Tádzsikisztán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
 |
|||||
| Himnusz | Szurudi milli | ||||
| Hivatalos nyelv | tádzsik | ||||
| Főváros | Dusanbe (Душанбе) | ||||
| Elnök | Emomali Rahmonov (Эмомалӣ Раҳмонов) | ||||
| Miniszterelnök | Akil Akilov (Акил Акилов) | ||||
| Terület – Teljes – ebből víz |
92. 143.100 km² 0,3% |
||||
| Népesség – Teljes (2005) – Népsűrűség |
95. 7.163.506 49/km² |
||||
| Függetlenség – Dátuma |
Szovjetuniótól 1991 szeptember 9. |
||||
| Pénznem | Tádzsik szomoni (TJS) |
||||
| Időzóna | UTC +5 | ||||
| TLD | .tj | ||||
| Hívószám | +992 |
||||
 |
|||||
Magyarországnál másfélszer nagyobb területű köztársaság Közép-Ázsiában. A volt Szovjetunió egyik legdélebben fekvő utódállama 1991-ben lett független. Az ország délkeleti részén található Badhsán autonóm területet muzulmán (síita) törzsek lakják. Az iszlám fundamentalizmus talaján álló erők célja a Tádzsikisztántól független iszlám állam kikiáltása. Területét a Zeravsán-Aláj és a Pamír hegyvidékei és az általuk közrezárt medencék uralják. A népesség zöme a hegyvidékeket felszabdaló folyóvölgyekben él. Földje ásványkincsekben (kőszén, kősó, higany) és vízenergiában gazdag, de szénhidrogénekben szegény. Mezőgazdaságát a gyapot monokultúrája jellemzi, öntözött területeken. Említésre méltó a nagy hagyományokkal rendelkező selyem- és pamutipar. A Pamír vidéke az Afganisztánból Európába irányuló, illegális kábítószer-szállítmányok átrakóhelye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Népesség: 7 320 815 fő (2006. júliusi becslés)
- Népsűrűség: fő/km²
- Népességnövekedés: 2,19% (2006 becslés)
- Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 62 év, nők 68 év (2006 becslés)
- Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves 37,9%, 15-64 éves 57,4%, 65 év feletti 4,8% (2006)
- Városi lakosság aránya: 32,2% (1999)
- Írástudatlanság: 2,3% (1999)
[szerkesztés] Legnépesebb városok
- Főváros: Dusanbe 582 400 fő (1999)
- Fontosabb városok: Khucand 165 000 fő, Kulyab 79 000 fő, Kurgontepa 58 000 fő (1999)
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Hivatalos nyelv: tádzsik
- Népek: tádzsik 79,9%, üzbég 15,3%, orosz 1,1%, kirgiz 1,1%, egyéb 2,6% (2000)
- Vallások: szunnita muszlim 85%, síita muszlim 5%, egyéb 10%
- Írásrendszer: cirill ábécé
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Tádzsikisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
| A világ országai | Ázsia | |
| Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam | |
| Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek | |
| Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan | |
| Független Államok Közössége (FÁK) |  |
| Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán | |
Based on work by