Macedón Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Република Македонија
Republika Makedonija

(Macedónia zászlaja) (Macedónia címere)
Hivatalos nyelv	Macedón
Főváros	Szkopje
Elnök	Branko Crvenkovski
Miniszterelnök	Nikola Gruevski 2006. augusztus 28. óta
Terület  - Teljes  - % víz	145.  25 713 km²  1,2%
Népesség  - Teljes (2003)  - Népsűrűség	140.  2 022 547 fő  81 fő/km²
Függetlenség	1991. szeptember 8.
Pénznem	Macedón dinár (MKD)
Időzóna	UTC +1
Himnusz	Денес Над Македонија (Ma Macedónia felett)
TLD	.mk
Hívószám	+389

Macedónia ^¤, más néven Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság a Balkán-félsziget egyik tengerparttal nem rendelkező, apró állama. 1991 előtt Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt, határai meghúzására 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor került sor. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot. Az ENSZ, a KEK, az EBESZ, a Nemzetközi Valutaalap tagja. Csatlakozási kérelmet nyújtott be a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése, határai 2 Földrajz 2.1 Domborzata 2.2 Vízrajz 2.3 Éghajlat 2.4 Növény- és állatvilág 2.5 Környezetvédelem 3 Történelem 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Közigazgatási felosztás 4.4 Politikai pártok 4.5 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.4 Szociális rendszer 6 Gazdaság 6.1 Általános adatok 6.2 Gazdasági ágazatok 7 Kultúra 7.1 Oktatási rendszer 7.2 Kulturális intézmények 7.3 Művészetek 7.4 Hagyományok 7.5 Gasztronómia 8 Sport 9 Megjegyzés 10 Külső hivatkozások 11 Források

[szerkesztés] Fekvése, határai

[szerkesztés] Földrajz

[szerkesztés] Domborzata

Az ország szinte teljes területe hegyvidék, eltekintve a Vardar folyó völgyétől és néhány egyéb, kisebb völgytől, mint a Bregalnica és a Strumica völgyei. A karsztos hegységben fekszik a tetovoi- polje illetve a Bitolai-polje. A Vardartól nyugatra húzódó hegyek és előhegyek a Dinári-hegységhez, a keletre lévő hegyek pedig a Szerb-Macedón rögvidékhez tartoznak.

Az ország szeizmográfiailag aktív, földrengésveszélyes területen fekszik.

Legmagasabb pontja: Korab-hegységben (2764 m)

[szerkesztés] Vízrajz

• Legnagyobb folyók: Vadar, Fekete-Drim.
• Legnagyobb tavak: Ohridi-tó, Preszpa-tó

[szerkesztés] Éghajlat

Éghajlata rendkívül száraz, mediterrán.

[szerkesztés] Növény- és állatvilág

[szerkesztés] Környezetvédelem

[szerkesztés] Történelem

Macedónia 1992 előtt soha nem volt független, eltekintve Makedónia ókori államtól, amely valóban részben Macedónia területén húzódott, de semmi köze nincs a jelenlegi országhoz.

Az ókorban Macedónia területén a trákok éltek, akiket később a görög makedónok északabbra szorítottak. A Nagy Sándor-i állam peremterülete maradt, amelyet az i. e. 3. századra visszafoglaltak a trák törzsek. A rómaiak i. e. 148-ban hódították meg a területet, és Macedonia provincia részévé teszik. Két fontos római várost is alapítottak: Stobit (a mai Szkopjét), illetve Heracleát (a mai Bitola helyén). A 4. századra a déli vidéktől eltekintve szinte teljesen elnéptelenedett, gyéren lakottá vált egészen a 7. század első felében jövő déli szlávok megérkezéséig.

A 10. században Bulgária, 971-től 1018-ig a Nyugat-Bolgár-Birodalom központi vidéke volt, majd bizánci befolyás alá került. 1218 és 1250 között a Bolgár Birodalomhoz tartozott, majd 1250-ben a pelagoniai csatában a Nikaiai Császársághoz került. Dušan István (1331–1355) később Szerbiához csatolta a területet. Az 1389-es rigómezei csata során a Török Birodalom részévé vált. 1689-1690 között Karpos kumanovói vajda törökellenes felkelése eredményekén létrejött egy macedón államalakulat, Karpost a nemzetközi hatalmak közül egyedüliként a Habsburg Birodalom elsimerte Kumanovó királyának. 1913-ban az első Balkán-háború során Szerbia magához csatolta, így 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től Jugoszlávia része, majd 1941-től nyugati része az olasz ellenőrzés alatt álló Albániához, illetve Pindoszi Fejedelemséghez, keleti fele pedig Bulgáriához került. 1944 végén a szerb (jugoszláv) partizánok vonták ellenőrzésük alá.

Első, viszonylagos függetlensége 1946-ban lett az országnak, amikor megalakult Jugoszlávia Macedóniai Szocialista Szövetségi Köztársasága. Az 1944 és 1949 között tartó görög polgárháborúban rengeteg macedón katona is harcolt.

Macedónia 1991. szeptember 17-én vált függetlenné. Ekkor szembe kellett néznie egy komoly jogi procedúrával, mivel Görögország kifogásolta, hogy az egyik görög tartomány nevét vette fel az ország, nem beszélve zászlajáról és címeréről. Végül az ENSZ 1993-as határozata tett pontot a kérdés végére azzal, hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (angolul: Former Yugoslav Republic of Macedonia, röviden: FYROM) néven vette fel a tagjai közé. Macedónia 1995-ben megváltoztatta zászlaját és címerét.

1999-ben a NATO-val együttműködve 400 000 albán menekültet fogadott. 2001-ben a Koszovói Felszabadítási Hadsereg több gerillaakciót is szervezett Macedóniában, amelyet végül a NATO levert.

2004-ben Macedónia benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, de 2015-nél előbb nem várható a belépése.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

A 2001-es albán etnikai villongások óta, az ország lakosságának mintegy negyedét kitevő albán kisebbségnek is működik képviselete a nemzeti parlamentben (Sobranje).

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Macedónia parlamentális demokrácia, a végrehajtó hatalom a kormány kezében van, független igazságszolgáltatás működik.

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

Az ország 7 járásból (srez), összesen 123 önkormányzatból (opstina) áll. A fővárosban, Szkopjéban hét önkormányzat működik.

2004 augusztusától visszaállították a 84 önkormányzatból (opštini; többes számban. Opština) álló rendszert, ebből 10 Nagy Szkopjéban található. Az önkormányzatokat 8 adminisztratív régióba (регион, region) osztották. Ezt megelőzően 1996 szeptemberétől 123 önkormányzat működött, 34 adminisztratív körzetben.

[szerkesztés] Politikai pártok

Macedónia fontosabb politikai tömörülései a következők:

• Macedón Szociáldemokrata Szövetség (SDSU) – az egykori kommunista párt utódszervezete
• Liberális Párt (LP)
• Demokratikus Prosperitás Pártja

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

• Lakossága: korábbi adatok: 1,2 millió (1950), 1,6 millió (1970), 2,0 millió (1999), 2 114 500 (2003)
• Népsűrűség: 83 fő/km2 (2003)
• Népességnövekedés: 0,41% (2003)

[szerkesztés] Legnépesebb települések

• Szkopje (kb. 300 000 lakos)
• Bitola (kb. 84 400 lakos)
• Prilep (57 000 lakos)
• Veles (45 200 lakos)
• Ohrid (47 700 lakos)
• Štip
• Tetovo (60 800 lakos)

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az országban 1,1 millió macedón szláv él, ők alkotják az ország lakosságának 55%-át. Jelentős kisebbség az albánoké (35%), illetve a törököké (4,5%). Ezen kívül romák, szerbek, bolgárok, görögök és vlachok élnek még az országban.

A lakosság 55%-a az ortodox felekezethez tartozik, 43%-a szunnita mohamedán, illetve további 1% római katolikus.

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdaság

Macedónia a volt Jugoszlávia legszegényebb vidéke volt. A macedón gazdaságot rengeteg gátló folyamat érte rövid történelme folyamán. A délszláv háború, a koszovói albán bevándorlás, az 1994-1995-ös görög gazdasági embargó, majd a 2001-es albán nemzetiségi kérdés mind-mind negatív hatással volt Macedónia amúgy is rossz gazdasági helyzetére.

Jelenleg Európa egyik gazdaságilag leghátrányosabb helyzetű országa, ahol az emberek leginkább a mezőgazdaságból élnek, a munkanélküliség óriási, és a feketegazdaság elfojtja a legális kereskedelmet.

[szerkesztés] Általános adatok

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

[szerkesztés] Művészetek

• Építészet

Történelme során az ország területén szinte valamennyi környező kultúra meghagyta a nyomát. A római korból maradtak meg Stobi romjai a mai Szkopje mellett. A keresztény kultúra is meghagyta a nyomát a bitolai mozaik formájában. Az ortodox kolostorok és templomok nagy része bizánci stílusban épült, amelyek legszebbje a Nezeri kolostor. Bolgár behatás látható Ohrid város házain. A török építészet rengeteg fürdőt és dzsámit emelt Szkopje városában.

• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

[szerkesztés] Hagyományok

[szerkesztés] Gasztronómia

[szerkesztés] Sport

[szerkesztés] Megjegyzés

Macedónia kiejtése „c”-vel és nem „k”-val helyes.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források