Abaúj-Torna vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Abaúj-Torna vármegye** (1785–1950)

Székhely	Kassa
Terület	3317 km²
Népesség	203 438 (1941)
Nemzetiségek	magyarok, szlovákok

Abaúj-Torna vármegye (szlovákul: Abov-Turňa, németül: Abaujwar-Tornau, latinul: Comitatus Abaujvariensis et Tornensis vagy Comitatus Abaujvarisis et Tornensis) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében. A vármegye északi része ma Szlovákia, míg déli része Magyarország területén fekszik.

[szerkesztés] Székhelye

Abaúj vármegye székhelye 1647-ig Abaújvár, 1647 és 1881 között Kassa volt. A törvényesen egyesült Abaúj-Torna székhelye 1881–1920 között, majd 1938–1945 között ismét Kassa, 1920–1938, majd 1945–1950 között Szikszó volt.

[szerkesztés] Földrajz

1910-ben az Abaúj-Tornát körülvevő vármegyék a következők voltak: északon Szepes és Sáros, keleten Zemplén, délen Zemplén és Borsod, nyugaton pedig Gömör-Kishont. A vármegye területe 1910-ben: 3317 km². A vármegye két fő folyója: a Hernád és a Bódva.

[szerkesztés] Történelem

Abaúj-Torna vármegye, mint a neve is mutatja, két vármegye – Abaúj, illetve Torna – egyesítésével jött létre az 1881. évi LXIV. törvénycikkel.

A két közigazgatási egység először 1785 és 1790, másodszor 1848 és 1859 között adminisztratív úton, harmadszor pedig 1881-től 1950-es megszűnéséig, immáron törvényhozási úton volt egyesítve.

1920-ban a vármegye északi része az újonnan megalakult Csehszlovákia részévé vált. A vármegye déli része, amely Magyarországé maradt, Szikszó székhellyel működött tovább. Miután Csehszlovákia felbomlott, 1938-ban az I. bécsi döntés értelmében Szlovákia déli, magyarlakta sávja visszakerült Magyarországhoz, Abaúj-Torna vármegye területe ismét kiegészült az északi résszel, székhelye pedig újra Kassa lett. A II. világháború után a bécsi döntések érvényüket vesztették, és visszaállították az 1920-as csehszlovák-magyar határt.

Az 1950-es megyerendezés eredményeként a csonka vármegye Borsod, Gömör és Kis-Hont valamint Zemplén vármegyék maradékával együtt a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye részévé vált.

Szlovákia 1996-os közigazgatási átszervezése után az egykori vármegye szlovákiai része a Kassai kerület része lett.

[szerkesztés] Lakosság

1910-ben a vármegyének összesen 202 282 lakosa volt. Ebből 156 668 magyar, 36 067 szlovák, 6520 német, 387 ruszin és 2444 egyéb nemzetiségű volt. Hitfelekezeti szempontból 118 179 római katolikus, 42 728 református, 20 089 görög katolikus, 14 251 zsidó, és 6832 evangélikus lakott 1910-ben a vármegye területén.

1941-ben 203 438 magyar, 18 879 szlovák, 2581 bunyevác, 904 német, 623 cigány, 256 ruszin, 72 román, 3 horvát és 105 egyéb nemzetiségü lakott a vármegyében. Hitfelekezet szerinti megoszlás ugyanakkor: 140 377 római katolikus, 45 384 református, 22 476 görög katolikus, 14 764 zsidó, 4773 evangélikus, 339 ortodox, 116 baptista és 55 unitárius.