzsa régióban. 2005 végén a lakossága 49 166 fő volt.

Tartalomjegyzék 1 Története 2 Nevezetességei 3 Forrás 4 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

Eredetileg trák település volt, majd 106-ban rómaiak alapították Durustorum kolóniát. A 7. században bolgárok foglalják el, ekkor Drásztár a neve. Az első bolgár birodalom alapítója, Aszparuh kán, 30 éven át itt lakozott és megerősítette a várat. A 9. században Omurtag kán palotát építtetett, amely a bolgár cárok dunai rezidenciája lett. A palotát 3,5 –4 méteres vastagságú fal vette körül, így amikor 896-ban a honfoglaló magyarok megtámadták, Simeon cár visszaverte őket. Amikor a bolgárok kereszténnyé lettek, itt volt az egyik első püspöki székhely. A város katonai jelentősége a török hódoltság alatt is megmaradt, és itt volt a teljes Dobrudzsát és Kelet-Bulgáriát magában foglaló szandzsák központja. A szilisztrai hajóépítők a többi dunai város számára is dolgoztak.

1828. július 21-től november 10-ig és 1829. május 17-től június 29-ig az oroszok ostromolták; június 29-én Krasszovszkij tábornok megadásra bírta, utána hét évig orosz kézen volt. Miután Törökország megfizette az oroszoknak a kirótt hadisarcot, 1841-ben visszakapták Szilisztrát. Az újabb török uralom alatt épült az Abdul Medzsid-erőd. A krími háborúban az oroszok 1854 májusában újra megostromolták, de egy hónap után sikertelenül elvonultak. 1878-ban Bulgária része lett, majd az I. világháború után - Dél-Dobrudzsa részeként - Romániához került. 1940 óta ismét Bulgáriához tartozik.

[szerkesztés] Nevezetességei

• A város legfőbb turisztikai nevezetessége az I. Theodosius korából származó római sír. Freskói az elhunyt római házaspárt, szolgáikat, pávákat és vadászjeleneteket ábrázolnak.
• Abdul Medzsid-erőd (1841-1853)
• A Szent Péter és Pál-templom a krími háború után épült.
• A Tutrakan és Szilisztra közti Duna-szakaszon található a Szrebarna Bioszféra Rezervátum.

[szerkesztés] Forrás

• Bács Gyula: Bulgária, Panoráma útikönyvek, 1972
• Pallas Nagy Lexikona

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap (bg, en)
• www.portal-silistra.net (bg, en)
• silistra.eu