Urdu nyelv
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az urdu nyelv ( اُردو, उर्दू, urdū) Pakisztánban és Indiában hivatalos. A nyelv tulajdonképpen megegyezik a hindi nyelvvel, csak szókincsében és írásában tér el attól.
A két nyelvet összefoglaló néven hindusztáninak is mondják. Az urdu szókincsben több az arab és a perzsa eredetű szó, mint a hindiben, a szakkifejezéseket általában a muzulmán (perzsa, arab) nómenklatúrából veszik, eltérően a hinditől, ahol a szanszkritból. Az urdu nyelvet kb. 100 millió ember beszéli. A nyelvtana gyakorlatilag megegyezik a hindi nyelvtanával.
Az urdut a hinditől eltérően arab nasztalík (نستعلیق nastaʿlīq) betűkkel írják.
[szerkesztés] Az urdu abc
| betű | név | IPA kiejtés |
|---|---|---|
| ا | alif | szó elején néma; mássalhangzó után [ə, ɑ]; hasonlít a magyar a-ra. |
| ب | be | [b] |
| پ | pe | [p] |
| ت | te | dentális [t̪]; hasonlít a francia t-re a trois-ban. |
| ٹ | ṭe | retroflex [ʈ]; hasonlít az angol t-hez. |
| ث | se | [s] |
| ج | jīm | [dʒ] |
| چ | cīm/ce | [tʃ] |
| ح | baṛī he | [h]; zöngétlen h. |
| خ | khe | [x]; torokban képzett h, mint a skót ch a loch-ban. |
| د | dāl | dentális [d̪] |
| ڈ | ḍāl | retroflex [ɖ] |
| ذ | zāl | [z] |
| ر | re | dentális [r] |
| ڑ | aṛ | retroflex [ɽ] |
| ز | ze | [z] |
| ژ | zhe | [ʒ] |
| س | sīn | [s] |
| ش | shīn | [ʃ] |
| ص | su'ād | [s] |
| ض | zu'ād | [z] |
| ط | to'e | [t] |
| ظ | zo'e | [z] |
| ع | ‘ain | mássalhangzó után[ɑ]; máskor [ʔ], [ə], vagy néma. |
| غ | ghain | [ɣ] zöngés verziója a [x]-nak |
| ف | fe | [f] |
| ق | qāf | [q]; torokban képzett k |
| ک | kāf | [k] |
| گ | gāf | [g] |
| ل | lām | [l] |
| م | mīm | [m] |
| ن | nūn | [n] vagy orrhangú magánhangzó |
| و | vā'o | [v], [u], [ʊ], [o], [ow] |
| ہ, ﮩ, ﮨ | choṭī he | szó végén [ɑ]; egyébként [h] vagy néma |
| ھ | do cashmī he | azt jelzi, hogy az előtte álló mássalhangzó hehezetes (p, t, c, k) vagy mormolt (b, d, j, g). |
| ی | choṭī ye | [j, i, e, ɛ] |
| ے | baṛī ye | [eː] |
| ء | hamzah | [ʔ] vagy néma |
| Indoiráni nyelvek |
asszámi • bengáli • orija • kafír • kasmíri • khovári • lahnda nyelv • nepáli • pandzsábi • szindhi • gudzsraháti • konkani • maldív • maráthi • szingaléz • bhodzspuri • magahi • maithili • hindi • urdu • pákrít • páli • szanszkrit • harauti • malvi • marvari • mevati • roma • oszét • pamíri • pastu • aveszta • horezmi • khotáni • szkíta • szarmata • alán • szogd • beludzs • kurd • perzsa (fárszi) • tádzsik • óperzsa • párthus • pehlevi • dari |
| Italikus nyelvek |
latin • olasz • korzikai • szárd • friuli • ladin • rétoromán (romans) • francia • vallon • okcitán (provanszál) • aráni • katalán • spanyol • ladino (zsidóspanyol) • galíciai (gallegó) • portugál • román (moldáv, beás) • aromun (aromán) • meglenoromán • isztroromán • dalmát • faliszkuszi • oszk • umber • venét |
| Szláv nyelvek |
cseh • szlovák • knaani • lengyel • poláb • szorb (vend) • kasub • szlovinci • szlovén • horvát • bosnyák • szerb • montenegrói • bolgár • macedón • ukrán • orosz • belarusz • ruszin • egyházi szláv |
| Balti nyelvek | |
| Kelta nyelvek |
ír • skót gael • man-szigeti • briton • pikt • kumbriai • walesi • cornwalli • breton • gall • belga • leponti • keleti kelta • galata • keltibér |
| Germán nyelvek |
burgund • gepida • gót • herul • vandál • dán • feröeri • izlandi • norvég • svéd • angol • fríz • angolszász • német • jiddis • pennsylvaniai német (pennsilfaanisch) • afrikaans • alnémet • flamand • holland • longobárd • ószász |
| Anatóliai nyelvek |
hettita • lúv • palai • lűk (lykiai) • lűd (lydiai) • kár • piszid • mili |
| albán • görög • örmény • tokháriai nyelvek | |
| Bizonytalan besorolású nyelvek: illír • phrügiai • trák • dák • makedón | |
Based on work by