Hajdú vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Hajdú vármegye** (1876-1950)

Székhely	Debrecen
Terület	3343 km²
Népesség	253 900 (1910)
Nemzetiségek	magyarok

Hajdú vármegye (németül: Komitat Haiduck; latinul: Comitatus Hajdoniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Ma Hajdú-Bihar megye területének része.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
- 2.1 Hajdú vármegye főispánjai
3 Közigazgatás

[szerkesztés] Földrajz

Hajdú vármegye területe az Alföld része volt. A területen néhol találni mesterségesen emelt dombokat, ám ezeket a honfoglalás előtt a vármegye területén élő népek építették az árvizek elkerülésének céljából, illetve temetkezési hely céljából (lásd: Kunhalom). A vármegye talaja igen változatos volt: a Hortobágy mentén mocsaras, a vármegye nyugati részén lösz, a többi részén kövér fekete termőföld. Hajdú vármegye mindig szegény volt a vizekben: csak északon érintette a Tisza, valamint a Hortobágy-folyó. A vármegye ásványkincsekben is szegény volt. Északról Borsod és Szabolcs vármegyék, keletről Szabolcs vármegye, délről Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, nyugatról pedig Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék határolták.

[szerkesztés] Történelem

Hajdú vármegye 1876-ban alakult ki, alakításáról az 1876. XXXIII. törvénycikk rendelkezik. Alapját az egykori hajdúkerületi városok (Nánás, Dorogh, Böszörmény, Hadház, Szoboszló és Vámos-Pércs) adták, ezekhez csatoltak még, három bihari és kilenc Szabolcs megyei községet. Szabolcs megyéből: Csege, Balmaz-Ujváros, Téglás, Egyek, Nádudvar, Püspök-Ladány, Szovát, Tetétlen és Földes; Bihar megyéből: Kaba, Mike-Pércs és Sámson községeket.

A trianoni békeszerződés alapjaiban megváltoztatta a megyerendszert. Az újabb jelentős változás azonban 1950-ben következett be, mikor a tanácsrendszer bevezetésével egy időben Hajdú vármegye és Csonka-Bihar vármegye egy részéből, valamint néhány Szabolcs megyéből átcsatolt községből jött létre a ma is létező Hajdú-Bihar megye, Debrecen központtal.

[szerkesztés] Hajdú vármegye főispánjai

Név	Időszak
Miskolczy Lajos	1876-1883
gróf Degenfeld József	1883-1901
Bizáky Puky Gyula	1902-1903
Domahidy Elemér	1903-1906
Weszprémy Zoltán	1906 ápr.-1910
Domahidy Elemér	1910-1918
Weszprémy Zoltán	1918
Rásó István	1918-1919
Neviczky János	1919
Szomjas Gusztáv	1920-1922
Miskolczy Lajos	1922-1923
dr. Hadházy Zsigmond	1923-1932
báró Vay László	1932-1937
Fáy István	1937-1938
Losonczi Lossonczy István	1938-1941
Szilassy László	1942-1943
Bessenyey Lajos	1943-1944
Őry István	1945-1946
Balogh István	1946.02.14-1948
Domokos János	1948. okt.-1949
Tatár Kiss Lajos (főispáni teendőkkel megbízott alispán)	1949. szept.-1950.06.15