Brassó vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Brassó |
| Terület | 1803,63 km² |
| Népesség | 86 777 (1891) |
| Nemzetiségek | románok, németek |
 |
|
 |
|
Brassó vármegye (románul: Comitatul Braşov, németül: Kronstadt; latinul: Comitatus Brassoviensis, Comitatus Coronensis) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság erdélyi részében. Magyarország legkisebb vármegyéje, az erdélyi szászok kulturális központja volt.
[szerkesztés] Földrajz
Az egykori Brassó vármegye teljes területe hegység. Legfontosabb folyója az Olt. A vármegye területének nagyrészét a Persányi-hegység és a Bodzai-havasok fedték le. A vármegyét északról Nagy-Küküllő vármegye, keletről Háromszék vármegye, délről Románia, nyugatról pedig Nagy-Küküllő és Fogaras vármegyék határolták.
[szerkesztés] Története
Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott. 1918 óta Brassó vármegye területe Romániához tartozik. Ma Szeben és Brassó megyék részét képezi.
[szerkesztés] Közigazgatás
1910-ben a vármegye három járásra volt felosztva:
- Alvidéki járás, székhelye Földvár
- Felvidéki járás, székhelye Brassó (ami rendezett tanácsú város is volt)
- Hétfalusi járás, székhelye Hosszúfalu
|
|
|
|
Based on work by