Szilágy vármegye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Székhely | Zilah |
| Terület | 3 815 km² |
| Népesség | 230 140 (1910) |
| Nemzetiségek | románok, magyarok |
 |
|
 |
|
Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A vármegye területének nagyrésze hegység. Csak északkeleten, a Kraszna völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit az Erdélyi-rézhegység, illetve a Meszeshegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, keletről pedig Bihar vármegye határolta.
[szerkesztés] Történelem
A vármegye 1876-ban alakult, amikor Kraszna vármegye és Közép-szolnok vármegye egyesítve lett. 1918-tól gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A II. világháború előtt a II. bécsi döntés a vármegye területét rövid időre Magyarországhoz csatolta, ám ez később érvénytelen lett, Szilágy vármegye területe pedig újra Románia területéhez csatolódott. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel.
[szerkesztés] Lakosság
1910-ben a vármegye összlakossága 230.140 személy volt, ebből:
[szerkesztés] Közigazgatás
A vármegye hat járásra volt felosztva:
- Krasznai járás, székhelye Kraszna
- Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh
- Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város)
- Tasnádi járás, székhelye Tasnád
- Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város)
- Zsibói járás, székhelye Zsibó
|
|
|
|
Based on work by