Zólyom vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Besztercebánya |
| Terület | 2.634 km² |
| Népesség | 133.700, 1910 |
| Nemzetiségek | szlovákok, németek |
 |
|
 |
|
Zólyom vármegye (szlovákul: Zvolen) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Jelenleg Szlovákia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegye területe nagyrészt hegység. Északon az Alacsony-Tátra, nyugaton a Nagy-Fátra, a kettő között pedig a Garam völgye található. Legfontosabb folyói a Garam, és a Szalatna. Északról Liptó vármegye, keletről Gömör-Kishont vármegye, délről Nógrád és Hont vármegyék, nyugatról pedig Turóc és Bars vármegyék határolták.
[szerkesztés] Történelem
A vármegye a 12. században alakult. Eredetileg Árva, Turóc és Liptó vármegyék területét is magában foglalta. 1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Csehszlovákia része lett. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1948-tól Hont és Gömör-Kishont vármegyék területével egyesült, így jött létre a ma is létező Besztercebányai kerület.
[szerkesztés] Lakossága
A vármegye összlakossága 133.700 személy volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye a következő négy járásra volt felosztva:
- Besztercebányai járás, székhelye Besztercebánya (rendezett tanácsú város)
- Breznóbányai járás, székhelye Breznóbánya (rendezett tanácsú város)
- Nagyszalatnai járás, székhelye Nagyszalatna
- Zólyomi járás, székhelye Zólyom (rendezett tanácsú város)
|
|
|
|
Based on work by