Bahrein

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

مملكة البحرين
Mamlakatu l-Bahrajn

(Bahrein zászlaja) (Bahrein címere)
Mottó: بحريننا (Bahrainuná) Mi Bahreinünk
Hivatalos nyelvek	arab, angol
Főváros	Manama
Király	Hamad bin Isa Al Khalifa
Miniszterelnök	Khalifa bin Salman Ali Khalifa
Koronaherceg	Salman bin Hamad bin Isa Al-Khalifa
Terület  - Teljes  - ebből víz	175. 665 km² -
Népesség  - Teljes (2004)  - Népsűrűség	157. 677 886 987/km²
Függetlenség - Irántól - Egyesült Királyságtól	1783 1971
Pénznem	Bahreini dinár (BHD)
Időzóna	UTC +3
Himnusz	Bahrainuná
TLD	.bh
Hívószám	+973

Tartalomjegyzék 1 Domborzat 2 Történelem 3 Népesség 3.1 Nyelvek, népek, vallások 3.2 Népesebb települések 3.3 Egyéb 4 Gazdaság 4.1 Általános adatok 4.2 Mezőgazdaság, halászat 4.3 Ipar, bányászat 4.4 Kereskedelem 5 Közlekedés 6 Kultúra

[szerkesztés] Domborzat

Neve arab eredetű, "két tengert" jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb szigetből álló ország felszíne sík, sivatagi éghajlatú. A jelentős artézi vízkészletből eredő forrásai gazdag oázisokat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan, 122 méter.

[szerkesztés] Történelem

Az első gyarmatosítói a portugálok voltak 1522-ben, majd a perzsák következtek. Uralmuk 1783-ban ért véget, amikor a szaúd-arábiai és kuvaiti uralkodóházzal rokonságban álló Kalifa-dinasztia alapítója, Ahmed sejk elűzte őket. Az angolok 1820-ban vonták fennhatóságuk alá a területet és 1880-ban brit védnökséggé nyilvánították. Az 1930-as években felfedezett olaj nagy hatással volt az ország további életére. A britek az 1960-as évek végén jelentették be, hogy kivonulnak Bahreinből, mely 1971. augusztus 15-én nyerte el teljes függetlenségét. Az eredetileg korlátlan hatalmú emír fokozatosan demokratizálja az országot, a 2001-ben rendezett választásokon már nők is szavazhattak. 2002-ben az államot királyságga nyilvánították.

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Nyelvek, népek, vallások

Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, a perzsát és az urdut. A lakosság 73%-a arab (melyből 63% bahreini arab, 10% egyéb arab), 27%-a külföldi (8% iráni, 8% indiai, 2% pakisztáni, 1% európai, 8% egyéb). A lakosság 85%-a mohamedán (síita 51%, szunnita 34%) vallású, 6%-a keresztény, 6%-a hindu és 3%-a egyéb vallású.

[szerkesztés] Népesebb települések

• Manama: 165 900 fő
• al-Muharraq: 95 200 fő
• ar-Rifa: 86 500 fő
• Sitrah: 47 500 fő
• Jidd Hifs: 46 400 fő

[szerkesztés] Egyéb

• Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 76 év.
• Népességnövekedés: 1,61%.
• Csecsemőhalandóság: 18,6%.
• Írástudatlanság: 10,9%.
• Városi lakosság aránya: 93%.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

Gazdasági bevételeinek 80%-a a kőolaj és a feldolgozott szénhidrogének eladásából származik.

• Hazai össztermék (GDP)/fő: 15 100 USD (2002).
• Munkanélküliség: 15%.
• Munkaerő: 295 000 fő.
• Infláció: 0,5% (2002).

[szerkesztés] Mezőgazdaság, halászat

Az oázisokban datolyát, gránátalmát, fügét és zöldségféléket termesztenek.

[szerkesztés] Ipar, bányászat

Az olcsó elektromos áramra ausztrál timföldimportra épülő alumíniumkohót és hengerművet telepítettek. Fejlett ipar jellemzi (hajóépítés- és javítás), de a hagyományos kézműves iparágaknak is nagy a szerepük. Öntöző- és ivóvízzel a ma már elapadóban lévő rétegvízforrások és tengervíz-sótalanító üzemek látják el.

[szerkesztés] Kereskedelem

• Exporttermékek: kőolaj és olajtermékek, alumínium, textíliák.
• Importtermékek: gépek és műszaki berendezések, élelmiszerek, vegyszerek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Szaúd-Arábia, USA, Japán, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország.

[szerkesztés] Közlekedés

A közúthálózat hossza 3261 km. A kikötők és repülőterek száma három.

[szerkesztés] Kultúra

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan

Arab Liga
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia