Kuvait

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk az országról szól. A város a Kuvait (város) szócikkben található.

دولة الكويت
Davlat al-Kuvajt

(Kuvait zászlaja) (Kuvait címere)
Nemzeti mottó: For Kuwait
Hivatalos nyelv	Arab
Főváros	Kuvait (város)
Emir	Szabáh al-Ahmad al-Dzsáber asz-Szabáh 2006. január 29. óta
Koronaherceg	Naváf al-Ahmad al-Dzsáber asz-Szabáh 2006. február 7. óta
Miniszterelnök	Nászer al-Mohammed al-Ahmed asz-Szabáh 2006. február 7. óta
Terület  - Teljes  - % víz	152. 17 818 km2 Kicsi
Népesség  - Teljes (2001)  - Népsűrűség	141. 2 041 961 115/km2
Függetlenség	1961. június 19.
Pénznem	Kuvaiti dinár (KWD)
Időzóna	UTC +3
Himnusz	an-Nasíd al-Vatani
Nemzeti virág	Rhanterium epapposum Helyi nevén: Arfadzs
TLD	.kw
Hívószám	+965

Kuvait egy kis, olajban gazdag királyság a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos. Délnyugat-ázsiai ország.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 2 Politika 3 Gazdaság 3.1 Mezőgazdaság 3.2 Ipar 4 Népesség 5 Kultúra 6 Kapcsolódó szócikkek 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

Kuvaitot a 16. században alapították, amikor az Ál Anisza törzs számos klánja vándorolt a Perzsa-öböl ézsaki partjára a Nedzsdből, éhség sújtotta arábiai hazájukból. A mai Katar területén telepedtek le több mint 60 éven keresztül, majd tengerre szállva a Hader szigetére vándoroltak, ahol egy kis erődöt (kút; kicsinyített alakja a névadó kuvajt) alapítottak. Kuvait nem volt része sem az Abbászida Kalifátusnak, sem az Oszmán Birodalomnak, mivel ebben az időben csak egy jelentéktelen kis falu volt, és ez biztosította számára az autonómiát. Az ország mai vezetői I. Szabáhtól származnak, akit a főleg kereskedőkből álló közösség választott. Feladataik közé tartozott az állam ügyeinek intézése, az adók és a vámok kiszabása. Ez ellentétben áll a Perzsa-öböl legtöbb arab emirátusával, ahol az uralkodók erővel szerezték meg a hatalmat.

[szerkesztés] Politika

Kormányzati és közigazgatási rendszer

• Államforma: sejkség (alkotmányos monarchia)
• Kormányzati rendszer: a sejk által kinevezett kormány
• Alkotmányos helyzet: írott alkotmány (1962. november 11.)
• Jog: polgári jog az iszlám joggal keverve a személyes élet vonatkozásában, nem fogadta el a nemzetközi jogi normákat (ICJ)
• Választási rendszer: választások a csak a népgyűlés tagjaira vannak négy évente, a kormányt a sejk nevezi ki, a sejk posztja pedig öröklődik
• Hatalmi ágak felépítése kapcsolata: a hatalmi ágak szétválasztása nem valósul meg teljes módon, hiszen a kormányt az uralkodó nevezi ki, a választott nemzetgyűlésnek értékelhető jogai nincsenek, a bírói hatalom (Legfelsőbb Bíróság) viszont elviekben független
• Pártok: nincsenek pártok, bármilyen párt alakítása illegális
• Az államszervezet stabilitása: stabil, már 1776 óta változatlan, tulajdonképpen csak külső beavatkozás dönthetné meg, a polgárok elégedettek, nincsenek ellenálló csoportok
• Nemzetközi szervezetekben való tagság: ABEDA, AfDB, AFESD, AMF, BDEAC, CAEU, FAO, G-77, GCC, IAEA, IBRD, ICAO, ICC, ICCt (signatory), ICRM, IDA, IDB, IFAD, IFC, IFRCS, IHO, ILO, IMF, IMO, Interpol, IOC, ISO, ITU, LAS, MIGA, NAM, OAPEC, OIC, OPCW, OPEC, PCA, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UNITAR, UPU, WCO, WFTU, WHO, WIPO, WMO, WToO, WTO

• Közigazgatási szintek: 5 kormányzóság: al-Ahmadi, al-Farvánijja, al-Ászima (a főváros), al-Dzsahra, Havalli.

[szerkesztés] Gazdaság

Kuvait gazdasága viszonylag nyitott és szabad. Kőolajtartalékaik óriásiak, kb. 96 milliárd hordó, ami a világ összes tartalékának durván 10%-a. Mivel klímája nem teszi lehetővé a mezőgazdasági művelést, az állam bevételeinek 95%-át az olaj fedezi. Egyéb bevételi forrás még a halászat. A gazdaság stabilnak nevezhető, hiszen az olajkitermelés, ami gazdaság gerince, folyamatos és az állam most is tárgyal különböző olajipari cégekkel a kitermelés fokozására. Mindemellett az állam más befektetési lehetőségeket is keres, például nemrég szerzett 7,25%-os részesedést a világ egyik legnagyobb autóipari cégében, a Daimler Chrislerben.

• Éves GDP: 48 milliárd USD
• GDP: 1 főre eső: 21300 USD
• Éves növekedési ráta: 6,8%
• GDP termelési ágak szerinti megoszlása:
  • mezőgazdaság: 0,4%
  • ipar: 60,5%
  • szolgáltatás: 39,1%
• Munkaképes lakosság mennyisége, aránya: 1,42 millió, de ennek 80% nem kuvaiti állampolgár
• Munkanélküliek aránya: 2,2%
• A szegénységi küszöb alatt élők aránya: 0%
• Államadósság: 12,18 milliárd USD
• Infláció éves mértéke: 2,3%
• Valuta vásárlóértéke: Kuvaiti dinár/USD – 0,2947 (2004), 0,298 (2003), 0,3039 (2002), 0,3067 (2001), 0,3068 (2000)
• Külkereskedelem: olaj és finomított termékek, műtrágyák
• Főbb exportpartnerek: Japán: 20,5%, Dél-Korea. 13,7%, USA: 12,4%, Szingapúr: 11,3%, Tajvan: 9,9% (2004)
• Főbb importpartnerek: USA: 12,9%, Németország: 11,9%, Japán: 7,9%, UK: 5,5%, Szaúd-Arábia: 5,5%, Olaszország: 5%, Franciaország: 4,5%, Kína: 4,1% (2004)
• Import termékek: étel, építkezési anyagok, járművek és alkatrészek, ruházat

[szerkesztés] Mezőgazdaság

Az ország területének mintegy 1%-a alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ez a Walfra és Jahra területeken lehetséges, ahol van némi természetes vízforrás. Gabonaféléket, paradicsomot, dinnyét, retket és uborkát termesztenek. Ez csak olyan kis mennyiségben lehetséges, hogy az ország minden mezőgazdasági terményből behozatalra szorul.

[szerkesztés] Ipar

Kőolaj, kőolajszármazékok előállítása, cement gyártás, hajó építés és javítás, élelmiszer előállítás és építkezési termékek előállítása.

• Ipari termelékenység növekedési rátája: -5% (2002)
• Elektromos áram termelés: 32,43 milliárd kWh (2002)
• Elektromos áram export: 0 kWh
• Elektromos áram import: 0 kWh
• Olajtermelés: 2,319 millió hordó/nap (2004)
• Olaj export: 1,97 millió hordó/nap
• Földgáztermelés: 8,7 milliárd m3
• Földgáz import: 0 m3
• Földgáz export: 0 m3
• Földgáz tartalék: 1,548 trillió m3

[szerkesztés] Népesség

Lakosság

Lélekszám: 2.335.648 fő (ebben benne van 1.291.354 nem nemzeti- idénymunkás) Korfa:

• 0-14 éves korig: 27,2% (férfi: 323.382, nő: 311.700)
• 15-64 éves korig: 70,1% (férfi: 1.045.589, nő: 591.243)
• 65 éves és felette: 2,7% (férfi: 40.439, nő: 23.295)

2005-ös adatok

Átlagéletkor: 25,86 év

• Férfiaknál: 28,05 év
• Nőknél: 22,12 év

Populáció növekedés: 3,44% – ebbe bele kell számolni az Öböl-háború idején kivándoroltakat

Várható élettartam:

• Férfiaknál: 76,01 év
• Nőknél: 78,1
• Átlag: 77,03 év

Gyermek halálozási arány:

• Férfi: 10,96 halál/1000 születés
• Nő: 8,9 halál/ 1000 születés
• Átlag: 9,95 halál/ 1000 fő

Termékenységi ráta: 2,97 gyerek/nő

AIDS: a népesség 0,12% (2001-es adat)

Etnikai csoportok az országban: kuvaiti: 45%, más arab: 35%,dél–ázsiai :9%, iráni: 4%, más: 7%

Írni – olvasni tudók aránya:

• Átlag: 83,5%
• Férfiak:85,1%
• Nők: 81,7%

Vallások: muszlim: 85% (szunnita: 70%, shita: 30%), keresztény, hindu, parsi és egyéb: 15%

Nyelvek: arab (hivatalos), az angol széles körben ismert

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Kuvaitról hivatalosan, angolul
• Kuwaiti-Slovak Archaeological Mission (KSAM) / Régészeti misszió Kuvaitban

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan

Arab Liga
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia