Magyarország turizmusa
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ez a szócikk Magyarország turizmusát tárgyalja, azon belül az Magyarország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a magyarországi természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Turisztikai régiók
Magyarország turisztikai régiói a következők:
- Budapest-Középdunavidék turisztikai régió
- Közép-Dunántúl turisztikai régió
- Nyugat-Dunántúl turisztikai régió
- Balaton turisztikai régió
- Dél-Dunántúl turisztikai régió
- Észak-Magyarország turisztikai régió
- Észak-Alföld turisztikai régió
- Dél-Alföld turisztikai régió
- Tisza-tó turisztikai régió
[szerkesztés] Látnivalók
Fő szócikk: Magyarország látnivalóiLásd még:
- Magyarország világörökségi helyszínei
- Magyarországi turisztikai látnivalók listája (statisztikai régiók és megyék szerint)
- Magyarországi várak listája
- Magyarországi kastélyok listája
- Magyarország védett természeti értékeinek listája
- Magyarországi barlangok listája
[szerkesztés] Turisztikai régió szerint
Az egyes turisztikai régiók látnivalóinak fő jellemzői (a látnivalók további részletezését lásd a régiók szócikkében):
Budapest-Középdunavidék turisztikai régió
Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. Budapest számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és törökkori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jónéhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), számos köztéri szobor és közpark, történelmi hidak, gyógyfürdők és értékes természeti kincsek, védett erdők, hegyek és barlangok találhatóak. A főváros számos turisztikai szempontból is jelentős programnak ad otthont. Ezek közé tartozik a Budapesti Búcsú és az augusztus 20-i programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé). A régiónak Budapesten kívül számos turisztikai látnivalókat kínáló települése és kirándulóhelye van (pl. Esztergom, Gödöllő, Ráckeve, Szentendre, Vác, Visegrád, a Duna-kanyar, a Pilis hegység, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny), templomokkal, várakkal, kastélyokkal, múzeumokkal, népművészeti emlékekkel, arborétumokkal, erdei kisvasutakkal.
[szerkesztés] Természetjárás
Fő szócikk: Természetjárás Magyarországon[szerkesztés] Üdülőturizmus, aktív turizmus
Magyarországon különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó, az ország számos kisebb-nagyobb természetes vagy mesterséges tava, valamint a Tisza és a Duna vízpartja. Az utóbbi időben a turisták a dél-alföldi régió tanyáira is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik. A turisták ellátását sokhelyütt a falusi vendéglátás segíti.
Magyarország turisztikai régióinak kedvező természeti adottságai bőséges kínálatot nyújtanak a zöldturizmus, lovaglás, horgászat és kerékpározás kedvelőinek.
[szerkesztés] Gyógyturizmus
Magyarország gazdag termál- és gyógyvízkincsre települt gyógyfürdői és strandjai igen sok belföldi és külföldi turistát vonzanak. Budapest világhírű gyógyfürdőváros, a gyógyturizmus egyik kedvelt célpontja. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is. Az ország többi részén népszerű gyógyfürdők például a dél-dunántúli régióban Harkány, Sikonda és Szigetvár, az észak-alföldi régióban Szolnok, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve, a Tisza-tavi régióban Tiszafüred, Abádszalók és Berekfürdő.
[szerkesztés] Turisztikai információk, szolgáltatások
[szerkesztés] Szállás
Magyarországon a szállodától a panzión és diákszálláson keresztül a fizetővendéglátásig mindenféle szállás igénybevehető. Az üdülőturizmusban a vendéglátás sajátos formájaként a falusi vendéglátás is országszerte elterjedt.
[szerkesztés] Étkezés
Magyarországon a reggeli általában péksütemény vagy szeletelt kenyér szendvicsként (margarinnal vagy vajjal és felvágottal, pástétommal, tojással, sajttal, paprikával, paradicsommal vagy más nyers zöldségekkel, dzsemmel vagy lekvárral), illetve kolbásszal, virslivel, halkonzervvel, töpörtyűvel, szalonnával fogyasztva, esetleg müzli, tojásrántotta, pirítós, zsíroskenyér, bundáskenyér, lecsó stb. Reggelire meleg italt szokás inni, teát, kávét, kakaót, tejet.
Az ebéd hagyományosan két vagy három fogásból áll, az első fogás leves, a második a főétel, a harmadik valamilyen desszert, friss gyümölcs vagy befőtt. Kiadós, tartalmas leves esetén a második fogás valamilyen tartalmasabb desszert is lehet (túrós csusza, palacsinta, bukta, gombóc, stb.) A főétel legalább öt fő típusba sorolható: az első valamiféle hús körettel (ami általában krumpli, rizs, rizibizi, nyers vagy párolt zöldségek, metélttészta, nokedli, tarhonya, néhány ételnél a hússal összekeverve, pl.: paprikás krumpli, rizseshús), a második a rakott, a töltött és a káposztás ételek típusa (rakott krumpli, töltött paprika, rakott káposzta, töltött káposzta, székelykáposzta stb.), a harmadik valamilyen főzelék húsfeltéttel, a negyedik a kásák és pépes ételek csoportja (tejbegríz, puliszka stb.), az ötödik típust pedig a különböző tésztaételek képviselik (metélttészták, lángos, dübbencs stb.) Az első típusú főételhez általában külön kistányérban savanyúságot is fogyasztanak. A különféle húsokból készíthető pörkölt az egész világon ismert magyar étel (angolul goulash, németül gulasch). A húsokat ezenkívül még számtalan módon készítik el (pl. sültek, paprikások, rántott és főtt húsok, fasírtok stb.) Hús helyett néha hal vagy gomba szerepel, ezek szintén változatos módokon készíthetőek. A leves és főfogás mellé sokan kenyeret fogyasztanak, ami általában ki is van rakva kosárba. Az ételek utólagos fűszerezésére többnyire só, őrölt bors és paprika (főleg őrölt pirospaprika, néha paprikakrém, friss vagy szárított erőspaprika) található az asztalon, illetve egyes ételekhez porcukor, tejföl, ecet, mustár, ketchup, majonéz, torma, tartármártás.
A vacsora vagy az ebédhez hasonló meleg étel (gyakran csak főfogás leves nélkül), vagy pedig a reggelihez hasonló hideg étel.
Az idegen konyhák ételei közül a legnépszerűbbek az olasz spagetti, makaróni és pizza, a zsidó sólet és az amerikai hamburger és hot dog.
Az ünnepi ételek karácsonykor főételként a hal vagy a töltött káposzta, desszertként a beigli vagy a foszlós kalács, illetve a mézeskalács, szilveszterkor a virsli, a lencseleves vagy lencsefőzelék, a kocsonya, farsang idején a disznótoros (hurka és kolbász) és a fánk, húsvétkor pedig a sonka tojással. Születésnapi desszertként tortát szokás fogyasztani. A vendéget hagyományosan friss pogácsával fogadják vagy búcsúztatják. A különleges magyar desszertek, édességek közé tartozik például a dobostorta, somlói galuska, rétes, pite, mákosguba, túróstáska, kakaóscsiga, túrórudi stb.
A vegetáriánusoknak a főzelékhez rántott zöldségeket, rántott sajtot, szójakészítményt, burgonyakrokettet, tojást lehet ajánlani, a hagyományos húsételek helyett pedig gombát, sajtot, zöldségeket, szója- és gabonakészítményeket fogyaszthatnak. Budapesten a vegetariánusoknak jó választás lehet egy olasz étterem, pizzéria is.
Magyarországon a bor fogyasztásának nagy hagyománya és kultúrája van. A legismertebb magyar borok a tokaji aszú és az egri bikavér, de ezeken kívül még nagyon sokféle kiváló minőségű magyar bor létezik. Bizonyos főételekhez száraz vagy édes, vörös vagy fehér bort illik inkább kínálni, aminek külön szabályai vannak. Szüret idején kedvelt ital a must, hideg időben, téli kirándulásokon pedig a forralt bor. A különféle gyümölcsökből készült pálinka szintén hagyományos ital. Vidéken számos helyen pálinkával fogadják az érkező vendéget. A sör fogyasztása viszonylag kisebb múltra tekint vissza az országban, illetve eredetileg inkább csak a németajkú városi munkások itala volt. A legismertebb magyar sörök a Dreher, Borsodi, Soproni Ászok és Arany Ászok. Szilveszterkor, születésnapon és más ünnepeken pezsgővel szokás koccintani, a legnépszerűbb magyar pezsgő a Törley.
Az alkoholmentes italok közül legkedveltebbek a kávé, tea, kakaó, szénsavas üdítőitalok, szörpök, gyümölcslevek, szódavíz (szikvíz) és ásványvíz, de a sima csapvíz fogyasztása is gyakori. A hosszú kávé vagy tejjel kevert tejeskávé hígabb és kiadósabb ital, ennél jóval sűrűbb az eszpresszó és a feketekávé. A teát általában filteres teából készítik, és többnyire cukorral és citrommal ízesítik. Népszerűek a gyümölcsteák és a gyógynövényteák is.
[szerkesztés] Közlekedés
Magyarországnak öt nemzetközi repülőtere van, amelyek közül azonban csak a budapesti Ferihegyi repülőtér és a Balaton melletti Sármellék Nemzetközi Repülőtér bonyolít menetrendszerű járatokat. (Lásd: Magyarország repülőterei) Menetrendszerű légijárat az ország repülőterei között nincs.
Közvetlen vasúti járat a szomszédos országokon kívül a következő országokból van Magyarországra: Bulgária, Cseh Köztársaság, Németország, Olaszország, Lengyelország, Oroszország és Svájc. Az országon belül két vasúttársaság üzemel, a MÁV az egész országban, illetve a GYSEV a nyugati részén. A vasúthálózat csillagszerkezetű, Budapesttel a középpontjában. A csillag egyik végpontjáról a másikra gyakran csak budapesti átszállással lehet eljutni, még akkor is, ha ez óriási kerülőt jelent. Ezt a helyzetet az okozza, hogy a trianoni békeszerződés miatt a korábbi Kárpát-medencei vasúti körgyűrű az országhatárokon kívülre került. Magyarország nagyobb városait közvetlen, gyors Intercity járat köti össze Budapesttel. Ezenkívül a csak a főbb állomásokon megálló gyorsvonatok és a minden állomáson megálló személyvonatok közlekednek.
Az ország valamennyi fontosabb települése elérhető vonattal vagy menetrendszerű autóbuszjárattal. Az autóbuszjáratokat a Volán leányvállalatai működtetik.
A városok helyi közlekedésében a legtöbb helyen autóbuszt alkalmaznak. Budapesten ezenkívül a metró, a villamos, a trolibusz, a fogaskerekű vasút és a HÉV is fontos szerepet játszik. Villamos- és trolibuszjárat néhány más nagyvárosban is közlekedik. A turizmus szolgálatában álló különleges közlekedési eszközök a budapesti Sikló, Gyermekvasút és Libegő, valmint az ország számos helyén működő kisvasutak.
A vízi személyszállításban a legfontosabb a Budapest-Bécs közötti menetrendszerű szárnyashajójárat április és október között. Ezenkívül a Budapest és Szentendre, Visegrád, valamint Esztergom közötti kirándulóhajók, illetve a balatoni komphajók bonyolítanak jelentősebb forgalmat.
Jelenleg öt autópálya van az országban, valamennyi Budapestről indul ki (M1, M3, M5, M7), illetve az M0 Budapestet veszi körbe.
[szerkesztés] Egyéb hasznos információk
Külföldi turisták beutazása
Magyarországra az Európai Unió és Horvátország állampolgárai személyi igazolvánnyal is beléphetnek. Rajtuk kívül az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada állampolgárai számára elég az útlevél, egyéb országok állampolgárainak viszont vízummal is rendelkezniük kell. A turisták maximum 30 napig tartózkodhatnak az országban.
Pénznem
Magyarország legtöbb kereskedelmi és vendéglátóhelyén kizárólag a az ország hivatalos pénzneme, a magyar forint az elfogadott fizetőeszköz. A szállodák többségében, valamint számos étteremben és turisták által látogatott üzletben ugyanakkor ma már az Eurót is elfogadják.
Nyelvhasználat
Magyarországon általában nem jellemző az idegen nyelvek ismerete. A szállodákban, turisták által látogatott éttermekben és üzletekben a személyzet többé-kevésbé beszéli az angolt vagy a németet.
Borravalózás
Magyarországon általános szokás a borravalózás, ami azt jelenti hogy bizonyos szolgáltatásokért (ha elégedettek vagyunk), a hivatalos árnál kb. 10%-kal többet fizetünk, általában úgy, hogy a végösszeg kerek legyen. (Pl. 1120 forint helyett 1200 vagy 1300 forintot adunk.) Illik borravalót adni például a vendéglátóhelyeken, a taxiban vagy a fodrásznál.
Külföldiek orvosi ellátása
Elektromos hálózat, konnektor típusa
Akadálymentesség
A kerekesszékkel vagy bottal közlekedő mozgássérült turisták számára ma már egyre több szálloda, turisztikai látnivaló és múzeum akadálymentesen megközelíthető és használható Budapesten és az ország más településein is. A mozgássérült turisták az országban működő támogatószolgálatoktól előzetes megrendeléssel személyszállítást is igényelhetnek. A budapesti akadálymentes turisztikai lehetőségekről a Motiváció Alapítvány Budapesti útikalauz sérült embereknek című kiadványa nyújt tájékoztatást.[1]
Turistainformációs irodák
Az országról szóló egyéb információkat (földrajz, politika, közigazgatás stb.) lásd a Magyarország szócikkben!
[szerkesztés] Lábjegyzet
- ^ A kiadványról részletesebben lásd a www.motivacio.hu honlapot!
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Wikitravel: Hungary (angol nyelvű)
Based on work by