Jan Mayen
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Jan Mayen sziget a Norvég Királysághoz tartozó vulkanikus eredetű sarki sziget, területe 373 km². Két nagyobb részből áll, melyet egy keskeny földnyelv köt össze, egy részét gleccserek borítják.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Izlandtól 600 km-re északra, Norvégiától 950 km-re nyugatra[1], Grönlandtól 500 km-re keletre található.
A sziget rendkívül hegyvidékes. Legmagasabb pontja, az északi részén található Beerenberg (2277 m ) aktív vulkán; legutóbbi kitörése 1985-ben volt.[2]
[szerkesztés] Történelme
Egyes történészek szerint a 6. században Brendan ír szerzetes, majd később viking hajósok is megpillanthatták a szigetet, ez azonban nem bizonyított.
A sziget első hiteles felfedezése az 1600-as évek elején történt, amikor angol és holland bálnavadászok kerestek új vadászterületet. Nevét a holland tengerészről, Jan Jacobs May van Schellinkhout-ról kapta, aki 1614-ben lépett partjára, és az ő első tisztje készítette az első térképeket a helyszínről.
Holland bálnavadászok bálnafeldolgozó telepet létesítettek a szigeten, ahol fénykorában nyaranta 1000 ember lakott. A telep védelmére erődítést is végeztek. 1640 és 1650 között azonban a vadászat miatt a grönlandi bálna a kipuszulás szélére került, így a sziget is elnéptelenedett. A következő 230 évben csak néhány hajó vetődött erre.
1882-1883-ban egy osztrák-magyar sarkvidéki expedíció bázisa volt a sziget; az általuk készített térképet egészen az 1950-es évekig használták. A 20. század elején norvég prémvadászok kedvelt célpontja lett, azonban a rókaállomány megtizedelése miatt az 1920-as évek végére ez a tevékenység is visszaszorult.
Az első norvég meteorológiai állomást 1921-ben létesítették. 1922-ben a Norvég Meteorológiai Intézet annektálta a szigetet Norvégia számára. 1929-ben királyi dekrétummal norvég szuverenitás alá helyezték, majd egy 1930-as törvény a Norvég Királyság részévé nyilvánította.[3]
[szerkesztés] Gazdasága
Jan Mayenen nincsen semmilyen természeti kincs vagy erőforrás. A gazdasági aktivitás csak arra terjed ki, hogy a kitelepített norvég rádió és meteorológiai központokat ellássák. Van egy nem lebetonozott 1585 m hosszú leszállópályája, és 124.1 km partszakasza, ahol kikötő nem, csak néhány horgonyzóhely található.
Máig vita van Norvégia és Dánia között a halászati területek felosztásáról, mivel egy 1988-as egyezmény alapján a Grönland és Jan Mayen közti területeken Dániának kizárólagos halászterülete van.
A szigeten csak a LORAN-C (Long Range Navigation) bázis üzemeltetői tartózkodnak 14-en, és a meteorológiai állomás 4 dolgozója. Mindkét állomás emberei Olonkinbyenben laknak, így hívják a Loran-C bázis lakónegyedét. A szigeten nincsenek bennszülött lakosok, de van saját ISO 3166-1 szabványú országkódja (SJ), internet jelzése (.sj) (igaz nem használják). Van saját amatőr rádiós előtétjelzése is : (JX)
A sziget 1995 óta Norvégiához tartozik, a megyei kormányzó irányítja, de valamennyi hatalma a Norvég Logisztikai Szervezet (CIS) parancsnokának is van, mely szervezet a hadsereg része.
[szerkesztés] Források
- ^ Jan Mayen, Island of Jan Mayen (letöltve: 2007.02.11.)
- ^ Jan Mayen, Island of Jan Mayen (letöltve: 2007.02.11.)
- ^ Jan Mayen - History, Island of Jan Mayen (letöltve: 2007.02.11.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Műholdas radarkép Jan Mayenről
- Fotók és információs a szigetről (angol)
- Jan Mayen legénysége (angol)
- LORAN-C bázis (angol)
Based on work by