Moson vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Székhely | Mosonmagyaróvár |
Terület | 2013 km² |
Népesség | 94.479, 1910 |
Nemzetiségek | németek, magyarok |
Moson vármegye (szlovákul: Mošoň; németül: Wieselburg; latinul: Mosoniensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részén. Területét Ausztria, Magyarország és Szlovákia között osztották fel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegye területe szinte mindenhol síkság volt, csak északnyugati sarkába nyúlt be a Lajta-hegység egy csoportja. A vármegye síkságának tengerszint fölötti magassága 112-120 méter között van mindenhol. Fontos folyói a Duna, a Lajta, a Rábca voltak, valamint lényeges tava a Fertő-tó. Északról Ausztria, illetve Pozsony vármegye, keletről Pozsony és Győr, délről Győr és Sopron, nyugatról pedig Ausztria határolta.
[szerkesztés] Történelem
Moson vármegye a leghamarabb alapított vármegyék közé tartozott. Keleti része a trianoni döntés után Magyarországnak maradt, a vármegye nyugati részét Ausztria területéhez csatolták.
1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Győr és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a II. világháború után Győr-Moson megye lett. 1947-ben a párizsi békekötéskor 3 község (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún) Csehszlovákiához került a pozsonyi hídfő kiszélesítéséhez. Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megye egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.
[szerkesztés] Lakosság
1910-ben a vármegyének összesen 94.479 lakosa volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye három járásra volt felosztva 1910-ben:
- Magyaróvári járás, székhelye Mosonmagyaróvár
- Nezsideri járás, székhelye Nezsider
- Rajkai járás, székhelye Rajka
|