Thaiföld

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

ราชอาณาจักรไทย
Racha-anachakra Thai

Thaiföld zászlaja Thaiföld címere
Nemzeti mottó: nincs
Himnusz: Phleng Chat
Főváros	Bangkok ° °
Államforma	alkotmányos monarchia
- király	Bhumibol Adulyadej
- kormányfő	Surayud Chulanont
Hivatalos nyelv	thai
Terület
- Összes	514 000 km² (49.)
- Víz (%)	0,4
Népesség
- 2005 becslés	65 444 371  (19.)
- Népsűrűség	127 fő/km² (59.)
GDP	2002
- Összes	388,7 mrd (21.)
- Egy főre jutó	6 400 (63.)
HDI ()	(.) –
Pénznem	Thai baht (THB)
Időzóna	+7 (UTC)
Internet TLD	.th
Nemzetközi gépkocsijel	T
Hívószám	+66

Thaiföld (hivatalos neve: Thaiföldi Királyság) délkelet-ázsiai ország. Keleten Laosz és Kambodzsa, délen Malajzia és a Thai-öböl (Sziámi-öböl), nyugaton az Andamán-tenger és Mianmar határolja. 1949. május 11-ig az ország hivatalos neve Sziám (Thai: สยาม; ejtsd: szájám) volt. A thai (ไทย) szó thai nyelven szabadságot jelent.

Tartalomjegyzék 1 Történelem 2 Államszervezet 3 Thaiföld állatvilága 4 Közigazgatási egységek 5 Gazdaság 6 Népesség 7 Kultúra 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történelem

Thaiföld történelmét a hagyomány szerint a rövid életű (1238-1368) Sukhothai királyságig vezetik vissza, melyet a XIV. század közepétől az Ayutthaya királyság követett. A következő négy évszázad alatt az Ayutthaya királyság terjeszkedése révén megalakult Sziám, melynek határai az északi Lannathai királyság kivételével nagyjából megegyeztek a mai Thaiföldével. Habár Ayutthayának voltak kapcsolatai európai hatalmakkal, történelmét alapvetően kínai és indiai befolyások határozták meg. Az 1750-es évektől kezdve a burmai hadesereg számos támadást indított Ayutthatya ellen, végül 1767-ben sikerült elfoglalniuk a várost és elűzni a királyi családot. A következő évtizedben Taksin tábornok, aki 1769-ben királlyá koronáztatta magát újregyesítette a feldarabolt országot és kiűzte a burmaiakat. Az őt követő I. Rama (1782-1809), a mai napig uralkodó Chakri dinasztia első királya megalapította az új fővárost, Bangkokot (thai nevén Krung Thep) a Chao Praya folyó partján. A fokozódó európai nyomás ellenére az uralkodók jó diplomácia érzékének és a francia-brit ellentétnek köszönhetően Thaiföld az egyetlen délkelet-ázsiai ország, mely soha nem vált nyugat-európai nagyhatalom gyarmatává. Az 1932-es vértelen forradalom után Thaiföld alkotmányos monarchiává vált, a következő hatvan éven keresztül azonban a rövid életű demokratikus kormányokat katonai puccsok döntötték meg és javarészt katonai diktátorok vezették az országot. 1992-ben a Bhumibol király által is támogatott országos tüntetések következtében a katonai diktátor lemondott hatalmáról. 1992 és 2006 között demokratikusan választott kormányok váltották egymást, 2006. szeptember 19-én azonban Szonti Bunjaratglin tábornok vezetésével katonai puccs döntötte meg Tákszin Sinávátrá miniszterelnök hatalmát.

[szerkesztés] Államszervezet

Thaiföld alkotmányos monarchia. Az Alkotmány értelmében az uralkodónak kevés közvetlen hatalma van, legfontosabb szerepe a nemzeti identitás és egység megtestesítése valamint a thai buddhizmus védelmezése. A jelenleg uralkodó királyt, Bhumibol Adulyadejt (IX. Rama) hatalmas tisztelet övezi országszerte, melyet egyes alkalmakkor politikai válsághelyzetek megoldására is felhasznál. Az uralkodó kritizálása vagy kigúnyolása bűncselekménynek számít, melyet szigorúan be is tartatnak. A végrehajtó hatalmat gyakorló kormányt a miniszterelnök vezeti, akit az uralkodó jelöl ki az Nemzetgyűlés alsó házának többséggel rendelkező pártjából vagy pártkoalíciójából.

A törvényhozó hatalmat a kétkamarás Nemzetgyűlés (รัฐสภา, Rathasapha) gyakorolja, mely az 500 fős Alsóházból (สภาผู้แทนราษฎร, sapha phuthaen ratsadon) és a 200 fős Szenátusból (วุฒิสภา, wuthisapha) áll. Mindkét ház képviselőit a nép közvetlenül választja, a Szenátus tagait 6, az Alsóház tagjait pedig 4 évre. A Szenátus tagjai nem viselhetnek kormányzati tisztséget és nem lehetnek párttagok.

A bírói hatalom többszintű. Az alkotmánybíróság csak egy jól körülhatárolt alkotmányossági kérdéskörben dönt. Tagjait a Szenátus javaslata alapján az uralkodó jelöli.

[szerkesztés] Thaiföld állatvilága

Thaiföldnek az a különleges vonzereje, hogy itt összeolvad a Távol-Kelet minden színe és izgalma. Ez egy ezerarcú ország, melynek minden részlete, tájai, városai örök élményként raktározódnak el a látogatóban. Évezredes kultúrát őrző buddhista szentélyek, ősi kolostorok, pazarul díszített templomok, meseszerű paloták, merev arcú óriás Buddha-szobrok, csendes halászfalvak, pezsgő életű fürdőhelyek, és az éjjel-nappal lüktető gigantikus metropolisz, Bangkok, adnak ízelítőt az ott élők világából.

Ez az ország olyan álomvilág, ami egyszer izgató, máskor megnyugtató. Maradandó élményt nyújtanak a fővárosban a girbegurba csatornák, vagy az évszázados hagyományaikat őrző, nomád életmódot folytató hegyi törzsek romantikus települései. Thaiföldön a legnagyobb élményt talán az emberek jelentik, akik őszintén, szívből fakadó mosollyal igazítják útba a tanácsot kérőt, és segítőkészségüket csak kedvességük múlja felül.

Az ország nagy részén sűrű trópusi dzsungel található, melyben az 50-70 m magas fákat liánok és indák szövevénye hálózza körül. A tengerparti területeken a különböző pálmafajták a legelterjedtebb növények, némelyik közülük a 40-50 méteres magasságot is eléri. Thaiföld állatvilága is rendkívül változatos. Az ország legismertebb emlőse az elefánt, melyeket főként munkaállatnak használnak. Ezen kívül a gyakori vadonélő állatok: tapír, tigris, hiúz, farkas, óriás vidra, vaddisznó, szarvasfélék, de a leggyakrabban előforduló állat a majom, az ország minden vidékén elterjedt.

[szerkesztés] Közigazgatási egységek

[szerkesztés] Gazdaság

Thaiföld GDP-je 2005-ben 560,7 milliárd dollár volt. A thai gazdaság növekedése 2003-ban és 2004-ben évi 6% fölött maradt.

Thaiföld exportja meghaladja az évi 105 milliárd dollár értéket. A legfontosabb exporttermékek a rizs, a textil és a lábbelik, halászati termékek, gumi, ékszerek, gépjárművek, számítógépek és elektronikus eszközök. Thaiföld a világ elsőszámú rizsexportőre, évi 6,5 millió tonnával. A rizs a legfontosabb mezőgazdasági termék az országban. Thaiföldön a művelésre alkalmas földterületek aránya 27,25%, mely a legmagasabb a régióban. A művelhető földterületek 55%-át rizstermesztésre használják.

A fontosabb iparágak közé tartozik az elektronikus eszközök, számítógép-alkatrészek és gépjárművek gyártása, míg a turizmus Thaiföld GDP-jének kb. 5%-át adja.

Thaiföld legfontosabb természetes erőforrásai az ón, gumi, földgáz, volfrám, faanyag, ólom, hal, gipsz, lignit, fluor és a művelhető földterület.

[szerkesztés] Népesség

Thaiföld lakosságának legnagyobb részét különféle Tai nyelveket beszélő népek alkotják. Ezek között a legnagyobb számban a Közép Thai, az Északkelet Thai, a Lao, az Észak Thai és a Dél Thai fordulnak elő. A Közép Thai-ok régóta domináns szerepet játszanak az ország politikai, gazdasági és kulturális életében, annak ellenére, hogy a lakosságnak csak egy harmadát teszik és számban az Észak Thai-ok felülmúlják őket. Az oktatási rendszernek és a nemzeti öntudat kialakulásának következményeként már sokan saját dialektusuk mellett Közép Thai-ul is tudnak.

Az ország nem Tai nyelvet beszélő kisebbségei közül a legnagyobb a kínai, akik az ország történelme során számukhoz képest nagyon nagy gazdasági szerepet játszottak. Legtöbbjük teljesen beilleszkedett a Thai társadalomba és nem Bangkok kínai részében lakik. További kisebbségek: maláj, mon, khmer és különböző hegyi törzsek. A vietnami háború után sok menekült települt le az országban, elsősorban az északkeleti régiókban.

A legutóbbi népszavazás (2000) szerint a lakosság 94.6%-a Theravada buddhista. A második legelterjedtebb vallás a mohamedán 4.6%-kal. Néhány provinciában és településen délen mohamedán többség él. A mohamedán közösségek általában elkülönülnek a nem mohamedánoktól.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Thaiföld.lap.hu (linkgyűjtemény)

ASEAN Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége
Brunei | Fülöp-szigetek | Indonézia | Kambodzsa | Laosz | Malajzia | Mianmar | Szingapúr | Thaiföld | Vietnam
Megfigyelő státusz: Pápua Új-Guinea

A világ országai | Ázsia

Afganisztán | Arab Emírségek | Azerbajdzsán | Bahrein | Banglades | Bhután | Brunei | Ciprus | Fülöp-szigetek | Grúzia | India | Indonézia | Irak | Irán | Izrael | Japán | Jemen | Jordánia | Kambodzsa | Katar | Kazahsztán | Kelet-Timor | Kína (Hongkong és Makaó) | Kirgizisztán | Koreai Köztársaság (Dél-Korea) | Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) | Kuvait | Laosz | Libanon | Malajzia | Maldív-szigetek | Mianmar (Burma) | Mongólia | Nepál | Omán | Oroszország | Örményország | Pakisztán | Srí Lanka | Szaúd-Arábia | Szingapúr | Szíria | Tádzsikisztán | Thaiföld | Törökország | Türkmenisztán | Üzbegisztán | Vietnam

Függő területek: Akrotiri és Dhekelia | Karácsony-sziget | Kókusz (Keeling)-szigetek

Vitatott státuszú területek: Észak-Ciprus | Hegyi-Karabah | Palesztina | Tajvan