Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Kontinensek és országok listája - Wikipédia

Kontinensek és országok listája

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

New York, a világ legerősebb gazdasági hatalmának számító USA központja.
New York, a világ legerősebb gazdasági hatalmának számító USA központja.

A Földnek 7 kontinense és 263 legmagasabb szintű területi egysége van. A 263 területi egység közül: 193 független ország, 4 társult ország, 7 de facto ország, 1 nemzetközi terület (az Antarktisz), 4 vitatott államiságú terület, 54 pedig külbirtok (melyek közül 23 lakatlan).

A Föld legnagyobb területű és népességű kontinense Ázsia, a legnagyobb területű országa Oroszország, a legnagyobb népességű országok pedig Kína és India. A Föld legnagyobb népsűrűségű kontinense is Ázsia, a legritkábban lakott pedig Ausztrália és Óceánia. A Föld jelentősebb országai közül a legnagyobb népsűrűségűek Banglades, Tajvan, Dél-Korea és Hollandia (400 fő/km² fölött), a legkisebb népsűrűségűek pedig Nyugat-Szahara és Mongólia (2 fő/km² alatt). A Föld legnépesebb városai Tokió, New York, São Paulo és Mexikóváros, amelyek egyben Japán, az Amerikai Egyesült Államok, Brazília és Mexikó központjai is. (Bár az USA és Brazília esetében nem ezek a hivatalos fővárosok.) A Föld népessége mindenütt folyamatosan nő, kivéve a közép-európai és kelet-európai országokat, amelyek lakossága csökken.

Az egy főre eső GDP alapján – a PPP (vásárlóerő-paritás) szerint számítva – a Föld leggazdagabb kontinense Észak-Amerika (25 263 USD/fő), a Föld leggazdagabb országai pedig Luxemburg, Norvégia és az Amerikai Egyesült Államok (40 000 USD/fő fölött). A legszegényebb kontinens Afrika (2 000 USD/fő), a legszegényebb országok pedig Kelet-Timor, Szomália és Malawi, amelyekben az egy főre eső éves GDP 600 USD alatti. A Föld legfőbb gazdasági hatalmai az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína, Japán és a Dél-afrikai Köztársaság. Kína ma a világ leggyorsabban fejlődő gazdasága.

Az egyes országok részletes területi, népességi és gazdasági adatait lásd a következő szócikkekben: Európa országai, Ázsia országai, Afrika országai, Észak-Amerika országai, Dél-Amerika országai, Ausztrália és Óceánia országai, Antarktisz területei.


Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A kontinensek fő adatai

Kontinens Független országok száma Társult országok száma De facto országok száma Vitatott területek száma Nemzetközi terület Külbirtokok száma Terület
(km2)
Lakosságszám[1]
(2005)
Népsűrűség
fő/km2
GDP/PPP
USD/fő (2005)
Európa 44 0 1 2 0 6 10 395 504 690 000 000[2] 66 17 000
Ázsia 47 0 5 1 0 3 31 027 230 3 998 000 000[3] 128 4 500
Afrika 53 0 1 1 0 8 30 368 609 911 000 000 30 2 000
Észak-Amerika 23 1 0 0 0 13 24 506 524 518 000 000 24 25 263
Dél-Amerika 12 0 0 0 0 1 17 846 954 376 000 000 21 7 300
Ausztrália és Óceánia 14 3 0 0 0 16 8 428 702 33 000 000 4 22 647
Antarktisz 0 0 0 0 1 5 13 200 000 0 0 0
Összesen 193 4 7 4 1 54 125 378 019 6 526 000 000 52 7 692

Megjegyzések:

  1. ^ A kontinensek lakosságának és népsűrűségének forrása: USA Népszámlálási Hivatala
  2. ^ Oroszország ázsiai részének lakossága nélkül
  3. ^ Oroszország ázsiai részének lakosságával

[szerkesztés] Európa országai

Fő szócikk: Európa országai

[szerkesztés] Független államok

[szerkesztés] Kisebb európai területtel rendelkező ázsiai államok

[szerkesztés] Európához is sorolt egyéb ázsiai államok

[szerkesztés] Vitatott államiságú terület

[szerkesztés] Függő területek

[szerkesztés] Nem elismert, de facto államok

[szerkesztés] Bizonytalan státuszú területek

[szerkesztés] megjegyzések

  1. Franciaország területének szerves részei Európán kívül: Francia Guyana Francia Guyana, Guadeloupe Guadeloupe, Martinique Martinique, Réunion Réunion.
  2. 2007. július 1-jétől Hollandia szerves része lesz az Európán kívüli Bonaire, Saba és Sint Eustatius.
  3. Oroszország nagyrészt Ázsiában helyezkedik el, de az Urál-hegységtől nyugatra elterülő része Európához tartozik.
  4. Portugáliához tartozik az Atlanti-óceánon található Madeira Madeira és az Azori-szigetek Azori-szigetek.
  5. Spanyolországhoz tartozik Európán kívül: a Kanári-szigetek Kanári-szigetek, valamint az Afrika északi csücskén elhelyezkedő Ceuta Ceuta és Melilla Melilla.
  6. Azerbajdzsán területének nagyobb része Ázsiában taláható.
  7. Grúzia területének egy része Ázsiában található.
  8. Kazahsztánt ázsiai országnak szokás tekinteni, bár területének 13%-a Európában van.
  9. Törökország 97%-a Ázsiában terül el, csak a Boszporusztól és a Márvány-tengertől nyugatra fekvő területek helyezkednek el Európában (3%).
  10. Ciprus Ázsiához tartozik, de a hagyomány európai országnak tekinti.
  11. Örményország Ázsiában található, de hagyományosan európai országnak szokás tekinteni.
  12. A Máltai Lovagrendet egyesek a világ legkisebb államának tekintik, mások speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
  13. A Vatikánt egyesek nem ismerik el államként, hanem speciális státuszú nemzetközi jogalanynak tekintik.
  14. Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén.
  15. Dán autonóm külső tartomány.
  16. Brit autonóm tengerentúli terület.
  17. Brit koronatartozék.
  18. Norvégia külbirtoka, két részből áll: Spitzberga-szigetek és Jan Mayen-sziget.
  19. Ciprus szigetének északi részén található, csak Törökország ismeri el hivatalosan.
  20. Moldova területén.
  21. Grúzia területén.
  22. Azerbajdzsán területén.
  23. Szerbia része, ENSZ-igazgatás alatt, önmagát függetlennek tekinti.

[szerkesztés] Ázsia országai

Fő szócikk: Ázsia országai

[szerkesztés] független államok

[szerkesztés] függő területek

[szerkesztés] nem elismert, de facto államok

[szerkesztés] megjegyzések

  1. Területének egy része Európában van.
  2. Hagyományosan európai országnak számít.
  3. Afrikai országnak számít, területének 6%-a van Ázsiában: Észak-Sínai és Dél-Sínai kormányzóságok.
  4. Területének egy része Európában van.
  5. Területének egy része Európában van.
  6. Területének egy része Európában van.
  7. Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén.
  8. Ausztrália külső területe.
  9. Ausztrália külső területe.
  10. Nemzetközi jogilag Ciprus része, csak Törökország ismeri el önálló államnak.
  11. Azerbajdzsán területen.
  12. Nemzetközi jogilag Kína része, 24 ország önálló államnak ismeri el.

[szerkesztés] Afrika országai

Fő szócikk: Afrika országai

[szerkesztés] független államok

[szerkesztés] függő területek

[szerkesztés] nem elismert, de facto államok

[szerkesztés] bizonytalan státuszú területek

[szerkesztés] megjegyzések

  1. Egyiptom területének 6%-a Ázsiában fekszik.
  2. Európai állam, a területének afrikai része: Réunion Réunion.
  3. Európai állam, a területének afrikai része: Madeira Madeira.
  4. Európai állam, a területének afrikai része: Ceuta Ceuta, Kanári-szigetek Kanári-szigetek és Melilla Melilla.
  5. Franciaország társult tengerentúli területe.
  6. Brit külbirtok.
  7. Brit külbirtok, hozzá tartozik még Ascension és Tristan da Cunha.
  8. Nemzetközi jogilag nem elismert, de facto létező állam, csak Etiópia ismeri el.
  9. Bizonytalan státuszú terület, 43 ország független államnak ismeri el.

[szerkesztés] Észak- és Közép-Amerika országai

Fő szócikk: Észak-Amerika országai

[szerkesztés] független államok

[szerkesztés] függő területek

[szerkesztés] megjegyzések

  1. Területének egy része Óceániában van: Hawaii Hawaii.
  2. Európai ország, karib-tengeri területei: Guadeloupe Guadeloupe és Martinique Martinique.
  3. Európai ország, 2007. július 1-jétől karib-tengeri részei lesznek: Bonaire, Saba és Sint Eustatius.
  4. USA külbirtoka.
  5. Brit külbirtok.
  6. Hollandia autonóm külső területe.
  7. Brit autonóm külbirtok.
  8. Brit külbirtok.
  9. Dán autonóm külső terület.
  10. Hollandia autonóm külső területe.
  11. Megszűnik 2007. június 30-án.
  12. Brit külbirtok.
  13. Brit külbirtok.
  14. USA külbirtoka.
  15. USA társult állama.
  16. Franciaország társult területe.
  17. Brit külbirtok.
  18. Franciaország területe.

[szerkesztés] Dél-Amerika országai

Fő szócikk: Dél-Amerika országai

[szerkesztés] független államok

[szerkesztés] függő területek

[szerkesztés] megjegyzések

  1. Európai állam, dél-amerikai területe: Francia Guyana Francia Guyana.
  2. Brit külbirtok.

[szerkesztés] Ausztrália és Óceánia országai

[szerkesztés] független államok

[szerkesztés] függő területek

[szerkesztés] megjegyzések

  1. Óceániai területe: Hawaii Hawaii.
  2. Amerikai külbirtok.
  3. Amerikai külbirtok.
  4. Új-Zéland társult állama.
  5. USA társult állama.
  6. Francia külbirtok.
  7. Amerikai külbirtok.
  8. Amerikai külbirtok.
  9. Amerikai külbirtok.
  10. Amerikai külbirtok.
  11. Amerikai külbirtok.
  12. Amerikai külbirtok.
  13. Ausztrál külbirtok.
  14. USA társult állama.
  15. Amerikai külbirtok.
  16. Brit külbirtok.
  17. Új-zélandi külbirtok.
  18. Amerikai külbirtok.
  19. Francia külbirtok.
  20. Ausztrál külbirtok.
  21. Ausztrál külbirtok.
  22. Óceániai területe: Galápagos-szigetek.
  23. Óceániai területe: Húsvét-sziget.
  24. Óceániai területe: Nyugat-Pápua Nyugat-Pápua.

[szerkesztés] Antarktisz

Fő szócikk: Antarktisz területei

[szerkesztés] függő területek

[szerkesztés] Nem elismert területi igények

[szerkesztés] megjegyzések

  1. Ausztrál külbirtok.
  2. Norvég külbirtok.
  3. Brit külbirtok.
  4. Francia külbirtok.
  5. A terület az antarktiszi el nem ismert francia területi igényt és az Antarktiszi Egyezmény hatálya alá nem eső szigetcsoportokat tartalmazza; ez utóbbiakra a francia szuverenitás nem vitatott.

[szerkesztés] Lásd még

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu