Csongrád vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Szentes |
| Terület | 3569 km² |
| Népesség | 325 500 (1910) |
| Nemzetiségek | magyarok |
 |
|
 |
|
Csongrád vármegye (németül: Tschongrad; latinul: Chongradiensis, Csongradiensis) közigazgatási egység a Magyar Királyság középső részében. A vármegye területének legnagyobb része ma a magyarországi Csongrád megye része, míg egy kis terület Szerbiához tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegye területe szinte mindenhol síkság, csak néhány helyen találni mesterségesen emelt dombokat. A síkság nyugat-kelet irányba ereszkedik alá, Szegednél tengerszint fölötti magassága 80 m. A síkság a vármegye nyugati részén viszont már 120 m-re is felmelkedik. A vármegyének több fontos folyója van: a Tisza, amelyhez rengeteg ér csatlakozik, a Maros, a Kőrös. Hasonlóan keleti szomszédjához, Csanád vármegye talajához, Csongrád vármegye talaja is rendkívül termékeny.
[szerkesztés] Történelem
Csongrád vármegye a 11. században lett alapítva. Az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században, a Habsburg Birodalom pedig a 17. században kebelezte be. 1918-tól Horgos és környéke a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. 1950-ben a szomszédos, több csonka vármegyéből létrehozott Csanád-Arad-Torontál vármegye aradi és torontáli részét Csongrád vármegye területéhez csatolták.
[szerkesztés] Lakosság
1910-ben a vármegyének 325 568 lakosa volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegyének volt két törvényhatósági jógú városa (Szeged, Hódmezővásárhely), egy rendezett tanácsú város (Szentes) és négy körzetre volt felosztva:
- Csongrádi járás, székhelye Csongrád
- Tiszáninneni járás, székhelye Kiskundorozsma
- Tiszántúli járás, székhelye Mindszent
|
|
|
|
Based on work by