Egyesült Nemzetek Szervezete

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1919 és 1945 között működött Népszövetség utódszervezeteként jött létre a II. világháború után. Magyar rövidítése ENSZ, a szervezet angol nevéből, a United Nationsból ered az UN rövidítés. Az ENSZ franciául L'Organisation des Nations unies (ONU), spanyolul Naciones Unidas (ONU). Az Egyesült Nemzetek kifejezés Franklin Delano Roosevelt amerikai elnöktől származik.

[szerkesztés] Története

ENSZ

Az ENSZ-nek nincs címere

Az ENSZ New York-i székháza

Hivatalos nyelvek

angol, francia, spanyol, kínai, orosz, arab

Székhelye

New York

Főtitkára

Ban Ki Mun

Alapítás

1945. június 26.

Az ENSZ alapokmány életbelépése

október 24.

Internet-oldal

www.un.org

[szerkesztés] Előzmények

A második világháború alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző országok között a korábbinál összehangoltabb nemzetközi együttműködésre lesz szükség. Az USA és Nagy-Britannia kezdeményezésére a három szövetséges nagyhatalom – moszkvai külügyminiszteri értekezletén – megállapodott egy nemzetközi szervezet létrehozásában. Ennek előkészületeit és egyes intézményeinek megszervezését a nyugati államok már el is kezdték. (Pl. UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet), FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet), IMF (Nemzetközi Valutaalap). 1944 augusztusában Washington közelében (Dumbarton Oaks) ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás, amelynek során az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, a SZU, valamint Kína képviselői kidolgozták az ENSZ alapokmányát. Megállapodtak abban, hogy az ENSZ legfelsőbb fóruma a tagállamok közgyűlése. Ezenkívül létrehozták a Biztonsági Tanácsot. Állandó tag az öt nagyhatalom (USA, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, SZU), amelyeknek vétójoguk van, azaz a Biztonsági Tanács csak az 5 nagyhatalom igenlő szavazatával hozhat határozatot. E főként szovjet kívánságra elfogadott rendelkezés hosszú időre megbénította az ENSZ munkáját, ugyanakkor megóvta a szervezetet a felbomlástól. 1945. február 4-én ismét találkozott Churchill, Roosevelt és Sztálin a Krím-félszigeten levő Jaltában. A "három nagy" megegyezett a létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) működési alapelveiben, s nemzetközi konferenciát hívott össze San Franciscóba az ENSZ alapokmányának kidolgozására. (1945. április-június).

[szerkesztés] Megalakulása

1945. áprilistól júniusig tanácskozott az ENSZ San Franciscóba összehívott konferenciája, amelynek résztvevői végleges formába öntötték és elfogadták a szervezet alapokmányát, és az 51 részt vevő ország, mint alapító tag létrehozta az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amelynek New York lett a központja. Az ENSZ alapokmányát 1945. június 26-án San Franciscóban írták alá, s még ugyanabban az évben október 24-én (United Nation's Day)lépett hatályba. Az ENSZ létrejöttének és működésének célja – az alapokmány szerint –, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot, fejlessze a nemzetek közötti kapcsolatokat, megoldja a gazdasági, szociális, kulturális vagy emberbaráti jellegű nemzetközi feladatokat, valamint hogy az egyes nemzetek által a közös célok elérése érdekében kifejtett tevékenységek egyeztető fóruma legyen. Az alapokmányt ötven nemzet résztvevői dolgozták ki a San Franciscó-i konferencián. Lengyelország nem vett részt a konferencián, de fenntartották neki a lehetőséget, hogy később az alapítók közt írhassa alá az Alapokmányt, így lett az 51. alapító tagállam. A San Franciscó-i konferencia előkészítésének intenzív fázisában Roosevelt elnök meghalt 1945. április 12-én az új elnök, Harry Truman és Eduard Stettitus vette át a San Franciscó-i konferencia vezetését. A nagyhatalmak mellett fontos szerepet játszottak a latin-amerikai államok. Tiltakoztak a nagyhatalmak vétójoga ellen és elérték, hogy Argentínát meghívják a konferenciára. (SZU tiltakozott Argentína meghívása ellen, amely a háború alatt semleges államként a harmadik birodalmat támogatta. Az USA nyomására március 27-én Argentína úgy határozott, hogy hadat üzen a tengelyhatalmak ellen.)

[szerkesztés] Tagjai

Fő szócikk: Az ENSZ tagállamai

A világszervezet alapító okmánya szerint tagja lehet minden békeszerető nemzet, amely az alapokmányban foglalt kötelezettségeket vállalja és a szervezet megítélése szerint e kötelezettségek teljesítésére képes és hajlandó.

Az ENSZ-nek jelenleg 192 tagállama van.

1945-ben az 51 alapító tagállamok a következőek voltak: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Belgium, Bolívia, Brazília, Chile, Csehszlovákia, Costa Rica, Dánia, Dél-afrikai Köztársaság, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Egyesült Királyság, Egyiptom, Etiópia, Fehéroroszország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Görögország, Guatemala, Haiti, Hollandia, Honduras, India, Irak, Irán, Jugoszlávia, Kanada, Kína, Kolumbia, Kuba, Lengyelország, Libanon, Libéria, Luxemburg, Mexikó, Nicaragua, Norvégia, Panama, Paraguay, Peru, Salvador, Szaúd-Arábia, Szovjetunió, Szíria, Törökország, Ukrajna, Új-Zéland, Uruguay és Venezuela.

1973-ban belépett a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság 133. és 134. tagként. Ausztria 1955-ben, Svájc 2002-ben lépett be.

Az ENSZ-tagság az államiság elismerésének egyik jelképe lett – noha hivatalosan ez nem feltétele új államok létrejöttének: az ENSZ-nek a mai napig nem tagja például a vitatott hovatartozású Tajvan, a vallási központként önállóságot élvező Vatikán, (melynek nemzetközi képviselője, a Szentszék, azonban megfigyelői státusszal rendelkezik), továbbá a nem minden ország által elismert államok (Nyugat-Szahara (Demokratikus-arab Köztársaság Szahara), Észak-Ciprus Török Köztársasága, a Cook-szigetek, a szintén vitatott státuszú Dnyeszter-menti Köztársaság), de Svájc is csak 2002-ben csatlakozott a szövetséghez.

Az ENSZ-hez a mai napig csatlakoznak új tagországok, így például noha Csehszlovákia az ENSZ alapító tagja volt, Csehország csak 1992, Szlovákia pedig 1993 óta számít tagországnak. Magyarország – a világháború veszteseként – nem lehetett alapító tagja az ENSZ-nek, hazánk 1955. december 14-én csatlakozott a világszervezethez.

[szerkesztés] Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya

Az Alapokmány az Egyesült Nemzetek "alkotmánya", amelyet 1945. június 26-án írtak alá Veterans War Memorial Building színháztermében, San Francisco-ban, és 1945. október 24-én lépett életbe. Lengyelország, a 22. alapítótag, nem tudott részt venni a konferencián, és csak később írta alá az Alapokmányt. Az Alapokmány egy időben nem korlátozott nemzetközi szerződés és létrehozásától számítva csak 4 helyen követtek el rajta változtatásokat. (Törvénycikk: 23, 27, 61 és 109.) Preambulommal kezdődik, amelynek 19 fejezete és 111 törvénycikke van. (Ezzel ellentétben a Népszövetség alapszabálya csak 26 törvénycikkből állt). A Fejezetek többek között az ENSZ fő szerveiről szólnak, valamint a konfliktusok békés rendezéséről, intékedésekről a béke veszélyeztetése, megtörése vagy támadó cselekmény esetén.

[szerkesztés] Működése

Az ENSZ székhelyén kívül – amely New York – állandó képviseletet tart fenn Genfben és Bécsben. Az ENSZ főszervei a következők: Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Nemzetközi Bíróság és Titkárság.

[szerkesztés] Célja

Fő célja: A világbéke és nemzetközi biztonság megtartása.

Mellékcéljai: barátságos kapcsolatok kialakítása, az alapszabályzat továbbfejlesztése, nemzetközi együttműködés.

[szerkesztés] Az ENSZ családja

ENSZ-Körökben és a nemzetközi jogi irodalomban meghonosult az ENSZ családja szókapcsolat. Ezzel a kifejezéssel próbálják meg összefoglalni az ENSZ szervezetét, amelyhez a főszervek mellett a független szervek, a békefenntartó hadműveletek intézményei, és a speciális szervek is hozzátartoznak.

[szerkesztés] Főszervei

A Közgyűlés (GA) valamennyi tagállam legfeljebb öt-öt képviselőjéből áll. A Közgyűlés vitathatja meg az ENSZ alapelveihez kapcsolódó kérdéseket, ajánlásokat tehet a szervezet tagjainak vagy főszerveinek.

ENSZ-Biztonsági Tanács

A A Biztonsági Tanács (SC) a szervezet tizenöt tagjából áll, állandó tagjai Kína, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok. További tíz tagot – egyenként két-két évre – a közgyűlés választ a BT-be. Az öt állandó tagnak vétójoga van minden kérdésben. A BT a gyors és hathatós cselekvés letéteményese, határozatai az ENSZ tagállamok részére kötelező érvényű.

A Gazdasági és Szociális Tanács (ECOSOC) az állandóság és jólét megteremtésén fáradozik. Céljai közé tartozik az életszínvonal emelése, a teljes foglalkoztatás, valamint a gazdasági és szociális haladás és fejlődés feltételeinek megteremtése. Az ESA a közgyűlés által megválasztott 54 tagból áll.

A Gyámsági Tanács (TC) célkitűzései közé tartozik a gyámság alatt álló területek lakosságának politikai, gazdasági, szociális előrehaladásának, valamint a nevelésügy fejlesztésének; továbbá az önkormányzati képesség vagy függetlenség felé való fokozatos haladásnak a megteremtése. A Gyámsági Tanács tagjainak száma nincs előirva: tag lehet mindazon ország, melynek fennhatósága alá ilyen terület tartozik, a BT tagjai, valamint a közgyűlés által megszavazott tagok.

A Nemzetközi Bíróság (ICJ) az ENSZ legfőbb bírói szerve. Az ENSZ mindegyik tagja, mely nyilatkozatával kötelező érvényűnek fogadja el magára nézve a bíróság döntéseit, kötelezi magát, hogy minden olyan jogvitában, amelyben félként szerepelt, alkalmazkodni fog a Nemzetközi Bíróság határozatához. Jelenleg a 185 ENSZ tagállamból csupán 58-nak van érvényben ilyen nyilatkozata. A Nemzetközi Bíróság székhelye Hágában van, 15 állandó bíró alkotja a testületét, akik mind különböző államok állampolgárai.

Az ENSZ Titkárság a a főtitkárból és tisztviselői karból áll. A főtitkárt a Biztonsági Tanács ajánlására a Közgyűlés nevezi ki. Ő a szervezet legfőbb igazgatási tisztviselője. A főtitkári funkció politikai jellegű feladat, amely aktivitást, jó diplomáciai készséget igényel, és egyúttal feltételezi a bizalom meglétét a főtitkár és a tagállamok között. 2007. január 1-től az ENSZ főtitkára és a szervezetet 1997-től irányító Kofi Annan ghánai politikus utódja a dél-koreai Ban Ki Mun.

[szerkesztés] Főtitkárai

Trygve Lie (Norvégia) 1946–1952
Dag Hammarskjöld (Svédország) 1953–1961
U Thant (Mianmar) 1961–1971
Kurt Waldheim (Ausztria) 1972–1981
Javier Pérez de Cuéllar (Peru) 1982–1991
Boutros Boutros-Ghali (Egyiptom) 1992–1996
Kofi Annan (Ghána) 1997-2006
Ban Ki Mun (Dél-Korea) 2007-

[szerkesztés] Speciális szervek

Az ENSZ egyéb szervei, bizottságai és alapjai is segítik a világszervezet munkáját, illetve az ENSZ kitűzött céljainak megvalósítását.

FAO Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezet: Feladata a mezőgazdasági fejlesztés, a jobb táplálkozás és az élelmiszerbiztonságra való törekvés – legyen mindenkinek mindenkor az aktív és az egészséges élethez szükséges élelme – támogatásával azon munkálkodik, hogy enyhítse a szegénységet és az éhínséget. Székhelye Rómában található.
ICAO Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet
IFAD Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap
ILO Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
IMO Nemzetközi Tengerészeti Szervezet
ITU Nemzetközi Távközlési Unió
UNESCO Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete: Feladata az emberiség intellektuális és erkölcs szolidaritására alapozva a tartós világbékét építse. Munkaterülete az oktatás, természettudományok, társadalom és bölcsésztudományok, kultúra és kommunikáció. Székhelye Párizs.
UNIDO Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete: A bécsi székhelyű szervezet a fejlődő országok iparosításának felgyorsítása érdekében jött létre.
WBG Világbank csoport
- IBRD Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
- IDA Nemzetközi Fejlesztési Szervezet
- IFC Nemzetközi Pénzügyi Társaság
- MIGA Multilaterális Befektetési Garancia Alap
- ISCID Befektetési Vitákat Rendező Nemzetközi Központ
IMF Nemzetközi Valutaalap: Előmozdítja a nemzetközi pénzügyi együttműködést. Támogatja az árfolyam stabilitást és a szabályozott deviza megállapodásokat. Segíti a multilaterális fizetési rendszer létrehozását és a devizakorlátozások megszüntetését. Átmenetileg a pénzügyi források nyújtásával segíti a tagokat a fizetési mérlegük egyensúlyhiányuk korrigálásban.
WTO Kereskedelmi Világszervezet: Elősegíti a nemzetközi szabad kereskedelmet nemkívánatos mellékhatások nélkül, a nemzetközi áruk és szolgáltatások szabad áramlását, a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások lefolytatását valamint a nemzetközi kereskedelmi viták rendezését.
WIPO Szellemi Tulajdon Világszervezete
WMO Meteorológiai Világszervezet
UPU Egyetemes Postaegyesület
WHO Egészségügyi Világszervezet: Feladatai közé tartozik a világszintű iránymutatás adása az egészségügy területén. Együttműködik a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében. Megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása. Központja Genf.

[szerkesztés] Békefenntartó hadműveletek intézményei

Az Egyesült Nemzetek egy hadviselési plakátja

IFOR/SFOR
...

[szerkesztés] Autonóm szervek

INSTRAW
UNHCS
UNCTAD Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia

Elsődleges célja a fejlődő országok gazdasági növekedésének elősegítése. A szervezet székhelye Genfben található.

UNDCP
UNDP
UNEP az ENSZ környezeti tevékenységének koordinálását, a fejlődő országokban való környezeti szempontból elfogadható gazdaságpolitika kialakításánál való segédkezést és a fenntartható fejlődés elősegítését célzó célzó ENSZ-szervezet. A központja Nairobiban, Kenyában található.
UNFPA
UNHCR Menekültügyi Főbizottság
UNICEF az ENSZ Gyermekalapja, segédszerv. A gyermekek jólétével, egészséges testi, szellemi, lelki fejlődésükhöz szükséges alapellátások (pl. védőoltások, tiszta ivóvíz, oktatás) biztosításával, a gyermekek jogainak érvényesítésével foglalkozik. A világszervezet költségvetéséből nem részesedik, gyermekvédelmi programjait kizárólag önkéntes hozzájárulásokból és adományokból finanszírozza. Központja New York-ban van.
UNIFEM
UNITAR
UNU
WFC