Udvarhely vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Székelyudvarhely |
| Terület | 2.938 km² |
| Népesség | 124.200, 1910 |
| Nemzetiségek | magyarok |
 |
|
 |
|
Udvarhely vármegye (románul: Comitatul Odorheiu) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegye terület nagyrészt hegység volt, amely délnyugat-északkelet irányba ereszkedett alá. Területén feküdt a Hargita-hegység. A legfontosabb folyója a Nagy-Küküllő. Északról és keletről Csík vármegye, délről Háromszék és Nagy-Küküllő vármegyék, nyugatról pedig Maros-Torda és Kis-Küküllő vármegyék határolták.
[szerkesztés] Történelem
A vármegye 1876-ban alakult Udvarhelyszékből. 1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivtalosan is Románia része, annak ellenére, hogy a lakosság 99%-a magyar nemzetiségű volt. A II. bécsi döntés értelmében a terület 1940-1944 között újra Magyarországhoz tartozott, ám ez később érvénytelenné vált, a terület visszakerült Romániához. 1960-ban területét a romániai Hargita, Kovászna és Maros megyék között osztották fel.
[szerkesztés] Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 124.200 személy volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye három járásra volt felosztva:
- Udvarhelyi járás, székhelye Székelyudvadhely
- Homoródi járás, székhelye Homoródalmás
- Székelykeresztúri járás, székhelye Székelykeresztúr
|
|
|
|
Based on work by