Trencsén vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Trencsén |
| Terület | 4456 km² |
| Népesség | 310.400, 1910 |
| Nemzetiségek | szlovákok, magyarok |
 |
|
 |
|
Trencsén vármegye (szlovákul: Trenčin) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegye területének nagyrésze hegyvidék volt, amelyet középen a Vág folyó széles völgye osztott ketté. Hegyei az Északi-Kárpátok csoportjai, azonbelül a Kis-Fátra csoportjai közé tartozott. Legfontosabb folyói a Vág és a Varinka. Északról Morvaország és Galícia, keletről Nyitra, Turóc és Árva vármegyék, délről Nyitra vármegye, nyugatról pedig Morvaország határolta.
[szerkesztés] Történelem
A vármegye a 11. században lett alapítva, az első magyar vármegyék egyike. 1918-tól a vármegye teljes területe Csehszlovákia része lett gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1993-tól a szlovákiai Trencséni kerület területéhez tartozik.
[szerkesztés] Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 310.400 lakos volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye kilenc járásra volt felosztva:
- Báni járás, székhelye Bán
- Csacsai járás, székheley Csacsa
- Illavai járás, székhelye Illava
- Kiszucaújhelyi járás, székhelye Kiszucaújhely
- Nagybiccsei járás, székhelye Nagybiccse
- Puhói járás, székhelye Puhó
- Trencséni járás, székhelye Trencsén (rendezett tanácsú város)
- Vágbesztercei járás, székhelye Vágbeszterce
- Zsolnai járás, székhelye Zsolna
|
|
|
|
Based on work by