Walesi nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Walesi (Cymraeg)
Beszélik:	Nagy-Britannia (Wales), Argentína (Chubut; elszórtan: Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland
Terület:	Wales
Beszélők száma:	610.000
Helyezés:
Nyelvcsalád:	Indoeurópai nyelvcsalád  Kelta nyelvek   Brit ág    Walesi nyelv
Írás:	Latin írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Wales
Szabályozza:	nincs hivatalosan szabályozva
Nyelvkódok
ISO 639-1	cy
ISO 639-2	wel
SIL	cym

A walesi (walesiül Cymraeg vagy y Gymraeg, kiejtve [kəmˈrɑːɨɡ] vagy [ə ɡəmˈrɑːɨɡ]) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a szigeti kelta nyelvek tagja. A walesi nem összekeverendő a walesi angol nyelvvel, amely a helyi angol lakosság nyelve. Wales (Cymru) nemzeti nyelve, valamint beszélt nyelv az argentínai (yr Ariannin) walesi kolóniákban (Y Wladfa), a Patagóniai Chubut-völgyben. Ezen kívül elszórtan beszélik még Angliában (Lloegr), Skóciában (yr Alban), az Egyesült Államokban (yr Unol Daleithiau), Ausztráliában (Awstralia) és Új-Zélandon (Seland Newydd).

Tartalomjegyzék 1 Történelem 2 A walesi ábécé 3 Írás és kiejtés 3.1 Hangsúly 3.2 Magánhangzók 3.3 Kettőshangzók 3.4 Mássalhangzók 4 Nyelvtan 4.1 Névelők 4.2 Főnevek 4.3 Melléknevek 4.4 Fokozás és összehasonlítás 4.4.1 A rövid (egy-két szótagos) szavak fokozása 4.4.2 A többszótagú szavak fokozása 4.4.3 Szabálytalan fokozású melléknevek 4.4.4 Megjegyzések a fokozáshoz 4.5 Névmások 4.6 Elöljárószók 4.7 Ige 4.7.1 Jelen idő 4.7.1.1 A létige kijelentő alakjai 4.7.1.2 A létige tagadó alakjai 4.7.1.3 A létige kérdő alakjai 4.7.1.4 Határozatlan alakok 4.7.1.5 Más igék jelen ideje 4.7.2 Egyszerű múlt idő 4.7.2.1 Az igető meghatározása 4.7.3 Kijelentő alakok 4.7.3.1 Tagadó alakok 4.7.3.2 Kérdő alakok 4.7.3.3 Rendhagyó ragozású igék 4.7.3.4 Alternatív képzési mód 4.7.4 Összetett múlt idő 4.7.4.1 A létige kijelentő alakjai 4.7.4.2 A létige tagadó alakjai 4.7.4.3 A létige kérdő alakjai 4.7.4.4 Határozatlan alakok 4.7.4.5 Más igék jelen ideje 4.7.5 Befejezett jelen idő 4.7.6 Befejezett múlt idő 4.7.7 Egyszerű jövő idő 4.7.8 Kijelentő alakok 4.7.8.1 Tagadó alakok 4.7.8.2 Kérdő alakok 4.7.8.3 Rendhagyó ragozású igék 4.7.8.4 Alternatív képzési mód 4.7.9 Összetett jövő idő 4.7.9.1 A létige kijelentő alakjai 4.7.9.2 A létige tagadó alakjai 4.7.9.3 A létige kérdő alakjai 4.7.9.4 Más igék összetett jövő ideje 4.7.10 Feltételes mód 4.7.10.1 Általános feltételes mód 4.7.10.2 Egyszerű feltételes mód 4.7.11 Felszólító mód 4.7.11.1 Kijelentő alakok 4.7.11.2 Tagadó alakok 4.7.12 "Segédigék" 4.8 Számnevek 4.9 Kötőszó 4.10 Mutáció 4.10.1 Lágy mutáció 4.10.2 Nazális mutáció 4.10.3 Hehezetes mutáció 5 Példaszöveg 6 Források 7 Külső hivatkozások 7.1 A nyelvről 7.2 Szótárak 7.3 Anyagok nyelvtanuláshoz

[szerkesztés] Történelem

A walesi a nyugati és déli brit nyelvjárásokból alakult ki a korai középkorban. Ekkor a nyelv elterjedési területe jóval nagyobb volt, északon egészen Dél-Skóciáig nyúlott. Az angolszász hódítás következtében csökkent a terület a mai határok közé.

A nyelv fejlődése a következő időszakokra osztható:

• 400-800: archaikus időszak, alig maradt fenn nyelvemlék.
• 800-1150: ówalesi kor: tulajdonnevek, rövidebb szövegek, főleg latin oklevelekben.
• 1150-1500: középwalesi kor: gazdag irodalmi alkotások, kifinomult stílusalakzatok jellemzik, főbb alkotók: Aneirin, Taliesin, Llywarch Hen, Dafydd ap Gwilym.
• XVI. századtól: újwalesi kor: jelentős irodalom, egyre terjedő anyanyelvi irodalom (bibliafordítás, prédikációk, költői versenyek (Eisteddfod)). Ez időben távolodott el a beszélt nyelv az írott normáktól.

Az 1532-ben kiadott törvény (Act of Union) hatására a nyelv hanyatlani kezdett, mivel az angol lett a hivatalos nyelv. Az egyházi nyelv ugyan a walesi maradt, de a növekvő angol bevándorlás, a vegyes házasságok visszaszorították a nyelv társadalmi funkcióit.

Manapság a walesit kötelezően oktatják alsó- és középszintű iskolákban, de az oktatás nyelve az angol. A rádióban és a televízióban rendszeres a walesi nyelvű adás. A teljes walesi lakosság 21% (kb. 600000 fő) beszéli valamilyen szinten, közülük kb. 30000 fő egynyelvű.

[szerkesztés] A walesi ábécé

A betűk: A, B, C, Ch, D, Dd, E, F, Ff, G, Ng, H, I, L, Ll, M, N, O, P, Ph, R, Rh, S, T, Th, U, W, Y

A betűk nevei: â, bî, èc, èch, dî, èdd, ê, èf, èff, èg, èng, âets, î, èl, èll, èm, èn, ô, pî, ffî, èr, rhî, ès, tî, èth, û, ŵ, ŷ

A fel nem sorolt j, k, q, v, x, z betűk nem részei az ábécének, ezek csak még meg nem honosult idegen szavakban találhatóak (nagyon ritkán).

Sohasem választjuk el a következő betűket: ch, dd, ff, ng, ll, ph, rh, th.

[szerkesztés] Írás és kiejtés

[szerkesztés] Hangsúly

A walesi nyelvben a hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik. Ez alól a legfontosabb kivétel a -hau végződés, amely mindig hangsúlyos!

Fontos, hogy a szavak ragozása közben a hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon marad, pl: afal - afalau.

Figyelni kell azonban a szótagolásnál az i és w betűkre, melyek nem csak magánhangzók, hanem mássalhangzók is lehetnek. Általában magánhangzók előtt ezek mássalhangzókként viselkednek, kivéve, ha van rajtuk tréma (¨): peidio ['pəidjo], de: sïo ['siː.ɔ]

[szerkesztés] Magánhangzók

A walesi magánhangzók - akár csak a magyar nyelvben - lehetnek rövidek és hosszúak is. A magánhangzók hosszúsága függ az adott szótag hangsúlyától, a környező betűktől és egyes mellékjelektől. Általában a walesi nyelv nem jelöli a magánhangzók hosszúságát.

A walesi magánhangzó akkor hosszú, ha hangsúlyos szótagban áll, és csak egyetlen b, ch, d, dd, f, ff, g, s, th, (i, u esetében l, n, m és ng) mássalhangzó áll utána (északi nyelvjárásokban ll, s + mássalhangzó kapcsolatban is) ugyanabban a szótagban, vagy egyáltalán nem áll utána maássalhangzó. Más esetben a magánhangzók rövidek maradnak.

Az egyes magánhangzók kiejtése:

• a: röviden megfelel a palóc nyelvjárásbeli rövid á-nak [a]; hosszan hasonlít a magyar á-hoz, csak kicsit zártabb [ɑː]: nghap [ŋ̊ap], gwlad [gʊ'lɑːd]
• e: röviden, mint a magyar e [ɛ]; hosszan, mint a magyar é [eː]: phen [fɛn], hen [heːn]
• i: röviden, általában mint a magyar i, csak egy kicsit zártabb [ɪ], magánhangzók előtt viszont úgy ejtjük, mint a magyar j-t [j]; hosszan, mint a magyar í [iː]: mhin [m̥ɪn], iaith [jaiθ], llid [ɬiːd]
• o: röviden nyilt rövid o [ɔ]; hosszan, mint a magyar ó [oː]: siop [ʃɔp], ffos [foːs]
• u: az északi és a déli nyelvjárásokban kétféle képpen ejtik:
  • északon úgy hangzik mint az orosz ы (jery) [ɨ̞]; [ɨː]: sut [sɨ̞t], thus [θɨːs]
  • délen úgy hangzik mint az i betű (de ezt sohasem ejtik j-nek!) [ɪ]; [iː]: sut [sɪt], thus [θiːs]
• w: röviden, mint a magyar u, csak kicsit kerekebb [ʊ]; hosszan, mint a magyar ú [uː]: twp [tʊp], rhwd [r̥uːd]
• y: első szótagban mindig egy svá [ə]; egyébként ugyanúgy ejtik, mint az u-t (nyelvjárási különbségek!):
  • északon: bychan [bə'han], llyfr [ɬɨ̞vɨ̞r], gwŷdd [gwɨːð]
  • délen: bychan [bə'han], llyfr [ɬɪvɪr], gwŷdd [gwiːð]
  • néhány egyszótagú szóban mindig svá-ként ejtendő: y [ə], yr [ər], yn [ən], yng [əŋ], ym [əm], fy [və], dy [də]

A magánhangzók kaphatnak különböző ékezetet is, melyeknek jelenzése a következő:

• ^ (circumflex) - megnyújtja az egyébként rövid magánhangzó hosszát: gwân [gwɑːn], tŵr [tuːr], ŷm [ɨːm]/[iːm]
• ´ (acute) - a hangsúly helyét jelöli: ricríwt [rɪ'kriː.ʊt], caridýms [karɪ'dɨ̞ms]/[karɪ'dɪms]
• ` (grave) - az egyébként hosszú magánhangzó hosszát lerövidíti: cùl [kɨ̞l]/[kɪl], mẁg [mʊg]
• ¨ (tréma) - szétválasztja a kettőshangzókat két teljes hanggá: prosäig [prɔ'sɑː.ɪg], tröedigaeth [trɔ.ɛ'diːgɑːɨθ]/[trɔ.ɛ'diːgaiθ], cyẅres [kə.uːrɛs]

[szerkesztés] Kettőshangzók

A walesi nyelvben léteznek kettőshangzók is, amelyek nem választahtóak el. Némelyiknél vannak különbségek az északi és déli nyelvjárások között (itt elöl áll az északi alak):

• ae [ɑːɨ]/[ai]: caer [kɑːɨr]/[kair]
• ai [ai]: main [main]
• au [aɨ]/[ai]; de a többes szám jelében [a]/[e]: haul [haɨl]/[hail]; sylwau [sə'luː.a]/[sə'luː.e]
• aw [au]: faw [vau]
• ei [əi]: peidio ['pəidjo]
• eu [əɨ]/[əi]: nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ]
• ew [ɛu]: tew [tɛu]
• ey [əɨ]/[əi]: swyddfeydd ['sʊɨðvəɨð]/['sʊiðvəið]
• iw [ɪu]: lliw [ɬiu]
• oe [ɔɨ]/[ɔi]: noeth [nɔɨθ]/[nɔiθ]
• oi [ɔi]: osgoi ['ɔsgɔi]
• ou [ɔɨ]/[ɔi]: cyffrous [kəf'rɔɨs]/[kəf'rɔis]
• ow [ɔu]: brown [brɔun]
• oy [ɔɨ]/[ɔi]: gloynnod [glɔɨn'noːd]/[glɔin'noːd]
• uw [ɨu]/[iu]: uwch [ɨux]/[iux]
• wy: kétféle ejtése lehet, attól függően, hogy melyik része a hangsúlyosabb:
  • ŵy [ʊɨ]/[ʊi]: gŵydd [gʊɨð]/[gʊið]
  • wŷ [wɨ]/[wi]: gwŷdd [gwɨð]/[gwið]
• yw [ɨu]/[iu]: fyw [vɨu]/[viu]

[szerkesztés] Mássalhangzók

A walesi mássalhagzók közül a b [b], d [d], g [g], h [h], l [l], m [m], n [n], p [p], t [t]: bychan [bə'han], dwyn [dʊɨn]/[dʊin], gwŷdd [gwɨð]/[gwið], haul [haɨl]/[hail], nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ], main [main], peidio ['pəidjo], twp [tʊp]

A többi betű kiejtése:

• c: mint a magyar k [k]: caer [kɑːɨr]/[kair]
• ch: mint az Ahmed h-ja [x]: bychan [bə'han]
• dd: mint az angol this th-ja [ð]: gwŷdd [gwɨð]/[gwið]
• f: általában magyar v [v], szó végén gyakran néma: faw [vau], haf [ha]
• ff: magyar f [f]: ffos [foːs]
• ng: egy szótagban mint a leng n-je [ŋ], külön szótagban mint a leng ng-je [ŋg]: yng [əŋ], dangos ['daŋgɔs]
• ngh: zöngétlen ng [ŋ̊]: nghap [ŋ̊ap]
• j: magyar dzs [ʤ]: ngarej ['ŋɑːrɛʤ] - ritka, csak idegen - főként angol - eredetű szavakban fordul elő
• ll: a magyar l helyzetébe tett nyelv mellett kifújt levegővel képzett hang (egyes forrásokban zöngétlen l) [ɬ]: llid [ɬiːd]
• mh: zöngétlen m [m̥]: mhin [m̥ɪn]
• nh: zöngétlen n [n̥]: nheulu ['n̥əɨlɨ̞]/['n̥əilɪ]
• ph: magyar f [f]: phen [fɛn]
• r: a nyelvcsúcs pergetésével képzett r [r]: caer [kɑːɨr]/[kair]
• rh: zöngétlen r [r̥]: rhwd [r̥uːd]
• s: magyar sz [s]; a si kapcsolat magánhangzók előtt s-nek [ʃ] ejtendő: sut [sɨ̞t]/[sɪt], siop [ʃɔp]
• th: mint az angol think th-ja [θ]: thus [θɨːs]/[θiːs]
• ts: mint a magyar cs [ʧ]: mats [maʧ] - ritka, csak idegen - főként angol - eredetű szavakban fordul elő

Egyéb fontos szabályok:

• -fr, -fn, -gr, -tr, -bl, és hasonló kappcsolatok szó végén: ha ilyen kapcsolatokkal találkozunk, a két mássalhangzó között nagyon röviden megismételjük az előtte álló magánhangzót: llyfr [ɬɨ̞vɨ̞r]/[ɬɪvɪr], cefn [kɛvɛn], aml [amal].
• Szó végén a másslahangzó+-f, -l, -r betűkapcsolatokban e három szó végi mássalhangzó gyakran néma: ffenestr ['feːnɛst], posibl ['poːsɪb].

[szerkesztés] Nyelvtan

[szerkesztés] Névelők

A walesiben nincsen határozatlan névelő: cath (macska - egy macska), ysgol (iskola - egy iskola).

A határozott névelőnek három formája van:

• y - mássalhangzó előtt használatos; egyes számú nőnemű szavak lágy mutáción esnek át, kivéve az ll és rh kezdetűek: ci - y ci (kutya - a kutya), cath - y gath (macska - a macska);
• yr - magánhangzók és h előtt használatos: enw - yr enw (név - a név), het - yr het (kalap - a kalap);
• 'r - magánhangzóra végződő szavak után használatos: dacw'r afon (van a folyó...), dyma'r llyfr (itt a könyv).

[szerkesztés] Főnevek

A walesi főnevek lehetnek hímneműek (szótári jelük a g) vagy nőneműek (szótárban b).

A nőnemű egyes számú szavak lágy mutáción mennek keresztül a határozott névelő után: merch - y ferch (lány - a lány).

A magyarhoz hasonlóan a walesiben is egyes számot használunk a számok után: un car - deg car (egy autó - tíz autó).

Nőnemű szavak lágy mutáción mennek keresztül az un (egy) és dwy (kettő) számnevek után (az ll és rh kezdetűek csak dwy után): merch - un/dwy ferch (lány - egy/két lány), llaw - un llaw - dwy law (kéz - egy kéz - két kéz).

Hímnemű szavak lágy mutáción mennek keresztül a dau (kettő) számnév után: ci - dau gi (kutya - két kutya).

Hímnemű szavak a tri (három), valamint minden főnév chwe (hat) számok után hehezetes mutáción mennek keresztül: tractor - tri thractor (traktor - három traktor), punt - chwe phunt (font - hat font).

A főnevek lágy mutáción mennek keresztül az yn után: Roedd Mair yn ddoctor. (Mair orvos volt).

[szerkesztés] Melléknevek

A melléknevek általában a vonatkozó főnevek után állnak, ez alól van néhány kivétel, mint pl. a hen (öreg/régi), hoff' (kedvenc), prif (fő), melyek után lágy mutáció is következik: car mawr (nagy autó); hen ddyn (öreg ember), hoff fwyd (kedvenc étel), prif gymeriad (fő jellegzetesség).

Egyes számú nőnemű főnév után lágy mutáción esik át a melléknév: cadair fawr (nagy szék), merch fach (kislány). Ha a főnév után egy melléknévi jelentésű másik főnév áll, szintén lágy mutáció következik be: siop gig (húsbolt).

Ha a melléknév önállóan áll (nem kapcsolódik főnévhez), akkor mindig egy yn szócska áll előtt, ami lágy mutációt is okoz: Dydy'r car ddim yn hen. (Az autó nem öreg.); Mae'r castell yn fawr. (A kastély nagy.).

Minősíthetjük a melléknevet a rhy (túl), gweddol (meglehetősen/egészen), eithaf (meglehetősen/egészen), lled (meglehetősen/egészen) szavakkal, ezek az yn és a melléknév közé kerülnek. (A gweddol lágy mutáción esik át az yn után, valamint a melleknevek is mutálódnak a fenti szavak - kivéve az eithaf - után. Az eithaf általában lerövidül eitha formában, mivel a walesi hajlamos a szó végi -f elhagyására.): yn weddol ddiddorol (meglehetősen érdekes), yn rhy boeth (túl forró), yn lled dal (elég magas), yn eitha tew (elég kövér).

[szerkesztés] Fokozás és összehasonlítás

A melléknevek fokozásának több fajtája létezik a walesi nyelvben.

[szerkesztés] A rövid (egy-két szótagos) szavak fokozása

A végződések hozzáadásával egyes tőhangzók megváltoznak:

• w → y: trwm (nehéz) → trymed/trymach/tryma
• d → t: drud (drága) → druted/drutach/druta
• g → c: pwysig (fontos) → pwysiced/pwysicach/pwysica
• b → p: gwlyb (nedves) → gwlyped/gwlypach/gwlypa

[szerkesztés] A többszótagú szavak fokozása

Ezek a szavak általában -ol, -og, -us vagy -gar szótagra végződnek.

Mint ez utóbbi példából jól látszik, vannak olyan rövid melléknevek, amelyek a többszótagúak mintájára fokozódnak. Ilyenek még pl.: gwyllt (vad), dyflas (unalmas), gwyntog (szeles) stb.

[szerkesztés] Szabálytalan fokozású melléknevek

A legfontosabb rendhagyó fokozású melléknevek a következők:

[szerkesztés] Megjegyzések a fokozáshoz

Mint láttuk a mor és cyn, valamint egyes számú nőnemű szavaknál az y után lágy mutáció következik be. A mor és cyn szavak elé nem kell kitennünk az yn szócskát.

Az â és na szavak után hehezetes mutáció következik: mor dal â choeden / cyn daled â choeden (olyan magas, mint egy fa); yn gochach na than (vörösebb a tűznél).

Az â és na szavak mássalhangzók előtt állnak, magánhangzók előtt az ag és nag szavakat használjuk helyettük: cyn dewed ag eliffant (olyan kövér, mint egy elefánt), yn fwy cymylog nag echdoe (felhősebb, mint tegnapelőtt).

Az alap- vagy középfokú hasonlítást tartalmazó mondatok mindig a szokásos szórendet használják, azaz a mondat az igével kezdődik: Mae’r llyfrgell mor bell/cyn belled â’r orsaf. (A könyvtár olyan messze van mint az állomás).

Felsőfokú hasonlítást tartalmazó mondatban az ige nem állhat a mondat elején: Castell Windsor ydy’r mwya ym Mhrydain? - Ie/Ia. (Windsor kastély a legnagyobb Britanniában? - Igen.)

Az összehasonlításokban az ige mindig harmadik személyben áll: Fi ydy’r gorau. (Én vagyok a legjobb.)

Két dolog összehasonlításánál is gyakran használják a felsőfokú alakokat: Tom a Paul. Tom ydy’r tala. (Tamás és Pál. Tamás a magasabb.)

[szerkesztés] Névmások

Birtokos névmások:

• a fy (enyém) után nazális mutáció következik: cath - fy nghath i (macska - az én macskám)
• a dy (tiéd) után lágy mutáció következik: cath - dy gath di (macska - a te macskád)
• az ei (övé, hn.) után lágy mutáció következik: cath - ei gath e/o (macska - az ő macskája)
• az ei (övé, nn.) után hehezetes mutáció következik: cath - ei gath hi (macska - az ő macskája)
• az ei (övé, nn.), ein (miénk), eu (övék) után, ha a szó magánhangzóval kezdődik, akkor a magánhangzó elé egy h kerül: ysgol - ein hysgol ni (iskola - a mi iskolánk)

[szerkesztés] Elöljárószók

Az ar (-on, -en, -ön), i (-hoz, -hez, -höz; -ba, -be), o (-ból, -ből; -tól, -től), am (-ra, re (időtartam)), at (-nak, -nek) elöljárószavak után lágy mutáció következik be: O Ddolgellau i Bontypridd. (Dolgellauból Pontypriddbe.)

Ezeknek az elöljáróknak van ún. személyes alakjuk is (személyes névmások előtt használt formák):

Az yn (-ba, -be; -ban, -ben) után nazális mutáció következik (ezzel együtt m előtt az yn ym-re változik, hasonlóképpen ng előtt yng-re): yn Nolgellau (Dolgellauban), ym Mangor (Bangorban), yng Nghymru (Walesben).

Ne tévesszük össze az yn-t az yn y-vel (a ...-ba(n), -be(n)) és a mewn-nal (egy ...-ba(n), -be(n)): yn nhŷ (házban), yn y tŷ (a házban), mewn tŷ (egy házban).

[szerkesztés] Ige

[szerkesztés] Jelen idő

Az igék jelen ideje a létige jelen idejű alakjából, valamint ehhez az yn szócskával hozzákapcsolt igéből állnak. Az yn magánhangzó után 'n-re rövidül.

[szerkesztés] A létige kijelentő alakjai

[szerkesztés] A létige tagadó alakjai

[szerkesztés] A létige kérdő alakjai

[szerkesztés] Határozatlan alakok

Ezeket az alakokat használják valaminek a létezésének kifejezésére (lásd azangol There is/arre alakokat!).

• Mae - van: Mae ci yn eistedd wrth y drws. - Van egy kutya az ajtó előtt.
• Does dim - nincs: Does dim ci yn eistedd wrth y drws. - Nincs egy kutya az ajtó előtt.
• Oes - van? (válasz: (Nac) oes): Oes ci yn eistedd wrth y drws? - Oes./Nac oes. - Van egy kutya az ajtó előtt? Van./Nincs.

Dél-Walesben a fenti igealakok után egy 'na szócska is található, ami lágy mutációt okoz, pl: Mae ‘na gi yn eistedd wrth y drws. - Does ‘na ddim ci yn eistedd wrth y drws. - Oes ‘na gi yn eistedd wrth y drws? - Oes./Nac oes.

[szerkesztés] Más igék jelen ideje

A fentiek alapján néhány példa:

[szerkesztés] Egyszerű múlt idő

Az egyszerű múlt időt az ige tövéből és a hozzá illeszett -ais/-es, -aist/-est - och, -odd; -on, -och, -on személyragokból hozzunk létre.

[szerkesztés] Az igető meghatározása

Az ige tövét a szótárak mindig megadják.

Az ige tövét képezhetjük:

• az utolsó szótag elhagyásával: cerdded - cerdd- (járni), bwyta - bwyt- (enni), canu - can- (énekelni);
• az utolsó betű elhagyásával: gweld - gwel (látni);
• magából a szóból: edrych - edrych- (látni), siarad - siarad- (beszélni);
• szabálytalanul: dweud - dwed- (mondani), cyrraedd - cyrhaedd- (érkezni), aros - arhos- (megállni), gwrando - gwrandaw- (figyelni), gadael - gadaw- (elhagyni), cymryd - cymer- (fogni), meddwl - meddyli- (gondolni).

[szerkesztés] Kijelentő alakok

A példa a dysgu (tanulni) ige: dysgais i, dysgaist ti - dysgoch chi, dysgodd e/o / hi; dysgon ni, dysgoch chi, dysgon nhw.

A beszélt nyelvben gyakran az ige elé teszik a fe/mi szócskát, ez után azonban lágy mutáció következik: fe/mi ddysgais i, fe/mi ddysgaist ti - fe/mi ddysgoch chi, fe/mi ddysgodd e/o / hi; fe/mi ddysgon ni, fe/mi ddysgoch chi, fe/mi ddysgon nhw.

[szerkesztés] Tagadó alakok

Az igék lágy mutácón - kivéve a c, p, t kezdetűek, mert ezek hehezetes mutáción - megy keresztül, és megkapják a tagadó ddim partikulát:

• dysgu (tanulni) - lágy mutációval: ddysgais i ddim, ddysgaist ti ddim - ddysgoch chi ddim, ddysgodd e/o / hi ddim; ddysgon ni ddim, ddysgoch chi ddim, ddysgon nhw ddim
• cysgu (aludni) - hehezetes mutációval: chysgais i ddim, chysgaist ti ddim - chysgoch chi ddim, chysgodd e/o / hi ddim; chysgon ni ddim, chysgoch chi ddim, chysgon nhw ddim

[szerkesztés] Kérdő alakok

Mint a tagadóak, de a ddim partikula nélkül:

• dysgu (tanulni) - lágy mutációval: ddysgais i?, ddysgaist ti? - ddysgoch chi?, ddysgodd e/o / hi?; ddysgon ni?, ddysgoch chi?, ddysgon nhw?
• cysgu (aludni) - hehezetes mutációval: chysgais i?, chysgaist ti? - chysgoch chi?, chysgodd e/o / hi?; chysgon ni?, chysgoch chi?, chysgon nhw?

A válasz minden személyben Do (Igen), illetve Naddo (Nem).

[szerkesztés] Rendhagyó ragozású igék

A mynd (menni), dod (jönni), gwneud (csinálni), cael (birtokolni), bod (lenni) igék rendhagyó ragozásúak:

A tagadó és kérdő alakok ugyanúgy képződnek, mint a szabályos igéknél.

[szerkesztés] Alternatív képzési mód

Az igék egyszrű múlt ideje kifejezhető a gwneud ragozott alakja és az utána következő főige lágy mutációs alakjának kapcsolatával is, pl:

[szerkesztés] Összetett múlt idő

Az igék összetett múlt ideje a létige múlt idejű alakjából, valamint ehhez az yn szócskával hozzákapcsolt igéből állnak. Az yn magánhangzó után 'n-re rövidül.

[szerkesztés] A létige kijelentő alakjai

[szerkesztés] A létige tagadó alakjai

[szerkesztés] A létige kérdő alakjai

[szerkesztés] Határozatlan alakok

A múlt idejű alakokkal egyeznek meg.

[szerkesztés] Más igék jelen ideje

A fentiek alapján néhány példa:

[szerkesztés] Befejezett jelen idő

Ugyanúgy képződik, mint a jelen idő, de a létige és a főige összekapcsolója itt nem az yn, hanem a wedi szócska: Mae hi wedi siopa yn Llundain. - Londonban vásárolt be.

[szerkesztés] Befejezett múlt idő

Ugyanúgy képződik, mint a múlt idő, de a létige és a főige összekapcsolója itt nem az yn, hanem a wedi szócska: Roedd hi wedi siopa yn Llundain. - (Azelőtt) Londonban vásárolt be.

[szerkesztés] Egyszerű jövő idő

Az egyszerű jövő időt az egyszerű múlt időhöz hasonlóan ragozással képezzük. A használt ragok a következők: -a’, -i, -wch, -iff (-ith); -an, -wch, -an. Az igető meghatározását lásd ott.

[szerkesztés] Kijelentő alakok

A példa a dysgu (tanulni) ige: dysga’ i, dysgai ti - dysgwch chi, dysgiff e/hi / dysgith o/hi; dysgwn ni, dysgwch chi, dysgan nhw.

A beszélt nyelvben gyakran az ige elé teszik a fe/mi szócskát, ez után azonban lágy mutáció következik: fe/mi ddysga’ i, fe/mi ddysgai ti - fe/mi ddysgwch chi, fe ddysgiff e/hi / mi ddysgith o/hi; fe/mi ddysgwn ni, fe/mi ddysgwch chi, fe/mi ddysgan nhw.

[szerkesztés] Tagadó alakok

Az igék lágy mutácón - kivéve a c, p, t kezdetűek, mert ezek hehezetes mutáción - mennek keresztül, és megkapják a tagadó ddim partikulát:

• dysgu (tanulni) - lágy mutációval: ddysga’ i ddim, ddysgai ti ddim - ddysgwch chi ddim, ddysgiff e/hi ddim / ddysgith o/hi ddim; ddysgwn ni ddim, ddysgwch chi ddim, ddysgan nhw ddim
• cysgu (aludni) - hehezetes mutációval: chysga’ i ddim, chysgai ti ddim - chysgwch chi ddim, chysgiff e/hi ddim / chysgiff o/hi ddim; chysgwn ni ddim, chysgwch chi ddim, chysgan nhw ddim

[szerkesztés] Kérdő alakok

Mint a tagadóak, de a ddim partikula nélkül:

• dysgu (tanulni) - lágy mutációval: ddysga’ i, ddysgai ti - ddysgwch chi, ddysgiff e/hi / ddysgith o/hi; ddysgwn ni, ddysgwch chi, ddysgan nhw
• cysgu (aludni) - hehezetes mutációval: chysga’ i, chysgai ti - chysgwch chi, chysgiff e/hi / chysgiff o/hi; chysgwn ni, chysgwch chi, chysgan nhw

A válaszban a gwneud ige ragozott alakjait használjuk:

• pozitív válasz: gwnei, gwnaf / wna’ i, gwnaiff / gwneith; gwnawn, gwnewch, gwnân.
• negatív válasz: na wnei, na wnaf / na wna’ i, na wnaiff / na wneith; na wnawn, na wnewch, na wnân.

[szerkesztés] Rendhagyó ragozású igék

A mynd (menni), dod (jönni), gwneud (csinálni), cael (birtokolni) igék ebben az esetben is rendhagyó ragozásúak (a bod (lenni) ige ebben az esetben csak az összetett alakot használja):

A beszélt nyelvben az egyes szám első személyben a rag -f-je gyakran eltűnik: Fe / Mi a’ i.

A tagadó és kérdő alakok ugyanúgy képződnek, mint a szabályos igéknél.

[szerkesztés] Alternatív képzési mód

Az igék egyszrű múlt ideje kifejezhető a gwneud ragozott alakja és az utána következő főige lágy mutációs alakjának kapcsolatával is, pl:

[szerkesztés] Összetett jövő idő

[szerkesztés] A létige kijelentő alakjai

[szerkesztés] A létige tagadó alakjai

[szerkesztés] A létige kérdő alakjai

[szerkesztés] Más igék összetett jövő ideje

A fentiek alapján néhány példa:

[szerkesztés] Feltételes mód

[szerkesztés] Általános feltételes mód

A feltételes módot a Fe/Mi faswn i / faset ti / fasech chi / fasai fe/fo/hi / fasen ni / fasech chi / fasen nhw alakokkal képezzük. Tagadó és kérdő formái hasonlóan alakulnak, mit a többi igeidőben.

A ..., ha ... típusú mondatokban a ha helyén a Fe/Mi taswn i / taset ti / tasech chi / tasai fe/fo/hi / tasen ni / tasech chi / tasen nhw formák állnak, pl.: Fe / Mi faswn i’n gweld Tŵr Eiffel, taswn i’n mynd i Baris. - Megnézném az Eiffel-tornyot, ha Párizsban járnék.

[szerkesztés] Egyszerű feltételes mód

A tagadó és a kérdő alakok más igeidőkhöz hasonlóan képződnek.

[szerkesztés] Felszólító mód

[szerkesztés] Kijelentő alakok

Két alakja van, mindkettőt az igetőhöz kapcsolódó raggal fejezzük ki (az ige után álló főnév lágy mutáción esik át):

• udvarias forma: -wch - Daliwch y lein! - Tartsa a vonalat!
• közvetlen forma: -a - Siarada Gymraeg! - Beszélj walesiül!

A rendhagyó igék alakjai:

• bod (lenni) - byddwch / bydd(a)
• mynd (menni) - ewch/cerwch / cer/dos
• dod (jönni) - dewch/dowch / dere/tyrd

[szerkesztés] Tagadó alakok

• udvarias forma: Peidiwch â + ige - Peidiwch â siarad Saeneg! - Ne beszéljen angolul!
• közvetlen forma: Paid â + ige - Paid â rhedeg ar y lawnt! - Ne fuss a füvön!

Az â (magánhangzó előtt ag) szócska a beszélt nyelvben általában elmarad. Ha viszont kitesszük, akkor utánuk hehezetes mutáció következik!

[szerkesztés] "Segédigék"

Mint láttuk, a walesiben az igeidőket is "segédigékkel" fejezzük ki, jelen esetben a módbeli segédigékről lesz szó:

• kellene: dylwn i / dylet ti / dylech chi / dylai fe/fo/hi / dylen ni / dylech chi / dylen nhw
• kell: Mae + rhaidd ragozott alakjai (a Mae ragozását lásd előrébb)

A tagadó és kérdő alakok hasonlóan képződnek mint más igeidőknél.

Ügyeljünk rá, hogy ha kitesszük a Fe / Mi előtétszócskákat, ezek után lágy mutáció következik!

[szerkesztés] Számnevek

A számok után a főnevek egyes számban állnak. Többes szám akkor használható, ha a szám és a főnév közé betesszük az o szócskát (ez lágy mutációt okoz).

A nőnemű főnevek (ll és r kivételével) az 1 szám után lágy mutáción mennek keresztül: un gath, de un llwy.

A 2, 3, 4 számoknak van hím és nőnemű alakjuk is: dau / dwy, tri / tair, pedwar / pedair.

A 2 szám után a főnevek lágy mutáción esnek át: dau gi, dwy gath.

A 3 után a hímnemű szavaknál hehezetes mutáció lép fel: tri thŷ.

Az 5, 6, 100 számok elvesztik utolsó betűjüket főnevek előtt: pump - pum potel (öt üveg), chwech - chwe llwy (hat kiskanál), cant - can punt (100 font).

5, 7, 8, 9, 10, 12, 15, 18, 20, 50, 100 után a blynedd (év) nazális mutáción megy át: mlynedd.

A 6 után hehezetes mutáció áll be: chwe phunt.

A 10, 12, 15 m előtt megváltozik: deg - deng, deuddeg - deuddeng, pymtheg - pymtheng.

[szerkesztés] Kötőszó

Két fontos kötőszóról érdemes említést tenni:

• a (és; magánhangzók előtt ac): utána hehezets mutáció lép fel: ci a chath; a rákövetkező y/yr-rel összekapcsolódik: y ci a y gath - y ci a’r gath, y tþ a yr ysgol - y tþ a’r ysgol.
• neu (vagy): utána lágy mutáció lép fel: te neu goffi.

[szerkesztés] Mutáció

[szerkesztés] Lágy mutáció

Lágy mutáció során a következő változások történnek:

• c → g
• p → b
• t → d
• g → -
• b → f
• d → dd
• ll → l
• rh → r
• m → f

A következő esetekben jön létre:

• az ail, cyn, dacw, dau/dwy, dy, dyma, dyna, ei, fe, gweddol, hen, hoff, lled, mi, mor, 'na, neu, rhaid, rhy, un (nn), y (nn), yn szavak után;
• az am, ar, at, dan, dros, drwy, gan, heb, i, o, tan, wrth elöljárók után;
• gan-nal kapcsolatos szerkezetekben;
• hoffwn, dylwn utáni igéknél;
• tagadó alakokban na után;
• felszólító alakokban;
• törtszámokban és utánuk;
• nőnemű jelzős szerkezetekben;
• egyes dátumkifejezésekben;
• lásd még az igeragozást is.

[szerkesztés] Nazális mutáció

Nazális mutáció során a következő változások történnek:

• c → ngh
• p → mh
• t → nh
• g → ng
• b → m
• d → n

A következő esetekben jön létre:

• a fy szó után;
• az yn (m előtt ym, ng előtt yng) elöljáró után.

[szerkesztés] Hehezetes mutáció

Hehezetes mutáció során a következő változások történnek:

• c → ch
• p → ph
• t → th

A következő esetekben jön létre:

• az a, â, chwe, ei (nn), na, tri (hn) szavak után;
• az â, gyda, tua elöljárók után;
• lásd még az igeragozást is.

[szerkesztés] Példaszöveg

Genir pawb yn rhydd ac yn gydradd â'i gilydd mewn urddas a hawliau. Fe'u cynysgaeddir â rheswm a chydwybod, a dylai pawb ymddwyn y naill at y llall mewn ysbryd cymodlon.

Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

[szerkesztés] Források

• Fodor István (főszerkesztő): A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999
• BBC online nyelvtanfolyam, London, 2002
• Coleg Menai: Clic Clic Cymraeg, Bangor, 2000
• Indo-European Languages - Welsh Tutorial by Thomas Fletcher, 2006

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] A nyelvről

• Omniglot.com (angol nyelvű)
• A walesi nyelv története és helyzete (angol nyelvű)
• Gwybodiadur (angol nyelvű)
• A walesi nyelv története (BBC Wales) (angol nyelvű)
• The University of Wales Centre for Advanced Welsh and Celtic Studies (angol nyelvű)
• The Blue Books of 1847 (National Library of Wales Digital Mirror) (angol nyelvű)

[szerkesztés] Szótárak

• Walesi-angol szótár (angol nyelvű)
• Geiriadur Prifysgol Cymru: University of Wales Dictionary of the Welsh Language (angol nyelvű)

[szerkesztés] Anyagok nyelvtanuláshoz

• BBC Learn Welsh (angol nyelvű)
• Mark H. Nodine: A Welsh Course (angol nyelvű)
• clwb malu cachu, walesit tanulók oldala (angol nyelvű)
• Welsh for Adults, University of Bangor (angol nyelvű)