Százhalombatta

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.31674° k. h. 18.91148°

Százhalombatta

Százhalombatta címere
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Budaörsi
Rang	város
Polgármester	Vezér Mihály
Terület	28,06 km²
Népesség
Összesen: 17277 fő (2001) Népsűrűség: 615,72 fő/km²
Irányítószám	2440
Körzethívószám	23
Térkép é. sz. 47.31674° k. h. 18.91148°	Település Mo. térképén

Százhalombatta város Pest megyében, a Budaörsi kistérségben.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Nevezetességei 4 Testvérvárosai 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Százhalombatta Budapesttől 32 kilométerre fekszik, délnyugati irányban, a Duna nyugati partján, "Mezőföld csucskében". A Benta-patak itt folyik a Dunába. Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezreddekkel ezőlőtt települtek itt le emberek.

[szerkesztés] Története

Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítéka a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai az mintegy 4000 ezelőttről. A környék i.e. 1300 körül elnéptelenedett, majd az urnamezős kultúra népe lakott itt. I.e. 7.-6. században a Hallstadt-kultúra népe telepedett le.^[1] Ennek emléke az előkelők mintegy 120 halomsírja, (A Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhető fel.) melynek 6 hektáros területén ma a Régészeti Park terül el.

A római korban Matrica néven katonai tábor volt a város területén, mely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Először palánkvárat építettek a rómaiak, majd kőerődítményt. Itt. a 2. században az afrikai 2. segédlégió állomásozott. Ebben az időben keresztények is éltek a római településen, amit a római korból megmaradt szobortöredékek bizonyítanak.^[2]

A legenda szerint a Tárnok patak völgyében zajlott le a sorsdöntő csata a rómaiak és a hunok között. A monda szerint Detrik és Macrinus Potentiánál megütközve a hunokkal azokat a Tárnokvölgybe szorította vissza. A hagyomány szerint itt temették el Attilát, Bélát, Kadosát és Kevét. Valószinűbb azonban, hogy a monda a annak a csatának az emléke, melynek során a frankok az avarokkal szemben a Dunán való átkelést kierőszakolták. <Révai-Lexikon/>

A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. A 19. század elejéig a fealu neve Százhalom, Batta a mellette fekvő puszta. A Batta név állítólag török eredetű és itatót jelent. A település a török időben is lakott volt. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban magyar, szerb és sváb nemzetiég élt. 1914-ig a vasárnapi istentiszteletek rendje a következő volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.^[3] 20. század második felében virégzott fel a város a Barátság-vezeték végpontján épült olajfinomító és a melléktermékeit hasznosító Dunai Erőmű révén, melynek dolgozói számára új városrész épült. 1970-ben a város lakóinak száma 7742 főre gyarapodott.^[4]

[szerkesztés] Nevezetességei

Nevét a 140 vaskori halomsírról (kurgán) kapta. A Matrica katonai erődöt feltárták. A Matrica múzeum a feltárt gazdag régészeti leleteket mutatja be a történelem előtti időktől kezdve. A Régészeti Park egy látogatható feltárt halomsírral és a mellette kialakított őskori skanzen rekonstruált rézkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon. Itt található a Duna-menti Hőerőmű 207 m-es kéményeivel. Az újváros római katolikus temploma Makovecz Imre értékes alkotása.^[5]

[szerkesztés] Testvérvárosai

• Szováta, Románia

• Sannazzaro de’ Burgondi, Olaszország

• Brzesko, Lengyelország

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Százhalombatta a Vendégvárón

Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség