Kirgizisztán

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Кыргыз Республикасы
(Kyrgyz Respublikasy)
Кыргызская республика
(Kyrgyzskaya respublika)

(Kirgizisztán zászlaja) (Kirgizisztán címere)
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz	Ak möngülüü aska
Főváros	Biskek (é. sz. 42°52′ k. h. 74°36′)
Legnagyobb város	Biskek
Legmagasabb csúcs	Dzsengis Csokuszu (7.439 m)
Hivatalos nyelv	kirgiz, orosz
Államforma	köztársaság
Elnök Miniszterelnök	Kurmanbek Bakijev Almazbek Atambajev
Függetlenség  - Kikiáltása  - Elismerve	Szovjetuniótól 1991. augusztus 31. 1991. december
Terület  - teljes  - ebből víz	86. 198.500 km² 3,6%
Népesség  - 2006. évi adat  - népsűrűség	111. 5.197.600 fő 26,25 fő/km²
GDP  - teljes (2005)  - egy főre jutó	135. 10 626 millió USD 2.061 USD (144.)
Pénznem	Kirgiz szom (KGS)
Időzóna  • (NYISZ)	KGT (UTC+5) KGST (UTC+5)
TLD	.kg
Nemzetközi gépkocsijel	KS
Hívószám	+996

Kirgizisztán egy közép-ázsiai állam. 1990 óta független, korábban a Szovjetunió egyik tagállama volt. Az országot Ázsia Svájcának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 1.1 Domborzat 1.2 Vízrajz 1.3 Éghajlat 1.4 Növény- és állatvilág 2 Népesség 2.1 Általános adatok 2.2 Legnépesebb városok 2.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 2.4 Szociális rendszer 3 Államszervezet és közigazgatás 3.1 Alkotmány, államforma 3.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 3.3 Közigazgatási felosztás 3.4 Politikai pártok 3.5 Védelmi rendszer 4 Gazdaság 4.1 Általános adatok 4.2 Szektorai 4.3 Közlekedés 5 Oktatási rendszer és kultúra 5.1 Iskolarendszer 5.2 Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények 5.3 Művészetek 6 Történelme 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzat

Kirgizisztán teljes területe hegyvidék. Északon a Kirgiz-hegység, középen a Tien-San hegység, délen pedig a Türkesztáni-hegység vonulatai foglalják el az ország területét. Legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs, 7439. Legjelentősebb folyó: Narin.

[szerkesztés] Vízrajz

[szerkesztés] Éghajlat

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Népesség: 5 213 898 fő (2006. júliusi becslés)
• Népsűrűség: 26 fő/km²
• Népességnövekedés: 1,32% (2006 becslés)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 64 év, nők 72 év (2006 becslés)
• Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 30,9%, 15-64 éves 62,9%, 65 év feletti 6,2%
• Városi lakosság aránya: 38,9% (1999)
• Írástudatlanság: 3% (1999)

[szerkesztés] Legnépesebb városok

• Főváros: Biskek 634 000 fő (1999)
• Fontosabb városok: Os 238 000 fő, Calalabad (Jalal-Abad) 74 200 fő, Tokmak (Tokmok )71 200 fő (1999)

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Hivatalos nyelv: kirgiz, orosz
• Népek: kirgiz 64,9%, üzbég 13,8%, orosz 12,5%, dungan 1,1%, ukrán 1%, ujgur 1%, egyéb 5,7%
• Vallások: szunnita muszlim 75%, orosz ortodox 20%, egyéb 5%
• Írásrendszer: cirill ábécé

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Kormány Parlament Bíróság

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Általános adatok

A hegyvidéki ország gazdasági életét a mai napig a mezőgazdaság (gyapot termesztés, nomád pásztorkodás) határozza meg. Jelentéktelen ipara is van (arany-, higany-, illetve urán-ércet bányásznak). 1995-ben lényeges gazdasági fellendülés volt észlelhető, a GDP éves növekedése 5%. Az ország nemzeti valutája a kirgizisztáni szom (KGS). Az egy főre eső GNP 280 USD. A kivitel fő mezőgazdasági terméke a gyapot, a gyapjú és a hús. A kibányászott ércek szinte teljes része exportra kerül. Az import engerhia-hordozókból, gépipari termékekből és élelmiszerekből áll. Az utóbbi évekbn megnőtt a kábítószer-termelés is. Fő gazdasági partnerei: Oroszország, Kazahsztán, Üzbegisztán .

[szerkesztés] Szektorai

• Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

• Energiagazdálkodás – bányászat – ipar

• Szolgáltatások

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Oktatási rendszer és kultúra

[szerkesztés] Iskolarendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Történelme

Kirgizisztán 1864-ben került a cári Oroszország hatalma alá, s 1936-ban vált a Szovjetunió tagjává. 1991-től független állam, politikai viszonyai nem átláthatók.

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan

Független Államok Közössége (FÁK)
Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Kirgizisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Kirgizisztán térkép