Ung vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Székhely | Ungvár |
Terület | 3230 km² |
Népesség | 160.282, 1910 |
Nemzetiségek | ruszinok, magyarok |
Ung vármegye (szlovákul: Užská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében. Területét Ukrajna, Románia és Magyarország között osztották fel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegy északi, nagyobbik része hegység, déli része síksá által volt lefödve. Az északi részén az Kárpátok északkeleti csoporjai, délnyugati részén az Alföld egyik nyúlványai feküdt. A vármegye fő folyója az Ung és a Tisza. Északról Galícia, keletről Bereg vármegye, délről Zemplén és Szabolcs vármegyék, nyugatról pedig Zemplén vármegye határolta.
[szerkesztés] Történelem
Ung vármegye a legöregebb magyar vármegyék közé tartozott, egyben a Magyar Királyság északkeleti részének legnagyobb vármegyéje is volt, amelyből a történelme során szakadtak le kisebb földdarabok. Történelme viszonylag csendes, csak a 20. században volt lényeges esemény itt. 1918-tól a vármegye két részre szakadt: északi, nagyobbik részét Csehszlovákia magához csatolta, déli, kisebb része Magyarországnak maradt, amely egyesült a szintén csonka Szabolcs vármegyével, így jött létre a két világháború között létező Szabolcs-Ung vármegye. A II. világháborúban a vármegye teljes területe visszakerült egy rövid időre Magyarországhoz, ekkor Szabolcs-Ung vármegye szétvált, és mindkettő kiegészült elszakított részeivel. A II. világháború után azonban a visszaszerzett területek újra elcsatolódtak, a vármegye ekkor három része szakadt: legnagyobb részt a Szovjetunió (azon belül Ukrajna kapta meg, de Szlovákia is részesedett a területből, illetve Magyarországnak is maradt egy kis rész. A magyarországi része a vármegyének 1950-ben egyesült a szintén csonka Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyékkel, így jött létre Szabolcs-Szatmár megye, amelyet 1990-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megye néven neveznek. Az északi, szovjetunión belüli része az ukrajnai Kárpátalja régió területéhez tartozott. Bár most már nem létezik a Szovjetunió, a vármegye ukrajnai közigazgatási helyzete azóta sem változott. Csehszlovákia 1933-ban felbomlott, azóta a vármegye addig oda tartozó része Szlovákia területének részévé vált. 1996-tól a szlovákiai rész a Kassai kerülethez tartozik.
[szerkesztés] Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 160.282 személy volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegy hat járásra volt felosztva:
- Nagybereznai járás, székhelye Nagyberezna
- Nagykaposi járás, székhelye Nagykapos
- Percsenyi járás, székhelye Percseny
- Szerednyei járás, székhelye Szerednye
- Szobránci járás, székhelye Szobránc
- Ungvári járás, székhelye Ungvár (rendezett tanácsú város)
|