Aromun nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Aromun (limba armãneascã, armâneashti, armãneashce)
Beszélik:	Görögország, Albánia, Szerbia, Bulgária, Macedónia, emigráció (Románia, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Franciaország, Németország)
Terület:	Délkelet-Európa
Beszélők száma:	kb. 300 000
Helyezés:	???
Nyelvcsalád:	Indoeurópai nyelvcsalád  Újlatin nyelvek   Keleti újlatin nyelvek    Aromun nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	-
Szabályozza:	-
Nyelvkódok
ISO 639-1	-
ISO 639-2	rup
SIL	rup

Egyes nyelvészek szerint^[1], az aromun nyelv (más néven aromán, makedoromán^[2] vagy vlach^[3]; beszélői elnevezéseként limba armãneascã, armâneashti vagy armãneashce^[4]) a Délkelet-Európában élő arománok önálló nyelve. Legközelebbi rokonai a román nyelv, a meglenoromán nyelv és az isztroromán nyelv, amelyekkel együtt az újlatin nyelvek keleti csoportjához tartozik. Más nyelvészek^[5] szerint nem önálló nyelv, hanem a román nyelv egyik dialektusa, a dákoromán, a meglenoromán és az isztroromán dialektus mellett. A vita az aromun státusa körül ma is zajlik, aromán értelmiségiek között is^[6].

Tartalomjegyzék 1 Az aromun nyelv beszélői 2 Történet 3 Jelenlegi helyzet 4 Területi változatok 5 Az aromun nyelv írása 6 Nyelvtani jellegzetességek a románhoz viszonyítva 6.1 Hangtan 6.2 Alaktan és mondattan 6.2.1 A névelők 6.2.2 A főnév 6.2.3 A jelző melléknév 6.2.4 Névmások 6.2.5 Számnevek 6.2.6 Az ige 6.3 Szókincs 6.3.1 Szóképzés 7 Példaszöveg 8 Összehasonlítás 9 Jegyzetek 10 Lásd még 11 Források 12 Egyéb irodalom 13 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az aromun nyelv beszélői

Az aromun nyelv beszélői önmagukat arománoknak vagy vlachoknak nevezik, de más népek a vlach elnevezés mellett másokat is használnak, mint például a „cincár”-t.

Számukat kb. 300 000-re becsülik. (Az aromán származásúak összlétszáma a nyelvet már nem beszélőkkel együtt meghaladhatja az egymilliót.) Az alábbi országokban élnek:

• Görögország: 200 000 (1995, a görög hatóságok becslése), Thesszáliában, Epíroszban és Macedóniában;
• Albánia: 50 000 (1995, T. J. Winnifrith^[7]);
• Románia: 28 000, ebből 75% Dobrudzsában (hivatalos becslés);
• Szerbia: 15 000 (arománok becslése);
• Macedón Köztársaság: 8467 (az 1994-es népszámlálás alapján), Bitola régiójában);
• Bulgária: 4770 (2000)^[8].

Ismeretlen, de aránylag jelentős lehet a Nyugat-Európába (Franciaország, Németország), az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába, Latin Amerikába és Ausztráliába kivándorolt arománok száma is.

[szerkesztés] Történet

Az aromun az első nyelv, amely a protorománról levált, legkésőbb a 10. században. Általában elfogadják, hogy a Dunától délre keletkezett, de a pontos hely vitatott. A nyelvészek többsége^[9] úgy véli, hogy ez a Duna és a Balkán-hegység között van, mások^[10] azt állítják, hogy legalább részben, a nyelv a Pindosz-hegységben és Albánia déli részében is keletkezett. Az első arománokat megemlítő dokumentum Macedóniára vonatkozik, és a bizánci Kedrenosz krónikájában (976) található.

A 15. században, egy másik krónikás, Laonikos Chalkokondilasz, megjegyzi az aromán és a román nyelv rokonságát.

Az első aromán nyelvvel kapcsolatba hozható szót 1156-ban jegyezték le. Ez a Cincilukisz személynév, amit az „öt farkas” jelentésű tsintsi luchi szókapcsolatból származtatnak.

Az első, görög ábécével írott szövegek a 18. századból maradtak fenn:

• szentképre írott, görögre, albánra és latinra lefordított szöveg, 1731-ből;
• ismeretlen helyen írott, datálatlan liturgiás könyv;
• görög–aromun–albán szószedet^[11];
• görög–albán–aromun–bolgár társalgási lexikon^[12];
• ábécés könyv^[13];
• datálatlan, vallásos jellegű fordítások kéziratát tartalmazó szöveggyűjtemény.

A 19. század elején a latin ábécére térnek át, és megjelennek az első, román nyelv által befolyásolt filológiai munkák^[14].

1864-től kezdve, eredeti és fordított, irodalmi, pedagógiai és esszészerű írások jelennek meg. Ezen irodalom legjelentősebb képviselői Mihail Nicolescu, Tashcu Iliescu, Constantin Belimace, Nushi Tulliu, Zicu A. Araia, Nicolae Batzaria és George Murnu.

Ugyanakkor népmeséket és népköltészetet tartalmazó könyvek is megjelennek, főleg 1890 után, Gustav Weigand és Pericle Papahagi gyűjtésében.

1864 és 1945 között létezik arománoknak szánt oktatás, többnyire román nyelven, főleg Görögországban, de ezt felszámolják a Pindoszi Fejedelemség epizódja nyomán.

A történelem során, az aromunoknak szóló ortodox istentiszteleteket görög nyelven, de egyes időszakokban aromun nyelven is tartották.

[szerkesztés] Jelenlegi helyzet

Az összes aromun népességgel rendelkező országban, az asszimiláció és, következésképpen, a nyelv és a kultúra veszítése nagyfokú volt. Mégis, az aromun nyelv fennmaradt, sőt, az utóbbi húsz évben helyzete valamelyest javult.

Az Európa Tanács Tanácskozó Gyűlése elfogadott 1997-ben egy ajánlást (a 1333-as számút), amelyben felkéri azokat az államokat, ahol aromunok élnek, hogy könnyítsék meg az aromun nyelv használatát az oktatásban, a templomokban és a médiában. Bár ezt az ajánlást nem követik teljes mértékben, az aromun nyelvet több macedóniai, két romániai, egy albániai iskolában, valamint a thesszaloníki egyetemen tanítják.

A romániai Dimândarea Pãrinteascã és a Fundaţia Cartea Aromãnã, az egyesült államokbeli Cartea Aromãnã kiadók aromun nyelvű munkákat jelentetnek meg. Aromun nyelvű folyóiratok is léteznek, mint a romániai Deşteptarea – Revista Aromânilor, Dimândarea és Bana Armâneascâ, vagy a németországi Zborlu a nostru.

A nyelvet kulturális egyesületek is művelik, mint például a németországi Freiburgban székelő „Szövetség az aromán kultúra és nyelvért”, és az ugyanabban a városban működő Macedoromán könyvtár, az amerikai „Fărşărotul” egyesület, és a „Trâ Armânami” Aromun Franciák Egyesülete.

Az aromun sehol sem hivatalos nyelv, és nincs sztenderd nyelvváltozata sem. Főleg a magán szférában használják, de aránylag régi és fejlett irodalma van.

[szerkesztés] Területi változatok

Az aromun lényegében egységes nyelv, de sok, olykor egymásba nyúló nyelvjárása van. Ezek csoportosítása vitatott. Theodor Capidan és Tache Papahagi két nyelvjárás-csoportot különböztetnek meg:

• északi csoport:
  • az albán Frashër településen és környékén beszélt nyelvjárás
  • az albániai Voskopoja (aromun nyelven Moscopole) település és környékének a nyelvjárása
  • a macedóniai Gopes és Muloviste nyelvjárása
  • a mecedóniai Bjala nyelvjárása
  • a görögországi Grammosz-hegységben beszélt nyelvjárás

• déli csoport (Görögországban):
  • a Pindosz-hegységben beszélt nyelvjárás
  • az Olümposz-hegységben beszélt nyelvjárás

[szerkesztés] Az aromun nyelv írása

Az első aromun szövegeket a görög ábécével írták. A 19. század elején áttértek a román ábécére, de a különböző hangzók jelölése nem egységes. Még ma is használják ezt az ábécét, főleg Romániában, de az utóbbi időben van egy olyan irányzat, főleg emigráns arománok körében, hogy az írást egy új ábécé alapján sztenderdizálják. Az erre irányuló tevékenység egy 1997-ben, a macedóniai Bitolában megtartott szümpóziumon indult be, de nem ért véget, hivatalos szabályozó intézmény hiánya, és az aromun értelmiségiek közötti polémiák miatt, mivel egy részük kitart a román ábécé mellett.

A Bitolai szümpóziumon elfogadott ábécében csak egy betűn van diakritikus jel^[15]. A betűk és a betűcsoportok egy részének ugyanazok az értékei, mint a román ábécében. Ezek a következők: c, ce, ci, che, chi, g, ge, gi, ghe, ghi, e et o (beleértve kettőshangzókban), i és u (félhangzókként is), k, q, w és y az idegen szavakban. Ez az új ábécé sem egységes, mivel alternatív betűket és betűcsoportokat is tartalmaz, kétféle, nyelvjárások szerint különböző hangzók jelzésére.

Jellegzetes betűk és betűcsoportok:

Új ábécé	Hagyományos ábécé	Betű(k) helye	Egyes nyelvjárásokban	Megfelelő más nyelvjárásokban	Aromán példa	Román megfelelő	Magyar fordítás
ã	ă, â/î		kiejtése [ə]	kiejtése [ɨ]	cãntã	cântă	énekel
dh			[ð], mint az angol „there”-ben	[d]-nek ejtett d	chirimidhã / chirimidã	cărămidă	tégla
dz					dzeanã	geană	szempillaszőr
gh		más betűk előtt, mint e és i	[ɣ] (torokhangú g), mint a görög γ	[g]-nek ejtett g	ighrasie / igrasie	umezeală	nedvesség
		e és i előtt	[ɣ] (torokhangú g), mint a görög γ	[g]-nek ejtett gh	Ghirmanie	Germania	Németország
lj	l’		[ʎ], lágy l, mint a mássalhangzó-hasonulás nélkül ejtett „halljuk”-ban		ljepure	iepure	nyúl
nj	ń		[ɲ], mint a magyar ny		lunjinã	lumină	fény
sh	ş				sharpi	şarpe	kígyó
th			[θ], mint az angol „theatre”-ban	[t]-nek ejtett t	theatru / teatru	teatru	színház
ts	ţ				tseapã	ţeapă	hegyes karó
y		e és i előtt	[ɣ] (torokhangú g), mint a görög γ	[g]-nek ejtett gh	Yirmanie	Germania	Németország
		idegen szavakban, [j]			Yale

Lásd még: Aromun ábécé

[szerkesztés] Nyelvtani jellegzetességek a románhoz viszonyítva

Az arománt a legarchaikusabb keleti újlatin nyelvnek tartják. Szerkezete közel áll a protorománéhoz. Nagyon hasonlít szerkezetileg a románra. Jobban őrizte meg a latin örökséget, mint a meglenoromán és az isztroromán, mivel szerkezetére és hangrendszerére kevésbé hatottak a környező nyelvek. Ezek hatása főleg a szókincsben nyilvánul meg.

[szerkesztés] Hangtan

Az aromun nyelv jellegzetes hangzói már a fenti táblázatban is láthatók. Ezek a következők:

• Az ã-t, nyelvjárástól függően, [ə]-nak, [ɨ]-nak, vagy e kettő közöttinek ejtik.
• A [dz] (dz), a [ʎ] (lj) és a [ɲ] (nj) minden nyelvjárásban megvan.
• A [ð] (dh) görög és albán eredetű szavakban található, de csak egyes nyelvjárásokban. A többiben a [d] helyettesíti.
• A [θ] (th) szintén a görögből származik és általában így is ejtik, de a [t]-vel is helyettesíthető.
• A [ɣ], amit gh-vel vagy y-nal jelölnek, ugyancsak görög eredetű, de a [g]-vel is helyettesíthető.

Latin hangzók változása az arumun nyelvben:

Jelenség	Latin	Aromán	Román	Fordítás
szókezdeti [a] megjelenése	romanus	ar(ã)mãn	român	román
hangsúlytalan [e] záródása	genuc(u)lus	dzinuclju	genunchi	térd
hangsúlyos [i] záródása	*bessica	bishãcã	beşică	hólyag
hangsúlytalan [i] záródása	lacrima	lacrãmã	lacrimă	könny
hangsúlytalan [o] záródása	arbor	arbure	arbore	(élő) fa
szóvégi [u] megmaradása mássalhangzó-csoport után	lignus	lemnu	lemn	(nem élő) fa
hangsúlytalan magánhangzók elhagyása	alapa	arpã	aripă	szárny
az in-/im- előképzőbeli [i] elhagyása	imparto	mpartu	împart	elosztok
az in elöljárószó-beli [i] elhagyása		m-pãdure	în pădure	az erdőben
a [w] félhangzó mássalhangzóvá válása	laudo	alavdu	laud	dicsérek
	*cauto	caftu	caut	keresek
[k] + [e] vagy [i] > [ts]	*cichoria	tsicoarã	cicoare	cikória
[d] > [dz]	dico	dzãc	zic	mondok
[g] + [e] vagy [i] > [dz]	gelu	dzeru	ger	fagy (főnév)
[j] + [a], [o] vagy [u] > [ʤ]	jocus	giocu	joc	játék
[l] lágyulása [e] előtt	lepus	ljepure	iepure	nyúl
[l] lágyulása [i] előtt	gallina	gãljinã	găină	tyúk
[m] lágyulása hangsúlyos szótagban	mercuris	njercuri	miercuri	szerda
[ne], [ni] > [ɲ]	calcaneum	cãlcãnju	călcâi	sarok (lábfejé)
[p] + [e] vagy [i] > [c]	petra	chiatră	piatră	kő
[b] + [e] vagy [i] > [ɟ]	bene	ghine	bine	jól

[szerkesztés] Alaktan és mondattan

[szerkesztés] A névelők

A határozott névelőt a szó végére helyezik, ezzel egybeírva, mint a többi keleti újlatin nyelvben: luplu (ro. lupul, magy. „a farkas”), vitsinlji (rom. vecinii, magy. „a szomszédok”), bisearica (rom. biserica, magy. „a templom”), bisearitsle (rom. bisericile, magy. „a templomok”)

A hímnemű személynevek határozott névelővel is használhatók: Goglu (rom. Gogu).

A főnév + atsel mutató melléknév + jelző szókapcsolatban, ez utóbbit határozott névelő nélkül, de azzal is lehet használni: omlu atsel bunlu vagy omlu atsel bun (rom. omul acela bun, magy. „az a jó ember”).

A nőnemű egyes számú határozatlan névelő unã: unã featã (rom. o fată, magy. „egy lány”).

[szerkesztés] A főnév

A románhoz képest, az aromun nyelvben a többes szám megjelölésére még két, a görögből átvett végződés van:

• -adzi, a hímnemű, hangsúlyos magánhangzóra végződő főnevek esetében: pãradzi (rom. parale, magy. „(apró)pénz”)
• -ate vagy -ati, nőnemű főnevek esetében: nemusorizmate (rom. zăpadă multă, magy. „sok hó”)

Jellegzetességek a főnevek ragozásában:

• A birtokos eset az a elöljárószóval képződik, és ezt mindig kiteszik, akkor is, ha a birtokolt tárgyat kifejező főnév a birtokos előtt áll: muma a ficiorlui (rom. mama băiatului, magy. „a fiú anyja”), a ficiorlor (rom. băieţilor, magy. „a fiúk vmije/vkije”), a featiljei (rom. fetei, magy. „a lány vmije/vkije”), a featilor (rom. fetelor, magy. „a lányok vmije/vkije”).
• Az a elöljárószó a részeshatározós esetben is használatos: lju dau a vitsinlui (rom. îl dau vecinului, magy. „a szomszédnak adom”).
• A határozott névelővel ellátott nőnemű főneveknek birtokos/részeshatározós esete az ali feate (rom. fetelor, magy. „a lányok vmije/vkije”) alakban is megtalálható.
• A hímnemű személynevek birtokos/részeshatározós esetében, a határozott névelő a főnév elé kerül: al Gog (rom. lui Gogu, magy. „Gogu vmije/vkije / Gogunak”).

A rendeltetési helyet kifejező helyhatározói funkciót betöltő helységnevek elé általában nem tesznek elöljárószót: mi duc Bitule (rom. mă duc la Bitolia, magy. „Bitolába megyek”), de elöljárószóval is előfordulnak: s-dusi n Sãrunã (rom. se duse la Salonic, magy. „Thesszaloníkibe ment”).

[szerkesztés] A jelző melléknév

A fokozásban a következő jellegzetességek találhatók:

• A középfok a ma vagy cama határozószókkal képződik: (ca)ma mari di noi (rom. mai mare decât noi, magy. „nagyobb nálunk”)

• A felsőfok a következőképpen képződhet:
  • (ca)ma + melléknév + határozott névelő: (ca)ma marli di noi (rom. cel mai mare dintre noi, magy. „közöttünk a legnagyobb”)
  • atsel + (ca)ma + melléknév + határozott névelő: atsel (ca)ma marli (rom. cel mai mare, magy. „a legnagyobb”)

• Az abszolút felsőfok képzésének lehetőségei:
  • a multu határozószóval: multu bun(ã) (rom. foarte bun(ă), magy. „nagyon jó”)
  • a vãrtos határozószóval: vãrtos dultse (rom. foarte dulce, magy. nagyon édes”)
  • a dip határozószóval: un om dip avut (rom. un om foarte bogat, magy. „egy nagyon gazdag ember”)
  • a melléknév megismétlésével, ami általában jellemző a balkáni nyelvekre: ira linãvoasã-linãvoasã (rom. era foarte leneşă, magy. „nagyon lusta (nőnemben) volt”)

[szerkesztés] Névmások

A személyes névmások használatának jellegzetességei:

• Az északi nyelvjárásokban, a mine/mini (magy. „engem”), tine/tini (magy. „téged”) tárgyesetben használatos alakokat alanyként is lehet használni, a szokásos io („én”), illetve tu („te”) helyett: mine escu (rom. eu sunt, magy. „én vagyok”), tini ãnsutsi eshti (rom. tu însuţi eşti, magy. „te magad vagy”). Viszont a déli nyelvjárásokban a io-t használják olykor tárgyként: fãrã di io (rom. fără mine, magy. „nélkülem”).
• A tárgyat képező névmás elé általában nem tesznek elöljárószót: nu ti voi tine (rom. nu te vreau pe tine, magy. „nem akarlak téged”).
• A hangsúlytalan nőnemű egyes számú tárgyat képező személyes névmást, az összetett igealakokkal való használata esetében, a segédige elé teszik: u ai vidzutã (rom. ai văzut-o, magy. „láttad őt (nőnem)”).

A birtokos mellékneveket/névmásokat ragozzák és, a hangsúlyos alakokon kívül, hangsúlytalan alakjaik is vannak, amik követik a főnevet: anjeu (rom. meu, magy. „az én vmim/vkim / az enyém”), tată-nju (rom. tatăl meu, magy. „apám”), a dadã-meai (rom. mamei mele, magy. „az anyám vmije/vkije / az anyámé / az anyámnak”), avoastrã (rom. voastră, magy. „a ti vmitek/vkitek / a tiétek”), feata-vã (rom. fata voastră, magy. „lányotok”), dzinir-su (rom. ginerele său, magy. „veje”), a doamnã-sai (rom. stăpânei sale, magy. „a gazdája (nőnemű) vmije/vkije / a gazdájának”).

A román care (magy. „amelyik, aki”) vonatkozó névmásnak a leggyakrabban a tse / tsi (rom. ce) felel meg: ficiorlu tsi vini (rom. băiatul care vine, magy. „az a fiú, aki jön”). Ezt nemcsak alanyként használják, de más funkcióban sem kap elöljárószót: fu dus tu odãlu tse era shi feata (rom. fu dus în odaia în care era şi fata, magy. „abba a szobába vitték, amelyben a lány is volt”).

[szerkesztés] Számnevek

A tőszámnevek jellegzetességei:

• A latin viginti megmaradt az aromunban, miközben a románban nem: yinyints vagy yinyits (rom. douăzeci, magy. „húsz”).
• A tőszámneveket már 11-től kezdve kapcsolják elöljárószóval a főnévhez (a románban 20-tól kezdve): unsprãdzatsi di dzãli (rom. unsprezece zile, magy. „tizenegy nap”).
• A spri (rom. spre, magy. „felé”) elöljárószót nemcsak 11-től 19-ig használják, mint a románban, hanem 21-től 29-ig is: doispriyinyits (rom. douăzeci şi doi, magy. „huszonkettő”).
• A tőszámnevek is használhatók határozott névelővel, és ragozzák őket: doilji, a doilor (rom. cei doi, celor doi, magy. „a kettő, a kettő vmije/vlkije / a kettőnek”). A határozott névelőt az óra kifejezésekor is használják: tu treile oare (rom. la ora trei, magy. „három órakor”).

A sorszámneveket a tőszámnvekhez hozzáadott határozott névelővel képezik: shasile (rom. al şaselea, magy. „a hatodik”), noaulu (rom. al nouălea, magy. „a kilencedik”).

Ami gyűjtőszámneveket illeti, miközben a román nyelvben csak az amândoi (aroumain amindoi vagy shamindoi, magy. „mindkét”) képződik ezzel a módszerrel, az aromunban van még ugyanígy (sh)amintrei (rom. toţi trei, tustrei, magy. „mind a három”), (sh)aminpatru (rom. toţi patru, magy. „mind a négy”), (sh)amintsintsi (rom. toţi cinci, magy. „mind az öt”) stb.

[szerkesztés] Az ige

A legnagyobb különbség az aromun és a román szerkezete között az egyes igealakok képzésében van. Ahol a román a főnévi igenév rövid alakját használja, az aromun (amelyben csak ennek hosszú alakja van meg) más módon képezi az igealakokat.

Akárcsak a román igéket, az aromunokat is négy ragozási csoportba sorolják. Az I.-ben és a IV.-ben két-két alcsoport van, ún. ragtalan igék és ragos igék.

Kijelentő mód jelen idő

I. ragozás	I., ragos ragozás	II. ragozás	III. ragozás	IV. ragozás	IV., ragos ragozás
cãntu („énekelek”)	lucredzu („dolgozom”)	cad („esek”)	bat („verek”)	dormu („alszom”)	grescu (rom. grăiesc, magy. „beszélek”)
cãntsã	lucredzi	cadzi	batsi	dornji	greshti
cãntã	lucreadzã	cade	bate	doarme	greashte
cãntãm	lucrãm	cãdem	batim	durnjim	grim
cãntatsi	lucratsi	cãdetsi	batitsi	durnjitsi	gritsi
cãntã	lucreadzã	cad	bat	dormu	grescu

Kijelentő mód folyamatos múlt időben a többes szám 3. személy nem különbözik az egyes szám 3. személytől.

I. ragozás	II. ragozás	III. ragozás	IV. ragozás
cãntam („énekeltem”)	cãdeam	bãteam	durnjam
cãntai	cãdeai	bãteai	durnjai
cãnta	cãdea	bãtea	durnja
cãntam	cãdeam	bãteam	durnjam
cãntatsi	cãdeatsi	bãteatsi	durnjatsi
cãnta (rom. cântau)	cãdea	bãtea	durnja

A románnal ellentétben, a kijelentő mód egyszerű múlt időt használják a beszélt nyelvben, sőt, gyakrabban mint az összetett múlt időt. Egyszerű múlt időben különbség van ún. hangsúlyos végződésű (mint az itt következők) és hangsúlyos tövű igék között.

I. ragozás	II. ragozás	III. ragozás	IV. ragozás
cãntai („énekeltem”)	cãdzui („el/leestem”)	bãtui („vertem”)	durnjii („aludtam”)
cãntashi	cãdzushi	bãtushi	durnjishi
cãntã	cãdzu	bãtu	durnji
cãntãm (rom. cântarăm)	cãdzum (rom. căzurăm)	bãtum (rom. băturăm)	durnjim (rom. dormirăm)
cãntat (rom. cântarăţi)	cãdzut (rom. căzurăţi)	bãtut (rom. băturăţi)	durnjit (rom. dormirăţi)
cãntarã	cãdzurã	bãturã	durnjirã

Hangsúlyos tövű igék a harmadik csoportban vannak. Az a jellemző rájuk, hogy egyes szám első személyben -sh(u) a végződésük: scoshu (rom. scosei, magy. „kivettem”), aprimshu (rom. aprinsei, magy. „meggyújtottam”), dushu (rom. dusei, magy. „elvittem”).

A kijelentő mód összetett múlt idő az am („birtokolok”) segédige teljes alakjaival képződik.

Aromun	Román
am cãntatã („énekeltem”)	am cântat
ai cãntatã	ai cântat
are cãntatã	a cântat
avem cãntatã	am cântat
avetsi cãntatã	aţi cântat
au cãntatã	au cântat

A románnal ellentétben, az aromun nyelvben nem maradt fenn a szintetikusan képzett kijelentő mód régmúlt múlt idő, hanem az am („birtokolok”), vö. francia avoir), segédige folyamatos múlt idejével képződik.

aveam cãntatã (rom. cântasem, magy. „(már) énekeltem”)

aveai cãntatã

avea cãntatã

aveam cãntatã

aveatsi cãntatã

avea cãntatã

A kijelentő mód jövő időnek hat féle képzése ismert. A legelterjedtebb az, amit a voi („akarok”) ige kijelentő mód jelen idő egyes szám harmadik személyű alakjával (va) képeznek, a jövő idő minden személyében + kötő mód jelen idő: va s-cãntu (rom. voi cânta, magy. „énekelni fogok”).

A kijelentő mód előidejű jövő idő is a va segédigével képződik, amihez a kötőmód összetett múlt idejű alakját adják hozzá: va s-am cãntatã (rom. voi fi cântat). Ez az igealak jövőben történő cselekvéssel, történéssel, létezéssel szembeni előidejűséget fejez ki.

A kötőmódnak négy ideje van az aromunban, a románbeli kettővel szemben: jelen idő, folyamatos múlt idő, egyszerű múlt idő, összetett múlt idő. A sã kötőszóval használják, amelynek még három változata van: se, si és s-. Ez utóbbi a leggyakoribb.

Kötőmód jelen időben, az I. ragozási osztályba tartozó igék 3. személye nem különbözik a jelentő mód jelen idő 3. személyétől.

I. ragozás	I., ragos ragozás	II. ragozás	III. ragozás	IV. ragozás	IV., ragos ragozás
s-cãntu (magy. „hogy énekeljek”)	s-lucredzu	s-cad	s-bat	s-dormu	s-grescu
s-cãntsã	s-lucredzi	s-cadzi	s-batsi	s-dornji	s-greshti
s-cãntã (rom. să cânte)	s-lucreadzã (rom. să lucreze)	s-cadã	s-batã	s-doarmã	s-greascã
s-cãntãm	s-lucrãm	s-cãdem	s-batim	s-durnjim	s-grim
s-cãntatsi	s-lucratsi	s-cãdetsi	s-batitsi	s-durnjitsi	s-gritsi
s-cãntã (rom. să cânte)	s-lucreadzã (rom. să lucreze)	s-cadã	s-batã	s-doarmã	s-greascã

Kötőmód folyamatos múlt idő: s-cãntam (s- + kijelentő mód folyamatos múlt idő).

Kötőmód összetett múlt idő: s-am cãntatã (s- + kijelentő mód összetett múlt idő).

Kötőmód régmúlt múlt idő: s-aveam cãntatã (s- + kijelentő mód régmúlt múlt idő).

A feltételes/óhajtó mód jelen idő nem analitikus, mint a román nyelvben, hanem szintetikus, mint a franciában. A végződéseket a főnévi igenévhez adják hozzá.

s-cãntarim (rom. aş cânta, magy. „énekelnék”)

s-cãntari

s-cãntare / cãntari

s-cãntarim

s-cãntarit

s-cãntare / cãntari

A feltételes/óhajtó mód múlt időt többféleképpen lehet képezni, de a leggyakrabban a voi („akarok”) segédige vrea alakjával a feltételes/óhajtó mód múlt idő minden személyében + feltételes/óhajtó mód jelen idő: vrea s-cãntarim (rom. aş fi cântat, magy. „énekeltem volna”).

A parancsoló mód második személyének a románbelihez hasonló alakjai vannak (tulajdonképpeni parancsoló mód), de az első személynek is vannak alakjai, a görög eredetű as kötőszóval + kötőmód jelen idő. Harmadik személyben, a s(ã) kötőszón kívül a las kötőszót is használják + kötőmód jelen idő.

I. ragozás	I., ragos ragozás	II. ragozás	III. ragozás	IV. ragozás	IV., ragos ragozás
as cãntu! (rom. să cânt!, magy. „énekeljek!”)	as lucredzu!	as cad!	as bat!	as dormu!	as grescu!
cãntã! (magy. „énekelj!”)	lucreadzã!	cade!	bate!	dornji!	grea!
las cãntã! (rom. să cânte!, magy. „hadd énekeljen”)	las lucreadzã!	las cadã!	las batã!	las doarmã!	las greascã!
as cãntãm!	as lucrãm!	as cãdem!	as batim!	as durnjim!	as grim!
cãntatsi!	lucratsi!	cãdetsi!	bãtetsi!	durnjitsi!	gritsi!
las cãntã!	las lucreadzã!	las cadã!	las batã!	las doarmã!	las greascã!

Mivel az aromunban nincs meg a főnévi igenév rövid alakja (lásd lejjebb), második személyben is a tagadó alak egyenlő az igenlővel: nu cãntã! (rom. nu cânta!, a főnévi igenév rövid alakja, magy. „ne énekelj!”)

A főnévi igenévnek csak a latinból fennmaradt, hosszú alakja van meg. Az igék alapalakjaként a kijelentő mód jelenidő egyes szám első személyt tekintik.

I. ragozás	II. ragozás	III. ragozás	IV. ragozás
cãntare (magy. „énekelni”)	cãdeare	batire	durnjire

Bár a főnévi igenevet főleg főnévként használják, mégis van néhány igére jellemző funkciója:

• személytelen szerkezetben, a va vagy a lipseashte (rom. trebuie, magy. „kell”) igékkel: va scriare unã carte (rom. trebuie să se scrie o scrisoare, magy. „levelet kell írni”), lipseashte zburãre cu un mastur (rom. trebuie vorbit cu un meşter, magy. „mesterrel kell beszélni”)
• mozgást kifejező igének alárendelve: vru s-ducã avinare (rom. vru să se ducă să vâneze, magy. „el akart menni vadászni”)
• unã határozószóval képzett szerkezetben: unã strigare, tutsi se-adunarã (rom. îndată ce strigă, toţi se adunară, magy. „amint elkiáltotta magát, mind összegyűltek”)
• a szupinum helyett (ami nincs meg az aromunban): trã beare (rom. de băut, magy. „inni”)

A határozói igenévnek két végződése lehet: -ãnda vagy -ãndalui.

I. ragozás	II. ragozás	III. ragozás	IV. ragozás
cãntãnda(lui) (rom. cântând, magy. „énekelve”	cãdzãnda(lui)	bãtãnda(lui)	durnjinda(lui)

A melléknévi igenév egyes számának csak egy alakja van.

I. ragozás	II. ragozás	III. ragozás	IV. ragozás
cãntatã (rom. cântat, -ă, magy. „(el)énekelt”)	cãdzutã	bãtutã	durnjitã

A hangsúlyos tövű igéknek más végződéseik vannak: arsu (rom. ars, magy. „(el)égett”), aprimtu (rom. aprins, magy. „(meg)gyújtott”), coptu (rom. copt, magy. „(meg)sült”).

A melléknévi igenév az aromunban jellegzetes funkciói:

• cselekvő értelemmel: duruta mumã (rom. mama iubitoare, magy. „a szerető anya”)
• a főnév értékű főnévi igenév helyett: tru ishitã din hoarã (rom. la ieşirea din sat, magy. „a faluból kimenet”)
• az unã határozószóval: unã intratã n casã, o bagã chiatra sun limbã (rom. cum a intrat în casă, pune piatra sub limbă, magy. „amint bemegy a házba, a követ a nyelve alá teszi”)
• tagadott alakban: tini, nivinitã, vrei s-fudzi? (rom. tu, abia ai venit şi vrei să pleci?, magy. „alig jöttél meg, és te már el akarsz menni?”)

[szerkesztés] Szókincs

Az aromun nyelvben fennmaradtak olyan latin szavak vagy jelentések, amelyek nincsenek meg a többi keleti újlatin nyelvben: bãshu (rom. sărut, magy. „csókolok”), cusurin (rom. văr, magy. „unokatestvér”), dimãndari (rom. poruncă, magy. „parancs”), agiun (rom. flămând, magy. „éhes”), fumealje (rom. familie, copii, magy. „család, gyerekek”), largu (rom. departe, magy. „messze”), vatãm (rom. ucid, magy. „ölök”).

Jövevényszavak:

• görög eredetűek (a legszámosabbak): arisescu (rom. îmi place, magy. „tetszik nekem”), asimi (rom. argint, magy. „ezüst”), hoarã (rom. sat, magy. „falu”), csen (rom. străin, magy. „idegen”), lipseashte (rom. trebuie, magy. „kell”), nostim (rom. gustos, magy. „jóízű”)
• szláv eredetűek: celnic (rom. stăpân, proprietar, magy. „gazda, tulajdonos”), dobru (rom. bun, magy. „jó”), mutrescu (rom. privesc, magy. „nézek”)
• albán eredetűek: bãnedz (rom. trăiesc, magy. „élek”), etã (rom. timp, veac, magy. „idő”), minduiescu (rom. gândesc, cred, magy. „gondolom”)
• török eredetűek: adeti (rom. obicei, magy. „szokás”), bitisescu (rom. sfârşesc, magy. „végzek”), cãsãbã (rom. oraş, magy. „város”).

A mai irodalmi nyelvben, a neologizmusok általában ugyanazok, amelyeket a román nyelv már átvett: proect („terv, projekt”), entsiclopedia („enciklopédia”), complet („teljes”), orighinal („eredeti”), litsentsã („licenc”).

[szerkesztés] Szóképzés

Jellegzetes utóképzők:

• -ame: bãrbatame (rom. mulţi bărbaţi, magy. „sok férfi”), urãtsame (rom. urâţenie, magy. „csúnyaság”)
• -ic, -icã: frãtic (rom. frăţior, magy. „kistestvér”), fiticã (rom. fetiţă, magy. „kislány”)
• -ice: gurice (rom. guriţă, magy. „szájacska”)
• -inã: fucurinã rom. (loc unde s-a făcut foc, magy. „hely, ahol tüzet rakatak”)
• -ãriu: vãcãriu (rom. mulţime de vaci, magy. „tehenek sokasága”)
• -ish: muntish (rom. de munte, magy. „hegyi”)
• -iu: limniu (rom. grămadă de lemne, magy. „fahalmaz”)
• -ut: plãngut (rom. plânset, magy. „sírás”)

Jellegzetes előképzők

• csenu- (görög eredetű): csenulucredzu (rom. lucrez lucru străin, magy. „más munkáját végzem”), csenuzburãscu (rom. vorbesc aiurea, magy. „össze-vissza beszélek”)
• para- (du grec): parafac (rom. fac prea mult, magy. „túl sokat csinálok/teszek”), paralucredz (rom. lucrez prea mult, „túl sokat dolgozom”)
• sum-: sumarãd (rom. râd pe jumătate, magy. „félig nevetek”)

[szerkesztés] Példaszöveg

Tuti iatsãli umineshtsã s-fac liberi shi egali la nãmuzea shi-ndrepturli. Eali suntu hãrziti cu fichiri shi sinidisi shi lipseashti un cu alantu sh-si poartã tu duhlu-a frãtsãljiljei.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

[szerkesztés] Összehasonlítás

A következő szövegben az aromun és a román nyelv összehasonlítása látható:

Aromun	Román	Magyar
Vocala easti un son dit zburãrea-a omlui, faptu cu tritsearea sonorã, libirã sh-fãrã cheadicã, a vimtului prit canalu sonor (adrat di coardili vocali shi ntreaga gurã) icã un semnu grafic cari aspuni un ahtari son.	Vocala este un sunet din vorbirea omului, făcut cu trecerea sonoră, liberă şi fără piedică, a vântului prin canalul sonor (compus din coardele vocale şi întreaga gură) sau un semn grafic care reprezintă un atare sunet.	A magánhangzó az emberi beszéd egy hangja, a levegő hangos, szabad és gát nélküli áramlása a hangcsatornán keresztül (a hangszálak és a szájüreg részvételével); vagy egy grafikai szimbólum, ami a hangra utal.
Ashi bunãoarã, avem shasili vocali tsi s-fac cu vimtul tsi treatsi prit gurã, iu limba poati si s-aflã tu un loc icã altu shi budzãli pot si sta dishcljisi unã soe icã altã.	Aşa bunăoară, avem şase vocale ce se fac cu vântul ce trece prin gură, unde limba poate să se afle într-un loc sau altul şi buzele pot să stea deschise într-un soi sau altul.	Így van hat magánhangzónk, amelyek a levegő szájon át történő átmenetével produkálódnak, ahol a nyelv különböző helyeken lehet és az ajkak különbözőképpen állhatnak nyitva.
Vocalili pot s-hibã pronuntsati singuri icã deadun cu semivocali i consoani.	Vocalele pot să fie pronunţate singure sau deodată cu semivocale sau consoane.	A magánhangzók képződhetnek egyedül is, vagy félhangzókkal, illetve mássalhangzókkal is.

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^  G. Giuglea, Alexandru Graur, Ion Coteanu stb.
2. ^  Nem megfelelő elnevezés, mivel aromunok nemcsak Macedóniában, hanem Albániában, az Olümposz-hegységben és a Pindosz-hegységben is élnek.
3. ^  Ez az elnevezés megtévesztő is lehet, mivel a meglenoromán nyelvre is használják. Ennek beszélői csakis vlachoknak nevezik önmagukat.
4. ^  Az utóbbi kettő tulajdonképpen határozószó, jelentésük „aromunul”.
5. ^  Gustav Weigand, Ovid Densuşianu, Sextil Puşcariu, Alexandru Rosetti, Theodor Capidan stb.
6. ^  Lásd, például, Cândroveanu, Hristu: Cine sunt aromânii?, in Rost. Revistă de politică şi cultură creştină.
7. ^  The history of a Balkan People, 2. kiadás, General Duckworth & Co. Ltd., London, 1995.
8. ^  Ethnologue szerint
9. ^  Gustav Weigand, Ovid Densuşianu, Sextil Puşcariu, Alexandru Rosetti.
10. ^  Theodor Capidan, Tache Papahagi.
11. ^  Cavallioti, Th. A.: Protopiria, Velence, 1770.
12. ^  Daniil Moscopoleanul műve, Velence, 1794/1802.
13. ^  Ucuta, Constantin: Nea paidagogia, Bécs, 1794.
14. ^  Gh. C. Roja (Buda, 1809), M. C. Boiagi (Bécs, 1813)
15. ^  Itt ezt az ábécét alkalmazzuk, mivel ezt használják az aromun Wikipédiában is, de nem változtatjuk meg a szócikkben megjelenő eredi elnevezésekben használt ettől különböző betűket.

[szerkesztés] Lásd még

Balkán nyelvközösség

[szerkesztés] Források

• Capidan, Theodor: Aromânii. Dialectul aromân. Studiu lingvistic, Monitorul Oficial şi Imprimeriile Statului, Imprimeria Naţională, Bukarest, 1932
• Cunia, Tiberius: On the Standardization of the Aromanian System of Writing. The Bituli-Macedonia Symposium of August 1997
• Sala, Marius et al.: Enciclopedia limbilor romanice, E. Ş. E., Bukarest, 1989.

[szerkesztés] Egyéb irodalom

• Friedman, Victor A.: The Vlah Minority in Macedonia: Language, Identity, Dialectology, and Standardization. Selected Papers in Slavic, Balkan, and Balkan Studies, ed. Juhani Nuoluoto, Martii Leiwo, Jussi Halla-aho, Slavica Helsingiensa, 21. Helsinki Egyetem, 2001.
• Rosetti, Alexandru: Istoria limbii române, 2. kötet, Bukarest, 1965–1969.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Abadzi, Helen: A vlachok és félreértett történelmük (angol nyelven)
• Aromán (farserot) népdal (aromun nyleven)
• Aromán lakosságú települések a 20. század elején (térkép)
• Az aromán vlachok: eltűnőfélben levő törzsek (angol nyelven)
• Az aromun, egy görögországi nyelv (angol nyelven)
• Bana Armâneascâ folyóirat (aromun nyleven)
• A „Fărşărotul” egyesület honlapja (angol nyelven)
• A Görög vlachok mozgalmának honlapja (görög nyelven)
• A görögországi arománok (vlachok) (angol nyelven)
• Igeragozás az aromunban és az isztrorománban (angol nyelven)
• Írásleckék az új ábécével (aromun nyelven)
• Jelentés – A vlachok (angol nyelven)
• Kukudisz, Aszteriosz: Vlach tanulmányok (angol és görög nyelven)
• Omniglot. A világ írásrendszerei és nyelvei. Aromun (angol nyelven)
• Padioti, George: A farserotok : nyelvük és eredetük (francia nyelven)
• Joseph, Brian D.: A román nyelv és a Balkán. Összehasonlító nézetek (angol nyelven)
• A „Trâ Armânami” Francia Aromunok Egyesületének honlapja (francia és aromun nyelven)
• A vlach/aromun nyelv Görögországban (francia nyelven)
• Zborlu a nostru folyóirat (aromun nyelven)