Heves vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Székhely | Eger |
Terület | 3761 km² |
Népesség | 279 700 (1910) |
Nemzetiségek | magyarok |
Heves vármegye (németül: Hewesch; latinul: Hevesiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Ma Magyarország része.
[szerkesztés] Földrajza
Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság. A területének északi részét a Mátra foglalja el, dél-keleten pedig az Alföld egy része fekszik. A vármegye legfontosabb fólyója a Tisza és a Zagyva. Északról Gömör-Kishont és Borsod vármegyék, keletről Borsod és Hajdú vármegyék, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, nyugatról pedig Nógrád vármegye határolta.
[szerkesztés] Történelem
Heves vármegye a 13. században alakult. Az Oszmán Birodalom uralma alatt ált 1596-1687 között. Ezután történelme nagyrészt csendes. A II. világháború után a vármegye területe átalakult: Pásztó és környéke Nógrád megye része lett, a Tiszától keletre fekvő területe Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett, valamint a vármegyéből megye lett, megszűnt a vármegyerendszer.
[szerkesztés] Közigazgatás
Heves vármegye hat járásra volt felosztva:
- Egeri járás, székhelye Eger (rendezett tanácsú város)
- Gyöngyösi járás, székhelye Gyönygyös (rendezett tanácsú város)
- Hatvani járás, székhelye Hatvan
- Pétervásárai járás, székhelye Pétervására
- Tiszafüredi járás, székhelye Tiszafüred
|